Németországi tanácskozáson álltak ki a magyar alkotmányozásért

Megkérdőjelezhetetlenül legitim és feltétlenül szükséges lépés volt az alkotmányozás Magyarországon - állapították meg a kelet-közép-európai régió politikai kultúrájának fejlődéséről Passauban tartott nemzetközi pódiumbeszélgetés résztvevői.

Az idén 60 éves Passaui Európai Ünnepi Fesztiválhetek című rendezvénysorozat részeként a bajorországi város egyetemén "Érettek vagyunk-e Európa értékeire?" címmel tartott vasárnapi beszélgetés vezetője,

Heinrich Oberreuter

az MTI-nek hétfőn telefonon elmondta: a résztvevők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a választáson szerzett kétharmados parlamenti többség demokratikus legitimációt biztosított az új alaptörvény megalkotásához. Az "alkotmány kérdését pedig meg kellett oldani", hiszen a rendszerváltozás csak Magyarországon nem vezetett alkotmányozáshoz - mondta Oberreuter, a fesztivál kuratóriumának elnöke, a passaui egyetem politológia tanszékének volt vezetője. A pódiumbeszélgetésen részt vett

Balog Zoltán

, az emberi erőforrások minisztere, továbbá

Franz Schausberger

, az ausztriai Salzburg tartomány korábbi tartományfőnöke,

Krzysztof Ruchniewicz

lengyel történész, a wroclawi egyetemen működő,

Willy Brandtról

elnevezett jelenkorkutató intézet vezetője és

Karl-Peter Schwarz

, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és a balkáni országokkal foglalkozó tudósítója. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy nem fejeződött be a múlt feldolgozása és a kommunizmus örökségének felszámolása. Az elitek egy része nem is érdekelt ebben, a kontinens keleti és nyugati felében egyaránt - hangsúlyozta Heinrich Oberreuter. A beszélgetés egy további vonulatára utalva megjegyezte: "elég nagy oktalanság" Magyarországgal kapcsolatban a kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséről beszélni, hiszen Magyarország "éppen ennek az ellenkezőjét teszi", amit a romák felzárkóztatásáért a határokon belül és az uniós színtéren végzett munka is mutat. Nemcsak Magyarországra, hanem az európai értelmiség egészére is jellemző, hogy "szellemi háború dúl" a hagyományok és a történelem értelmezése, értékelése körül - mondta a német szakértő. A magyar alkotmányban megjelenő kultúrnemzet fogalommal kapcsolatban például "a baloldali sarokban rögtön revizionizmust kiáltanak". Az európai kultúra keresztény alapjaira történő bármiféle hivatkozást pedig a baloldali és a zöld értelmiség "reakciósnak minősít és megpróbál elnyomni", ez volt jellemző például az európai alkotmányról folytatott diskurzusra - mondta Heinrich Oberreuter.