A kultúrán és az oktatáson keresztül lehet erősíteni a kínai-magyar kapcsolatokat, melyek később a gazdasági együttműködéseket is elősegíthetik – derült ki az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési Központja által szervezett Szakképzési Kerekasztal idei félévi utolsó alkalmán, melyre kedden délután került sor a városházán.
Galambos Gábor
, az SZTE JGYPK dékánja köszöntőjében elmondta, Európa nyit Kína felé, és ebben a folyamatban Szeged és az egyetem hídfőállássá válhat.
Ha be akarunk szállni a kínai kereskedelmi, gazdasági és diplomáciai kapcsolatok megszerzéséért indított versenybe, meg kell tanulnunk a Kínát, a kínaiak gondolkodását – fogalmazott
Ujhelyi István
, az Országgyűlés alelnöke, a Konfuciusz Intézet alapításának kezdeményezője. A politikus arra is kitért arra, már a Medgyesi-kormány idején elkezdték a Kína felé való nyitást a diplomácia és a kultúra területén, és ezt a jelenlegi kormány is támogatja. 2006-ban az ELTE keretében létrejött a budapesti Konfuciusz Intézet és egy kéttannyelvű kínai-magyar általános iskola, igyekezték elősegíteni a Magyarországon megjelent kínai közösség integrálását a helyi gazdasági vérkeringésbe. Ujhelyi István hozzátette: fontos előnyünk, hogy gondolkodásmódunkban közelebb állunk az ázsiai népekhez, mint Európa más országai, és ezt a kínaiak is tudják. Az Országgyűlés alelnöke arról is szólt, Kínának több mint harminc tartománya van, melyek mindegyike nagyobb, mint Magyarország – óriási gazdasági potenciált hordoznak magukban. Korábban a könnyűiparágak tönkremeneteléről hallottunk az ázsiai tömegtermelés miatt, mára azt is látni kell, hogy a világ technológiai és kutatásfejlesztési központjai Kínába települnek. Átalakulóban van az ország ipari összetétele. Szeged az egyetem, a Gabonakutató és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont segítségével is profitálhat ebből a helyzetből, ha tudását, technológiai eredményeit és a helyi szakemberek know-how-ját megfelelően kihasználjuk. Ujhelyi azt is hangsúlyozta, a Konfuciusz Intézet kínai állami intézmény pekingi finanszírozással, hosszú és kemény munka eredménye egy ilyen felállítása, a következő évtizedekben csupán még egy-kettő nyílhat a térségben, és a szegedi diplomácia elérte, hogy hetven pályázat megelőzésével a Tisza-parti várost válasszák.
Solymos László
alpolgármester elmondta, majd két évtizede van kínai kapcsolata a városnak, de az említett kormánypolitikai irányváltás után Sanghajjal alakult ki igazán élő testvérvárosi viszony. Az alpolgármester utalt a mentalitásbeli különbségekre, mint mondta, Európában gyorsabban hozunk döntéseket, a kínaiak viszont megfontoltabbak, hosszú távra tekintenek. A Konfuciusz Intézet alapításának hírére máris érdeklődőbbé váltak a kínai partnerek. Szegeden évek óta folyik kínai nyelvoktatás a Radnóti-gimnáziumban, sőt vannak általános iskolák is, amelyek jelezték, hogy szeretnének részt venni ebben. Jelentős fejlődésen megy keresztül a kínai környezetvédelem, ezen a területen is lesznek közös pontok a szegedi kutatásokkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.