Közélet

Nem szerepel a körözött műtárgyak magyarországi hatósági jegyzékében a Seuso-kincs

Nem szerepel a körözött műtárgyak magyarországi hatósági jegyzékében a Seuso-kincs

2012. augusztus 2., csütörtök
Nem szerepel a körözött műtárgyak magyarországi hatósági jegyzékében a Seuso-kincs

Noha a kultúráért felelős tárca szerdai közleménye szerint a magyar állam a Seuso-kincs tulajdonosának tekinti magát, a késő római kultúra egyik legértékesebb ezüsttárgy-együttese nem szerepel az állam által keresett műtárgyak hatósági jegyzékében.

Zelnik István

műgyűjtő, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa szerdán jelentette be: megvásárolná a vélhetően Polgárdi közelében előkerült, majd máig ismeretlen módon külföldre juttatott kincsegyüttest. A sok milliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a kincset, ezt az igényét azonban az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie. A műgyűjtő közölte: amennyiben a magyar állam vállalná, hogy ideiglenesen lemond követeléséről, és nem kobozza el a Seuso-kincset, múzeumot hozna létre Budapesten a leletegyüttes bemutatására, majd végrendeletében Magyarországra hagyná a késő római műtárgyakat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI megkeresésére szerdán hangsúlyozta: a magyar állam továbbra is az ezüsttárgyak tulajdonosának tekinti magát. A közlemény szerint "a kormány nyitott minden komoly és tisztességes szándékú, az ország érdekeit szem előtt tartó műgyűjtővel és műkereskedővel a Seuso-kincsek vagy más, a nemzeti kultúra szempontjából meghatározó műtárgyak és leletegyüttesek sorsáról érdemben egyeztetni". Buzinkay Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Műtárgy-felügyeleti Irodájának vezetője az MTI kérdésére csütörtökön elmondta, a sajtóban közölt információk alapján jelenleg nem dönthető el egyértelműen, hogy a magyar jogrendszer szerint elfogadható-e a Zelnik István által javasolt megoldás. "Ehhez tudni kellene, hogy pontosan mi az ajánlat, ez azonban eddig nem derült ki" - jegyezte meg. Mint hozzátette, sok szempontot kell figyelembe venni: büntetőügy is zajlott az ügyben, és Magyarországon kívül más állam is fogalmazott meg jogigényeket. A szakember rámutatott arra: létezik a magyar államnak egy hatósági nyilvántartása a védetté nyilvánított, valamint lopott, eltűnt vagy jogellenesen kivitt kulturális javakról, ebben a jegyzékben azonban a Seuso-kincs nem szerepel. "Így az a furcsa helyzet áll fenn, mintha a magyar állam akarná is a leletet, meg nem is" - fogalmazott. Buzinkay Péter elmondta, amennyiben bebizonyosodik, hogy a Seuso-kincs a magyar állam tulajdonát képezi, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adhatná azt vagyonkezelésbe.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.