Félszáz motoros körözött a Cserepesen + FOTÓK, VIDEÓ

Ebben az évben Csongrád megyében több mint 300 személyi sérüléssel járó baleset történt. Nagyon sokan a motorosok nyakába varrnak beleseteket, ezzel szemben 171 balesetet autósok, míg csak 10-et okoztak a kétkerekűvel közlekedők.

„Úgy érzem elég éles a kontraszt” – mondta el portálunknak

Vad Róbert

őrnagy, a Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság titkára. „Ahhoz, hogy ezt a kedvező tendenciát megtartsuk, illetve a motorosbalesetek számát csökkentsük, fontos, hogy ilyen szinten, ilyen formában is odafigyeljünk rájuk.”

Se légzsák, se biztonsági öv

Azért is kell kiemelt figyelmet fordítani a motorral közlekedőkre, mert az autókkal ellentétben őket nem védi sem karosszéria, gyűrődő zóna, a légzsák, vagy éppen biztonsági öv. A baleseti okokat vizsgálva a szakemberek megállapították, hogy nagymértékben az emberi tényező a kiváltó ok. „Sokan a gépük teljesítményét alul, a saját képességüket pedig túl szokták becsülni” – hangsúlyozta a rendőr őrnagy. „Ezért ezen a napon elméleti és gyakorlati síkon próbálunk a motorosoknak egy olyan használható ismeretanyagot adni, amely egy már kialakult veszélyhelyzetben hasznukra válhat, jól tudnak majd dönteni.” A regisztráció és az elmaradhatatlan alkoholszondázás után egy tesztlapot töltöttek ki a jelentkezők. Ezt követően a gyakorlati rész a motorral való elindulástól a célig való megérkezésig minden olyan elemet tartalmazott, mellyel a valós életben is találkozhatnak a motorral közlekedők. „A motoros balesetek objektív okai közül első sorban a sebességtúllépés és az elsőbbség meg nem adása tartozik” – emeltek Vad Róbert őrnagy. „A kereskedő véleménye szerint a motorosok nagyon szeretik a sötét, fekete ruházatot, a gépek színe is sokszor sötétebb árnyalatú. Számos esetben ez is baleseti tényező lehet, ezért azt ajánljuk, hogy feltűnőbb színösszeállítású ruházatot és motort vásároljanak. A motorosruha, csizma és a jó minőségű bukósisak pedig sok esetben akár életmentő lehet.”

Vezetéstechnikai képzés tavasszal is

A motorozás egy életforma, akinek motorja van, az szereti ezt, és jónéhány kilométert már belehajtott a gépébe. Viszont a motoros rendőröknek ez az életforma egyben a hivatásuk is. Így amikor a szolgálati feladatuk ezt megköveteli – és az időjárás is megengedi –, motorra szállnak, ezért jóval nagyobb rutinnal és tudással rendelkeznek. Ezt a képességüket ezen a napon megpróbálták átadni, ezért olyan pályát, olyan feladatokat alakítottak ki, melyben a lassú haladástól, a kanyarodáson, szlalomon keresztül a gyors és biztonságos megállásig mindent kipróbálhattak a résztvevők. „Meglepően nagy az érdeklődés” – árulta el az őrnagy. „Eddig közel ötvenen jelentkeztek már. Ugyan országosan nem egyedülálló a kezdeményezésünk, de nem sok helyen rendeznek ilyen eseményeket. Az érdeklődők számára való tekintettel úgy érzem, nagyon fontos az, hogy ne csak erre a napra koncentráljunk. Ezért ezt a biztonság- és vezetéstechnikai tréninget augusztusban is szeretnénk megrendezni. A továbbiakban pedig az a nem titkolt szándékunk, hogy egy tradíciót megteremtve, a motoros szezon elején, tavasszal ismét elhívjuk a motorosokat.”

