Háborús bűntett gyanújával őrizetbe vették Csatáry Lászlót (FRISSÍTVE)

Háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették Csatáry Lászlót szerdán a nyomozó ügyészek a második világháborúban, egy kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt - jelentette be Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész budapesti sajtótájékoztatóján. A gyanúsított tagadta bűnösségét, ugyanakkor kijelentette, hogy parancsra cselekedett, kötelességét teljesítette.

A főügyész szerint veszélyeztette a nyomozás eredményességét

Efraim Zuroff

, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője azzal, hogy az elmúlt hónapokban többször a sajtóhoz fordult.

Ibolya Tibor

megjegyezte: tavaly szeptemberi feljelentésében még Efraim Zuroff is arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell eljárni, mert ha a

Csatáry László

tudomást szerez a nyomozásról, megszökhet. Ibolya Tibor elmondta: az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává. Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelvénnyel koncentrációs táborokba - például Auschwitzba - szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílást vágjanak. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint megvalósítják az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható. Ibolya Tibor elmondta, hogy amikor megbízott főügyész lett, július 1-jén nyomban tájékoztatást kért a "nagyobb odafigyelést igénylő" ügyekről, amelyek közé megítélése szerint a Csatáry-ügy is tartozik, csakúgy, mint a

Biszku Béla

elleni eljárás. (A főügyészség a Jobbik feljelentése nyomán február végén indított eljárást Biszku Béla ellen, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkor belügyminiszter volt, és a feljelentés szerint el nem évülő emberiség elleni bűntetteket követett el.) Ibolya Tibor kiemelte: jogállamban egy nyomozás nem úgy zajlik, hogy feljelentés, aztán gyanúsítotti kihallgatás, hanem előbb bizonyítékokat kell gyűjteni. A nyomozást 2011. szeptember 22-én rendelték el Zuroff feljelentése alapján. Ezután az ügyészek azonosították Csatáry Lászlót, majd decemberben jogsegélyt kértek Szlovákiából, amire március végén érkezett válasz - ennek lefordítása május elejéig tartott. Az ezután indult izraeli jogsegélyre pedig még nem érkezett válasz. A nyomozás négy országot érint: Magyarország mellett Szlovákiát, amelynek jelenlegi területén a 68 ével ezelőtti cselekmények történtek, Izraelt, ahonnan tanúkat, sértetteket várnak és Kanadát, ahonnan az 1990-es években hazatért a gyanúsított. Az idős férfit egy ideig ismeretlen helyen szerda hajnalban keresték fel a nyomozó ügyészek, ezután gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, és bevonták az útlevelét. A főügyész kérdésre elmondta: nincs adat arra, hogy Csatáry László menekülni akart volna az eljárás elől, feltehetően inkább a sajtó és a felháborodott emberek miatt keresett magának a közelmúltban új tartózkodási helyet. Ibolya Tibor elmondta: a 97 éves Csatáry László - aki korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van - nem lepődött meg, mintha készült volna az ellene induló eljárásra, és együttműködik a hatóságokkal. Bűnösségét tagadta, ugyanakkor - ennek némiképp ellentmondva - előterjesztette az ilyen ügyekben szokásos védekezést, hogy parancsra cselekedett, csak a kötelességét teljesítette. Érdemi védekezésében a gyanúsított beszélt a Kassán történtekről, és szavaiból kiderült az is, milyen a "hozzáállása bizonyos vallású emberek felé". A gyanúsított azt mondta, azért tért haza Kanadából, mert annak idején elhallgatta, hogy a második világháború idején rendőrtiszt volt, márpedig emiatt ott elutasítják a befogadást kérőket. Ibolya Tibor a nyomozás további menetéről szólva közölte: ellenőrizni fogják Csatáry László vallomását, és várják, milyen eredménye lesz az izraeli jogsegélynek, vannak-e túlélő tanúk. A főügyész hangsúlyozta: határozottan visszautasít minden olyan bel- vagy külföldi hangot, amely azt sugallja, arra enged következtetni, hogy a magyar vádhatóság bizonyos személyekkel szemben nem jár el. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jogállamban az egyes büntetőeljárási cselekményeknek törvényeseknek kell lenniük, például egy gyanúsításhoz, kényszerintézkedéshez szükség van konkrét, személyre szóló bizonyítékokra. Ibolya Tibor szóvá tette, hogy Efraim Zuroff az ügyészek kérése ellenére, a nyomozás eredményességét veszélyeztető módon áprilisban, majd júliusban is a nyilvánosság előtt beszélt az eljárásról; azt is kifogásolva, hogy még nem gyanúsították meg Csatáry Lászlót. Az ügyészek július 9-én tanúként kihallgatták Efraim Zuroffot, aki 12-én a The Sun című brit lap munkatársaival megjelent az eljárást folytató Budapesti Nyomozó Ügyészségen, hogy Csatáry Lászlóval kapcsolatos információkat, például a hollétére vonatkozó adatokat adjon át - amelyek egyébként a főügyész szerint már ismertek voltak a hatóságok előtt. Ezután 15-én megjelent a The Sun kétoldalas, fotókkal ellátott riportja a magyar fővárosban háborítatlanul élő feltételezett háborús bűnösről. A főügyész arra a kérdésre, hogy a brit lap cikke nyomán léptek-e az ügyészek, úgy válaszolt: tervezett nyomozás zajlott, amelyben korábban, bizonyítékok hiányában nem kerülhetett volna sor megalapozottan a gyanúsításra. Az ügyészség kezdeményezte Csatáry László házi őrizetbe helyezését, amiről már szerdán dönthet a bíróság. A főügyész hozzáfűzte, hogy a gyanúsított életkora miatt nem tartották indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást.

