Közélet

Szeged tanulja Kínát + FOTÓK

Szeged tanulja Kínát + FOTÓK

2012. június 19., kedd
Szeged tanulja Kínát + FOTÓK

A kultúrán és az oktatáson keresztül lehet erősíteni a kínai-magyar kapcsolatokat, melyek később a gazdasági együttműködéseket is elősegíthetik – derült ki az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési Központja által szervezett Szakképzési Kerekasztal idei félévi utolsó alkalmán, melyre kedden délután került sor a városházán.

Galambos Gábor

, az SZTE JGYPK dékánja köszöntőjében elmondta, Európa nyit Kína felé, és ebben a folyamatban Szeged és az egyetem hídfőállássá válhat.

Tudástőke Szegedről

Ha be akarunk szállni a kínai kereskedelmi, gazdasági és diplomáciai kapcsolatok megszerzéséért indított versenybe, meg kell tanulnunk a Kínát, a kínaiak gondolkodását – fogalmazott

Ujhelyi István

, az Országgyűlés alelnöke, a Konfuciusz Intézet alapításának kezdeményezője. A politikus arra is kitért arra, már a Medgyesi-kormány idején elkezdték a Kína felé való nyitást a diplomácia és a kultúra területén, és ezt a jelenlegi kormány is támogatja. 2006-ban az ELTE keretében létrejött a budapesti Konfuciusz Intézet és egy kéttannyelvű kínai-magyar általános iskola, igyekezték elősegíteni a Magyarországon megjelent kínai közösség integrálását a helyi gazdasági vérkeringésbe. Ujhelyi István hozzátette: fontos előnyünk, hogy gondolkodásmódunkban közelebb állunk az ázsiai népekhez, mint Európa más országai, és ezt a kínaiak is tudják. Az Országgyűlés alelnöke arról is szólt, Kínának több mint harminc tartománya van, melyek mindegyike nagyobb, mint Magyarország – óriási gazdasági potenciált hordoznak magukban. Korábban a könnyűiparágak tönkremeneteléről hallottunk az ázsiai tömegtermelés miatt, mára azt is látni kell, hogy a világ technológiai és kutatásfejlesztési központjai Kínába települnek. Átalakulóban van az ország ipari összetétele. Szeged az egyetem, a Gabonakutató és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont segítségével is profitálhat ebből a helyzetből, ha tudását, technológiai eredményeit és a helyi szakemberek know-how-ját megfelelően kihasználjuk. Ujhelyi azt is hangsúlyozta, a Konfuciusz Intézet kínai állami intézmény pekingi finanszírozással, hosszú és kemény munka eredménye egy ilyen felállítása, a következő évtizedekben csupán még egy-kettő nyílhat a térségben, és a szegedi diplomácia elérte, hogy hetven pályázat megelőzésével a Tisza-parti várost válasszák.

Közös pontok

Solymos László

alpolgármester elmondta, majd két évtizede van kínai kapcsolata a városnak, de az említett kormánypolitikai irányváltás után Sanghajjal alakult ki igazán élő testvérvárosi viszony. Az alpolgármester utalt a mentalitásbeli különbségekre, mint mondta, Európában gyorsabban hozunk döntéseket, a kínaiak viszont megfontoltabbak, hosszú távra tekintenek. A Konfuciusz Intézet alapításának hírére máris érdeklődőbbé váltak a kínai partnerek. Szegeden évek óta folyik kínai nyelvoktatás a Radnóti-gimnáziumban, sőt vannak általános iskolák is, amelyek jelezték, hogy szeretnének részt venni ebben. Jelentős fejlődésen megy keresztül a kínai környezetvédelem, ezen a területen is lesznek közös pontok a szegedi kutatásokkal.

A magyar Oxford

Magyarország számára Kína az első számú, Európán kívüli export- és importország – hangsúlyozta Dömötör Máté, az SZTE főtitkára előadásában. A kínai tulajdonú kazincbarcikai BorsodChem vegyi üzem, vagy a Miskolci Egyetem Kína-központja is mutatja a két ország kölcsönös érdekeltségét. Szegednek jó pontot jelent, hogy előkelő helyen szerepel a sanghaji listán, és az ELI is az itteni kutatások színvonalát mutatja Kína felé – a tárgyalásokban végig azt igyekeztek demonstrálni, hogy Szeged a magyar Oxford. A Tisza-parti universitasnak nemcsak a Konfuciusz Intézethez tanárokat biztosító Sanghaji Idegen Nyelvi Egyetemmel van együttműködése, hanem további kapcsolatok formálódnak a Sanghaji Jogi és Közigazgatási Egyetemmel, a Fudan Egyetemmel, és a híres ranglistát készítő Jiao Tong Egyetemmel is – ezek mind katalizátorai lehetnek a későbbi gazdasági kooperációknak is – így a főtitkár.

Intézet a két ország között

Szentmártoni Lívia, a kínai kapcsolatokért felelős rektori megbízott, a szegedi Konfuciusz Intézet igazgatónője előadásában az intézet működéséről beszélt. Mint mondta, Konfucius Intézetek a Kínai Oktatásügyi Minisztérium nonprofit intézményei, szervezetileg a Hanbanhoz tartoznak (Országos Kínai Nyelvoktatási Tanács). Céljuk a nyelvoktatás, a kultúra terjesztése, Kína integrálása a világba. A nyelvoktatás keretében térítésmentes és költségtérítéses nyelvtanfolyamokat is szerveznek, szeretnének kínai nyelvtankönyveket kiadni, és nyelvtanárok képzésére is lesz lehetőség. A Hanban 3 ezer könyvvel támogatja a szegedi intézetet. A középiskolásoknak nyári tábort szerveznek, valamint ösztöndíjakkal segítik a Kína iránt érdeklődőket. Számos kulturális programot szerveznek, így például megtartják a holdújévi gálaműsort, mely Kínában akkora ünnep, mint nálunk a karácsony. Előadások, kiállítások, hangversenyek, tanfolyamok szervezése is az intézet profiljába tartozik. Miért érdemes nyitni Kína felé? Hatalmas piac és vásárlóerő, növekvő üzleti lehetőségekkel, kiemelt EU-s támogatások irányulnak a kínai kapcsolatépítésre – sorolta Szentmártoni Lívia. Az országnak mindössze 6 százaléka művelhető, így a magyar élelmiszeripar felvevő piacra találhat. A vizek szennyezettek, így nagy hangsúlyt kap vízgazdálkodás, a környezetvédelem, a zöld energia és a gyógyszeripar is. Az intézet sok más mellett üzleti tréningekkel, tolmácsokkal is segítheti a helyi és a kínai vállalkozók kölcsönös kapcsolatfelvételét.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.