A Magyarok Szövetsége emlékmenettel adózott Horthy Miklósnak, aki 93 éve Szegeden töltött két hónapja során indította útjára a Szegedi Gondolatot, mely az első világháború sújtotta Magyarországot ismét az európai nemzetek közé emelte.
Az emlékező menetet tagjai a Horthy-csónakháztól indulva érkeztek el a Kass-szállóig, ahol akkoriban a kormányzó is lakott és később az újonnan megalakult Nemzeti Hadsereg főparancsnoksága is ebben az épületben volt. A Magyarok Szövetsége és a Vitézi rend tagjaiból álló sorfal előtt több mint százan hallgatták a beszédeket. Ezt követően az emlékezők átvonultak a Klauzál térre, majd a Kárász utcán át az Mátyás téri templomban misén vettek részt. A megemlékezés a hajdani gazdakör Földmíves utcai épületénél zárult.
A Nemzeti Hadsereg megalakulása
1919. július 27-én Szeged-Alsóvároson a nép egyszerű fiaiból, főként földművesekből, obsitos katonákból alakult meg a Nemzeti Hadsereg.
Horthy Miklós
a későbbi tábori püspök,
Zadravecz István
ferences páter segítségével és mások irányításával, lelkesítésével megszervezte a lefegyverzett ország önvédelmét, a totális csőd és káosz legyőzésével törvényes rendet, biztonságot teremtett. Megakadályozta, hogy a környező országok nagyobbat „harapjanak” a magyar földből.
„Ekkor már látszott, hogy hamarosan összeomlik a Tanácsköztársaság, a vörös diktatúra” – beszélt az akkori eseményekről Bene Gábor, a Magyarok Szövetségének helyi képviseletében. „A Budapestre bevonuló román hadsereget ellensúlyozandó alakult meg Szegeden a Nemzeti Hadsereg, mellyel meg tudták oldani, hogy az ország az idegen betolakodóktól megszabadulhasson.” Történelmi tények bizonyítják, hogy az Antant nem adott engedélyt a román katonai lépésre, viszont nem létezett olyan magyar haderő, mely ezt meg tudta volna akadályozni. Az első világháború frontjáról hazatérő, leszerelt, lefegyverzett, sőt megbélyegzett, megalázott katonákat Horthy Szegedről szervezte olyan kompakt hadsereggé, mellyel a megfelelő válaszlépéseket meg tudták tenni. A Nemzeti Hadsereg magját több mint hétszáz szegedi, köztük 260 alsóvárosi gazda adta, akik részt vettek az első világháborúban is. „Mi büszkék vagyunk arra, hogy ennek a hadseregnek a megszervezése épp Szegeden kezdődött”– emelte ki a Magyarok Szövetségének elnöke. „Az alsóvárosi gazdák csak azt kérték Horthytól, egy hetet adjon nekik arra, hogy a termést betakarítsák, ezt követően felveszik a fegyvert és önkéntesként harcba indulnak az országért.”
A megszállt Szegedről a fővárosba
Mégis a szerb hadsereg és francia tisztek vezetette két századnyi szerecsen szpáhi által megszállt Szeged volt a legalkalmasabb arra, hogy a Nemzeti Hadsereg megalakuljon. Az alsóvárosi gazdakör mellett a későbbi kormányzó többször beszélt Zadravecz István páterrel, aki prédikációiban bíztatta a gazdákat az összefogásra. Vajas József a gazdakör elnöke rendkívül jó szónokként szervezte meg a gazdákat, melléállt az ügynek, így 1919. július 27-én 260 gazda újra felesküdött a Szent Koronára. A világháborút megjárt obsitos katonákat nem kellett kiképezni, a fegyverforgatásban jártasak lévén ők alkották az új haderő magját. „Annak a tiszti karnak, mely ezt a Nemzeti Hadsereget vezette, közel húsz százaléka nemzeti, magyarérzelmű, zsidó származású volt” – hangsúlyozta Bene Gábor. „Ezek az emberek a K.u.K, a Császári és Királyi hadseregben rendkívül komoly rendfokozatokat értek el. A Szegedi Gondolat első és legfontosabb gyakorlati állomása ennek a hadseregnek, ezekkel az emberekkel történő megalakulása volt.” Az 1200 fős, újonnan alakult sereg – melyet az Antant is elismert – Szegedről előbb Siófokra, majd a főváros felszabadítására indult.