Gyöngyösi Márton: felháborító Magyarország lejáratása

Gyöngyösi Márton

, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint felháborító Magyarország külföldi segédlettel folyó lejáratása "a vélt és mesterségesen gerjesztett antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében". A politikus, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján a Csatáry-üggyel kapcsolatban azt mondta, "úgy tűnik, hogy nyár nem telhet el anélkül", hogy Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője "ne találná meg Magyarországon a legkeresettebb és legnagyobb náci bűnöst". Tavaly

Képíró Sándor

állt bíróság elé, és első fokon bizonyítékok hiányában felmentették - emlékeztetett. Gyöngyösi Márton felidézte azt is, hogy

Bernard Valéro

francia külügyi szóvivő hétfőn úgy nyilatkozott, Csatáry Lászlónak a bíróság előtt kell felelnie tetteiért. A jobbikos politikus szerint Franciaországnak nem ezzel az üggyel kellene foglalkoznia, hanem a saját múltjával kellene szembenéznie, hiszen míg 1942-től 1945-ig a francia rendőrök és csendőrök is segédkeztek a deportálásokban, a II. világháború után az országban csak egy ítélet született emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Ezzel szemben Magyarországon több mint 27 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak a népbírósági perekben 1945 és 1949 között, többet, mint a tengelyhatalmakban összesen - közölte. A politikus úgy vélte, remélhetőleg nem a Külügyminisztérium "szokásos szolgalelkű visszafogottsága" az oka annak, hogy "késlekedik megszólalni" az ügyben. Kérdésre válaszolva Gyöngyösi Márton kifogásolta, hogy

Áder János

köztársasági elnök a héten látogatást tesz Izraelben, miután mint elhangzott,

Kövér László

házelnök "persona non grata" lett az országban a Nyirő-ügy miatt.

1948-ban Kassán már halálra ítélték

Csatáry Lászlót, akit háborús bűntettek elkövetésének gyanúja miatt szerdán vett őrizetbe a Budapesti Nyomozó Ügyészség, 1948-ban a kassai járási népbíróság minősítette háborús bűnösnek, kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, valamint 15 évre megfosztotta politikai jogaitól - mondta

