Óriási hibát, sőt bűnt követne el a kormány a szegedi lézerprojekt leállításával, ami nemcsak a városnak, hanem az egész országnak hatalmas kárt okozna - közölte Botka László (MSZP) polgármester az MTI-vel. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerint Szeged nem tett meg mindent a projekt sikeressége érdekében.
Botka László
annak kapcsán nyilatkozott a távirati irodának, hogy a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent cikk szerint több, az uniós tudományos nagyberuházás megvalósítását veszélyeztető banális hiba történt a fejlesztés előkészítése során. A kutatóközpont lenne az Európai Unió egyetlen Magyarországon megvalósuló tudományos nagyberuházása, amely sokmilliárdnyi működő tőkét vonzana Szegedre, és több száz új munkahelyet teremtene – mondta a politikus. Ha a kormány „bevállalja” azt a nemzetközi botrányt, hogy lemondja a projektet, az azt eredményezi, hogy hosszú évekig senki nem vesz majd komolyan semmilyen magyarországi beruházási szándékot – fogalmazott a polgármester. A Heti Válasz cikke szerint Szeged - a város és a tudományos irányítást magához ragadó Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nem kellő megalapozottsággal „bujtotta fel” a politikát az ELI-ügy támogatására. A projektet előkészítő ELI-HU Nonprofit Kft. 2011 decemberében a kutatóközpont megtervezésére kiírt közbeszerzési pályázatában az szerepel, hogy az előre nem definiálható műszaki megoldások miatt az ellenszolgáltatás mértékének csak a nagyságrendje becsülhető, a pontos értéke, illetőleg a pontos tartalmi elemei nem, illetve a projekt műszaki leírását sem sikerült összeállítani, mivel a talajmechanikai szakvélemény szerint a kivitelezés területén a talaj szerkezete miatt az alapozási síkok 6-75 méter között változnak. A jogszabályok alapján a projektcég nem vehette volna igénybe a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által számára 2011 novemberében megítélt 2,8 milliárd forintos támogatást, mivel a megelőző évben saját tőkéje negatív volt. Tavaly novemberben az ELI-HU Kft. megígérte, hogy 2012 januárjában benyújtja a nagyprojekt dokumentációját az Európai Uniónak. Ez az aktus azóta várat magára. A lap információi szerint e hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntése alapján augusztus 31-ig felül kell vizsgálni a teljes ELI-beruházást. A Heti Válasz miniszterelnökségi forrásai szerint a botránynak bal- és jobboldalról is lesznek néven nevezett felelősei. A kockázatos szegedi helyszínt 2006 óta erőltette a város és az egyetem, ugyanakkor egyértelmű, hogy az ELI-HU állami projektcég mai vezetése is hozzájárult a „szuperlassú lézerügyintézéshez” - írta a Heti Válasz. Botka László szerint, ha a hetilap cikke valóban a kormányzat álláspontját tükrözi, „szürreális”, hogy a projekt lemondásának okaiként csupa olyan kérdést sorol fel az újság, amely a kormány felelősségi körébe tartozik.
Lehrner Lórántot
, az ELI-HU Kft. ügyvezetőjét, az NFÜ elnökhelyettesi posztjáról helyezte a kormány a 90 százalékban állami tulajdonú cég élére, fizetésének nagysága is közvetve a kormány döntési körébe tartozik – tudatta a polgármester. Az, hogy 2010-ben negatívvá vált a projektcég tőkéje kormányzati döntés eredménye. 2010 elején a Bajnai-kabinet mintegy egymilliárd forint támogatást ítélt meg kutatóközpont terveinek előkészítésére. Az összeg folyósítását a kormányváltást követően azonban felfüggesztették, ez „kergette veszteségbe” a céget – közölte Botka László. A tudományos nagyberuházás tervezett helyszíne, az öthalmi egykori szovjet laktanya. Minden talajmechanikai felmérés azt mutatja, a terület alkalmas a berendezések fogadására – tudatta a politikus. A tervek szerint a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézer épül Szegeden. Az ELI projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagyberendezés egyike. A berendezés megépítésének előkészítésében 13 ország vett részt. Az ELI nemzetközi irányító bizottságának 2009. október 1-jei döntése értelmében a lézerberendezést három helyszínen (Prága, Szeged, Bukarest) építik meg. A lézerközpontokat közös menedzsmenttel, a ELI ERIC nemzetközi szervezet keretei között fogják üzemeltetni és hasznosítani. A szegedi központ építésének közvetlen költsége - amelyet döntő részben uniós forrásból fedeznek - 245 millió euró, a közvetett hatásokat is számítva azonban a beruházás becslések szerint több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést generál a régióban.
Az NFÜ szerint Szeged városa nem tett meg mindent a lézerprojekt sikerességéért. Sajtóközleményüket alább közöljük. "A Kormány elkötelezett az ELI projekt sikeres megvalósítása mellett, amely a világon jelenleg létező legnagyobb kutatási célú lézernél ezerszer nagyobb teljesítményű szuperlézer megépítését célozza. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság rendkívüli figyelemmel kívánja kísérni a projekt sikeres megvalósulását veszélyeztethető információkat. A testület megállapítása szerint az elmúlt két évben Szegeden nem tettek meg mindent a beruházás sikeres megvalósítása érdekében, annak ellenére, hogy Szeged városának érdeke is, hogy a projekt ne kerüljön veszélybe. Az ELI-projekttel kapcsolatos vizsgálat végéig nem tudunk felvilágosítást nyújtani. A gyors és teljes körű elemzéssel várhatóan minél hamarabb sikerül feltárni és megoldani a projekttel kapcsolatos problémákat."
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.