Horthy megítélése nem változott
Bár országszerte, és Szegeden is számos rendezvény, megemlékezés, beszélgetés volt az elmúlt két évben Horthy Miklós életéről, katonai, politikusi szerepéről, a kormányzó széles körű társadalmi megítélése nem sokat változott. „Bár a sajtóban megjelenő nyilatkozatok kevésbé mocskolódóak, azonban ugyanolyan hiteltelenek, mint az elmúlt időszakban” – emelte ki Bene István. „Történelemhamisítás van bennük, tényeket ferdítenek el. Az ország évtizedeken keresztül bolsevik-hamisított történelmet tanult, melyben Horthy is szerepel, és ebből ő sem tud kikeveredni. A domborművét sem helyezhetjük vissza a hajdani gazdakör falára. Nem is értem, milyen város, milyen városvezetés ez. Amennyit a kormányzónak köszönhet Szeged, büszkének kellene lenniük rá!” Bene Gábor szerint nagyon kevés pozitívum van, de egy kicsivel jobb a helyzet, mely nagyrészt az ő munkájuknak köszönhető. Többen ismerik Horthy Miklós nevét, többeket érdekel az élete, de nem teljesen elégedett ezzel. „Még többet, még jobban kell dolgozzunk azon, hogy a helyzet megváltozzon, és elfoglalhassa végre azt a helyet, mely őt a történelem palettáján megilleti” – hangsúlyozta a Magyarok Szövetségének elnöke.
Egy megroppanó ország vezetésére vállalkozott
Amikor 1918 őszén az ötvenéves Horthy Miklósnak jutott az a dicstelen feladat, hogy sikeres parancsnokként a háború elvesztése után a flottát a jugoszlávoknak kellett átadnia, élete mélypontjára került. Bécsben jelentette a királyának, hogy nincs többé flotta, majd hazatért Kenderesre, ahol a telet és a tavaszt töltötte. Egy élete teljében lévő katona, aki emberek ezreinek, hajók seregének parancsolt, órákon belül – az akkori viszonyok közt szinte „azonnal” – tudta, éppen mi a helyzet Londonban vagy Bécsben, Isztambulban, egy a világtól távoli, aprócska településre zárkózott be. Budapesten kaotikus állapotok uralkodtak: a román hadsereg kelet felől támadt, északon a csehek, délen a szerbek mozgolódtak, Szegedre pedig néhány száz francia gyarmati katona érkezett. 1919 májusában Károlyi Gyula hívására Horthy Szegedre érkezett, ahol felkérték a hadügyminiszteri posztra. Egy hét gondolkodás után visszatérve, azt mondta, hogy nem hallgathatja a kenderesi fák – más források szerint a kenderesi fű – zúgását, miközben a haza porban fekszik, és vállalta a feladatot.
Zadravecz páter és Horthy
Szegeden találkozott az „ellenforradalmi” szervezkedés embereivel, akik részben olyan katonatisztek voltak, akik világháborús tapasztalatokkal rendelkeztek. Ugyanakkor megismerkedett a szegedi városvezetéssel, amely értelmes szegedi polgárokból – polgármesterből, főispánból, hivatali tisztviselőkből, ügyvédekből, vállalkozókból – állt. Tőlük különféle információkat szerzett, amelyek egymásnak igencsak ellentmondóak lehettek, hiszen ki-ki a maga szemszögéből, a hatalomhoz való viszonyából értékelte az eseményeket. Horthyt Szegeden egy másik fontos hatás is érte: a páter Zadravecz Istvánnal való találkozás. A szerzetes az alsóvárosi ferences kolostor vezetője, a szegedi szellemi élet meghatározó egyénisége volt, egy több nyelven tudó, intelligens, művelt ember. Amikor 1914-ben a rendi elöljárói a Mátyás téri kolostorba küldték, igencsak szétzilált viszonyokat talált. Néhány év alatt rendet teremtett, felújította a kolostort, a templomot, de ami a lényeg, hogy a több ezres alsóvárosi parasztpolgárságnak, ennek a nagyon öntudatos színmagyar, katolikus, paprika- és egyéb mezőgazdasági termelésből élő gazdatársadalomnak a vezéregyénisége lett. Ő tanult tőlük, azok tanultak tőle, és mindannyian egyre inkább azt látták, hogy rossz irányba fordul az ország sorsa. Kiváltképp, amikor 