Életforma, de a rendőrnek hivatás is

„A motorosok vezetéstechnikai tudásán szeretnénk javítani” – tudtuk meg Eleven István rendőr századostól, aki a Csongrád megyei forgalomellenőrző alosztály vezetőjeként maga is motoros rendőrként szolgál. „Az itt kialakított pályán olyan feladatokat adunk, melyek az életben is előfordulnak. Azt szeretnénk, hogy a motorosok átérezzék azt, hogy mennyire tudják uralni a motorjukat, amivel a baleseteket szeretnénk kivédeni.” Sokan úgy indulnak útra, hogy motorra pattannak, és már azt érzik, tudnak is motorozni. Sajnos ez nem minden esetben van így. Ezen a napon – az úgynevezett rutinozással – azt a tudást szerezhették és gyakorolhatták be a motorosok, melynek birtokában a közúton is jóval nagyobb biztonsággal tudnak majd közlekedni. „A motorosok számára mindig a legkritikusabb időszak a tavasz” – emelte ki a rendőr százados. „Ősszel sokan lerakják a vasat, és csak tavasszal veszik újra elő. Viszont azzal, hogy lerakták, el is szoknak attól a bizonyos tudástól, amit a nyár közepére már jól begyakoroltak. Sokan azt hiszik, amikor újra motorra ülnek, ezeket a mozdulatokat újra meg tudják csinálni, a rutin nem kopik el a tél folyamán. Emellett persze tavasszal még a szervezet sincs rákészülve a motorozás okozta komoly fizikai igénybevételre.”

A motoros rendőrnek tekintélye van

„A motoros rendőr élete csak szép lehet” – jelentette ki mosolyogva a százados, aki közel tíz éve szolgál a nyeregben, és már majdnem 300 ezer kilométert vezetett. „Elég szép motorokkal közlekedünk, szép technika van alánk rakva. A kollégák nagyon igényesek, vigyáznak a motorokra. Egy motoros rendőr pedig, ha valahol megjelenik, sokkal komolyabb látványosság, mint egy autós, sőt azt is kijelenthetjük, hogy nagyobb a tekintélye az utakon.” Emellett persze a legfontosabb az, hogy egy mobil, gyorsan bevethető alegységről van szó, ami ezáltal sokkal hatékonyabb is. A szolgálat sokféle munkára vezényli őket az autópályáktól kezdve a közutakon keresztül a belvárosig. A különböző felvezetések, biztosítások is állandó jelleggel jelentkeznek a motoros rendőrök életében, amivel jóval aktívabban, gyorsabban tudnak reagálni a különböző forgalmi helyzetekre. „Ezeket a motorokat a gyár már eleve úgy tervezi, hogy rendőrök fogják majd használni” – mutatta be a motorját Eleven István. „De el szeretném oszlatni azt a legendát, hogy erősebbek, gyorsabbak, mint a hagyományos gépek. Minden egyes rendőrmotorban ugyanazok a blokkok vannak, mint az utcai motorokban, de ezzel szemben strapabíróbbak. A külső jellegük és a különleges felszereltségük az, ami elválasztja ezeket a polgári járművektől. No meg persze az, aki ül rajta, és a rutinunk.” Télen persze a motoros járőr is utóban ül. Néha elmegy a járművéhez, megsimogatja, ügyel arra, hogy ne merüljön le az akkumulátor, és ő is várja a tavaszt.

Él még autós-motoros ellentét

„Az itt látott helyzetek előfordulnak a közlekedésben, viszont gyakorlásukra nincs mód” – mondta el portálunknak Tóth László, egy 128 lóerős Yamaha sportmotor tulajdonosa. „Én már harminc éve motorozom, tengersok kilométerrel a hátam mögött, a Verhovinától kezdve a Simsonon keresztül az MZ-ig sokadik motoron ülve.” Igazából úgy érezte, hogy nem volt olyan feladat, ami nehéz lett volna, persze a sportmotorok nem ilyen manőverekre vannak kitalálva. Télen ő is csak sóvárogva tekint az utakra, fényesítgeti „puszilgatja” a vasat, ahogy maguk közt nevezik a kétkerekű kedvenceiket. Tavasszal pedig egy felkészítés, átvizsgálás után azonnal nyeregbe pattan, hogy a télen megkopott rutint újra a karjaiban legyen. „Az autósok egy része már talán szeret is bennünket” – mondta a sportmotor tulajdonosa. „De azért még az ellentét megvan. Nem szokták meg még, hogy nagyobb számban vannak motorosok, de ez is lassan kialakul majd.” http://www.youtube.com/watch?v=u5tUjiXP0UQ