A tanyáktól a konyhákig – fórum a kistermelőkért + FOTÓK

Miért nem a tanya lát el minket jó minőségű élelmiszerrel a sok silány, adalékanyagokkal teli helyett? És hogyan jut el a termőföldekről az asztalokig a minőségi áru? E kérdésekre keresték a lehetséges azon a szakmai fórumon, ahol kistermelők is képviseltették magukat a megyeházán.

A tanyasi termékek piacra jutásáért rendezett fórum délelőtt 10-kor kezdődött, s oly nagy volt az érdeklődés, hogy szinte teljesen megtelt a megyeháza aulája, ahol helyi kistermelők állították ki, s árulták is portékájukat.

László Tibor

200 mangalicát tart, s készít belőlük különböző húsárukat. Elmondása szerint az elmúlt negyven évben teljesen elkorcsosult a táplálkozásunk, tele van az étrendünk, műanyag, tartósítószerekkel, állományjavítókkal felturbózott ételekkel. De szerencsére egyre gyakoribbak azok a fogyasztók, aki adni szeretnének arra is, hogy mi kerül az asztalukra, a sertéshúsok közül pedig a mangalica hús telítetlen zsírsavaival kedvezően hat az érrendszerre.

Az Algyői Halászcsárdába is érkezhet kecskesajt?

Egy algyői kecskesajt készítő család is a fentieket erősítette meg. A feleség, Farkas Ágnes kedvező jelenségnek tartja, hogy most már több fórumon próbálják nevelni a tudatos táplálkozásra az embereket, és ebben egyre gyakrabban partner a média is. Idén visszaesett ugyan a forgalmuk, de a vevőkör megmaradt, csak kevesebb pénzük van az embereknek. „Mi igazi családi vállalkozás lettünk, hiszen a nagyobbik lányunk agrármérnökként végzett, és már részt vesz a cég működésében, a kisebbik lány pedig az élelmiszermérnöki szakot végzi” – mondta el portáluknak, a Zi-gi kecskesajt nevű terméket előállító házaspár, akiknek a standjuknál megjelent Barta László, mesterszakács, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa. A „hallémester” elárulta, hogy még nincs az étlapjukon kecskesajt, vagy kecsketúró, de egyre inkább kacérkodik a gondolattal, hogy amolyan befejező fogásként felveszi majd a repertoárba. Az algyőieknél 2800 forintért lehet a kecskesajt kilóját megvenni, a kecsketejét pedig 240-ért. Utóbbit egyébként gyakran nagyobb tételben is vásárolják szegediek, mert kisebb adagokban fagyasztható.

Házi sajt 1600, házi tej 140 forintért

A Tibi bácsi kedvence fantázianevű tejtermékeket a Mars téren, a tejes sor végén árulja Halász Imre vállalkozásával. Megtudtuk, hogy a teljesen adalékmentes tehénsajtok ízesített formái is csak csíramentes, szárított termékekkel – chili paprika, kömény, fokhagyma – keverik, a parenyica sajtnak 1800, a többi terméknek 1600 forint kilója, a házi tejet 140 forintért árulják. A Délibáb fűszerpaprika is egy manufaktúra. A sándorfalvi család 1500 négyzetméternyi fóliában, és egy hold szabadföldön termeszt fűszerpaprikát, s egészen a magtól a csomagolt, kész őrölt paprikáig mindent maguk készítenek. A férj, Csúri László az eladás nehézségeit ecsetelte, miszerint hiába jobb, ízesebb és tisztább az ő termékük, a komoly marketig és logisztikai potenciállal bíró multinacionális áruházláncokhoz kötődő külföldi termékekkel nehéz felvenni a versenyt. Az ő kézműves termékük még mindig hagyományosan, szájról-szájra terjedve fogy kilónkénti 2800 forintos áron.

A legújabb kori honfoglalás – vissza a tanyákra

A fórum nyitóelőadásában a megyei kormányhivatal vezetője, B. Nagy László is arról beszélt, hogy a legnagyobb nehézséget a piacra jutás jelenti a tanyasi termelők esetében. „Meg kell teremteni az utat a termelő és a fogyasztói körök között. Ehhez egy úgynevezett legújabb kori honfoglalásnak kell párosulnia, azaz újra fel kell fedeznie a fiatal családoknak a tanyasi életformát, a kistermelői egzisztenciát. Ehhez szükség van megfelelő oktatásra, információcserére, támogatási rendszerre és minél több ilyen fórumra az egész országban” – szögezte le, kiemelve, hogy ő és hivatala elkötelezett híve az ügynek, és mindent megtesznek a tanyasi élet felvirágoztatásáért. A megyei kormányhivatal és a Csongrád megyei Agrár Nonprofit Kft. közös rendezvényén elhangzott az is a kormányzat azon dolgozik, hogy a jó minőségű, egészséges terméket előállító gazdákat támogassa. „A termékek itt vannak, csak nincs megszervezve a termeltetés, a feldolgozás és értékesítés. Ezen felül meg kell szervezni a raktározási lehetőséget, hiszen akkor egy nagyobb mennyiséget lehet szállítani például egy közkonyhára. A kis mennyiséggel ugyanis nem tud mit kezdeni egy 4-5000 főre főző konyha” - fogalmazott Balogh József országgyűlési képviselő. A Tanyaprogram elindítójától megtudtuk, a tanyafejlesztési program első ütemét hamarosan lezárják, míg a második ütemben benne vannak azok az integrációs lehetőségek is, melyről a megyeházi rendezvény is szólt.

Tanyaprogram és hódítás az éttermek, multik birodalmában

„A Tanyaprogram keretében gazdaságokat térképeztünk fel, szűkebb környezetünket tekintve a Mórahalmi, a Csongrádi és a Kisteleki Kistérségben összesen 500 tanyát. Kérdőíveket töltöttünk ki a gazdálkodással és a jövőbeni elképzeléseikkel kapcsolatban” - tudtuk meg Kormányos Sándortól. A Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. projektmenedzsere hozzátette, oktatási programot is megvalósítottak négy városban, Kisteleken, Csongrádon, Szegeden és Mórahalmon. Ennek keretében az állategészségügyi hatóság szakemberei tartottak előadásokat és a Tanyaprogrammal kapcsolatos tudnivalók hangzottak el. A vásárlói oldalt képviselte a rendezvényen a Gasztro Térkép Klaszter, melynek elnöke, Orsolyák Zoltán elmondta, multinacionális cégeket, élelmiszergyártókat, éttermeket és közkonyhákat képviselnek. „Van olyan multi, ami megváltoztatta beszerzési politikáját regionális szintre, vagyis a kistermelőnek nem országos beszállítónak kell lennie, hanem akár elegendő egy áruházat ellátnia. Abban is segítséget nyújtunk a magyar termelőknek, hogy miként tudnak bejutni könnyebben a vendéglőkhöz. Tapasztalataink szerint sem elég termelő, sem elég termék nincs, pedig felvevő piac lenne” - tájékoztatott Orsolyák Zoltán.

Dobó Csaba - Varga Anna