1919 elején a kommün hatására Szegeden is ki akarták kiáltani a tanácsköztársaságot. Akkor az alsóvárosi gazdákkal együtt Zadravecz nekiállt, hogy a megszervezze az ellenük való föllépést. Zadravecz páter pontosan tudta: a magyar társadalomnak olyan vezéregyéniségre volna szüksége, aki képes lenne annak élére állni és rendet teremteni. Amikor Horthy Miklós Szegedre érkezése után pár napon belül bemutatták őket egymásnak, akkor a páter úgy látta, hogy ő lehet a megfelelő ember. Forrás: Zombori István: Páter Zadravecz, a „szegedi Kapisztrán” Katolikus Tábori Püspökség Katonai Ordinariátus
A Horthy-korszak eredményei
Az évtizedeken át méltatlanul gyalázott és kárhoztatott Horthy-korszak fölszámolta a vörös-pusztítást, megindította az életet a trianoni trauma után, s néhány éven belül konszolidálta és fölvirágoztatta az ipart. Versenyképes, világhírű gyárak alakultak, a mezőgazdaságban az önellátáson túl minőségi exportra is termeltek. Az akkori pengő Európa egyik legstabilabb valutája lett, a külkereskedelmi mérleg pedig 1930-tól kezdve mindig pozitív volt. Számos munkalehetőség teremtődött, bevezették a gyes, a társadalombiztosítás és a nyugdíj rendszerét. Fellendült az oktatás, új egyetemek, főiskolák, több ezer tanyasi iskola jött létre. Az klinikák, kórházak épültek, igazságosabb, színvonalasabb sajtó- és kultúrviszonyokat teremtett, többek között létrejött a Magyar Könyvhét, számos színház alakult és elindult a magyar filmgyártás is. Utak, vasútvonalak épültek, sőt az első európai földalatti villamos is az országban létesült, a hírközlésben a világ első telefonközpontja és hírmondója, majd a rádióadók felállítása következett. Az egész ország emelkedő pályára állt, és hihetetlen gyorsasággal felzárkózott a kontinens fejlettebb államaihoz. Történt ez annak dacára, hogy Magyarországot a háborús jóvátételi kötelezettségek, és a világválság is sújtotta. Horthy megszervezte az országos cserkész- és levente-mozgalmat, valamint következetes kitartásának, szívósságának köszönhetően visszaszerezte az elorzott, magyar többségű országrészek zömét is. Ebben az időszakban a gazdaság folyamatosan évi 0,8-1,2 %-os növekedést mutatott, a lakosság közel kétmillióval gyarapodott. Szigorúan felléptek a bűnözés, a korrupció, a harácsolás, az anarchia valamint a szélsőséges megnyilvánulások minden formájával szemben. Egészében persze nem volt minden tekintetben tökéletes a rendszer, de a hibák, és a visszásságok ellenére is az egyik legdinamikusabb, legélhetőbb fejezetét jelentette a magyar történelemnek.
Ki kell alakulnia egy Horthy-képnek
„Vitéz nagybányai Horthy Miklós szellemi hagyatékát úgy tudjuk erősíteni, hogy az emberek számára a korhű és történelmi dokumentumokat feltárjuk” – mondta el munkájukról v. Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy István – Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke. „De mindenképpen ez egy nagyon nehéz szélmalomharc. Én mindig azt kérem a baloldali történészektől, hogy üljünk le és ütköztessük a két oldal érveit, és alakuljon ki végre egy olyan Horthy-kép, melyet Magyarország elé tudunk tárni. De ők ezektől a vitáktól elzárkóznak és tovább hajtogatják azokat a dolgokat, melyet hetven éven keresztül tanulhattunk.” Jól nyomon követhető ez az „ellenállás” a közvéleményben, hiszen sokan ennek az elmúlt hetven évnek a történelemhamisító frázisait puffogtatva fasisztának, zsidóüldözőnek, doni halálvezérnek, az országot a németek karjaiban vetőnek kiáltják ki Horthyt. Ez pedig szobrok festékkel való leöntésében, makacs városvezetői ellenállásokban, értelmetlen nyilatkozatokban csúcsosodik ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