Balassa Zoltán

kassai történész, aki áttanulmányozta a 97 éves Csatáry László ügyészségi-bírósági aktáját az MTI tudósítójának. "Az eredeti bírósági végzés sajnos nincs meg az aktákban. Megvan azonban a büntetőeljárás adatlapja, a vádirat, a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve és egy korabeli újságcikk (Vychodoslovenská Pravda, 1948. június 9.), amely összefoglalja a lényeget" - mondta a történész. Balassa Zoltán közlése szerint a büntetőeljárási adatlapon a következő indoklás támasztja alá a bírósági döntést: "Magas beosztású politikai tisztviselő, aki elrendelte a demokratikusan gondolkodó és faji okok miatt üldözött személyek letartóztatását és deportálását. Megkorbácsoltatta őket, és néhányukat agyonlövette. Politikai és nemzeti gyűlölet." A vádiratban a vádakat 14 pontban sorolták fel. "A Csatáry-ellen felhozott vádak lényege, hogy Magyarország megszállása után a kassai téglagyárban kialakított zsidó gyűjtőtáborból több esetben különböző számú embert deportáltatott, s a gyűjtőtáborban fogva tartott embereket, beleértve az asszonyokat és gyermekeket személyesen is bántalmazta, tehát megrugdosta, megpofozta és megkorbácsolta őket" - mutatott rá a történész az ügyészségi iratok alapján. "A vádirat egyik pontja szerint Csatáry László 1944 májusában például azt az utasítást adta beosztottainak, hogy a rend fenntartásakor a kard élét is használhatják, június elején pedig 300 olyan zsidót is deportáltatott, aki korábban valamilyen ok miatt kivételt kapott, így Csatárynak nem volt joga elvitetni őket" - ismertette a vádiratot Balassa Zoltán. Leszögezte: az aktákban leírt esetek mind 1944 májusában, júniusában és később történtek. Arra a felvetésre - hogy a külföldi sajtó szerint Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták - Balassa Zoltán azt mondta, hogy ez az esemény nem szerepel az iratokban. Arról, hogy Csatáry László 1944 tavaszán aktív szerepet játszott volna 15 ezer 700 zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében, ahogy erről a nyugati sajtó írt, szintén nincs szó az aktákban. Az ügy eredeti aktái, dokumentációja a kassai Állami Területi Levéltárban található. "Kikértem a Csatáry-akták másolatát, és áttanulmányoztam a dokumentumokat" - mondta a történész. Hozzátette: az iratokban az érintett mindenütt Csatáry néven szerepel, a külföldi sajtóban említett Csizsik-Csatáry név nem található az aktákban. Hogy miért hiányzik a bírósági ítélet eredetije az aktákból, az nem derül ki az iratokból Balassa Zoltán szerint. "Megvan a június 8-ai bírósági tárgyalás jegyzőkönyve, amelyben az szerepel, hogy az ítéletet csatoljuk. Maga az ítélet azonban nincs ott, csak egy cikk a június 9-ei Vychodoslovenská Pravdából" - mutatott rá a Kassa múltját kutató történész. A Kassai Járási Népbíróság tárgyalására

Lom Ferdinand

bíró elnökletével Csatáry László távollétében 1948. június 8-án Kassán került sor. Néhány újság korábban azt írta, nem tudni biztosan, hogy Csehszlovákiában vagy Magyarországon ítélték-e el Csatáry Lászlót. Balassa szerint az iratokból az tűnik ki, hogy Csatáry László valószínűleg 1938 után érkezett Kassára, miután a város újra Magyarország része lett. A városból a szovjetek megérkezése előtt, 1945 januárjában a németekkel együtt távozott. Csatáry László rendőrségi alkalmazott volt Kassán, előbb állítólag az útlevélosztályon dolgozott, majd 1944 májusában a téglagyári gettó parancsnoka lett. Legmagasabb rangja százados volt. Arra a kérdésre, vannak-e még élő tanúi a háborús, illetve a háború utáni kassai eseményeknek, Balassa Zoltán kifejtette: szlovák sajtóértesülések szerint, amelyek azután jelentek meg, hogy Magyarország tavaly ősszel az ügyet újra vizsgálni kezdte, Kassán az ügyészség még 15 tanút hallgatott ki, aki megerősítette az addig ismerteket. "Tudtommal ezt az anyagot is megkapta a magyar ügyészség" - jegyezte meg Balassa Zoltán az MTI-nek adott interjújában.

Házi őrizetbe helyezték Csatáry Lászlót

Házi őrizetbe helyezte a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót szerdán a Budai Központi Kerületi Bíróság. "A Budapesti Nyomozó Ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye miatt kérte dr. Cs. László Lajos házi őrizetének elrendelését" - olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében. A kerületi bíróság úgy ítélte meg: "megalapozott a veszélye annak, hogy az idős, de mozgási és helyváltoztatási képességét tekintve még mindig jó egészségi állapotban lévő gyanúsított szabadon hagyása esetén külföldre távozna, illetve a hatóságok számára elérhetetlenné válna. Az eljárási cselekményeken való részvétele ezért csak kényszerintézkedéssel biztosítható." A bírósági döntés szerint az ügy megkívánja a gyanúsított rendelkezésre állásának folyamatos ellenőrzését, amely csak a házi őrizet keretei között valósulhat meg. A 30 napos házi őrizet elrendeléséről szóló végzés a gyanúsított és védőjének fellebbezése miatt nem jogerős, de végrehajtható.