A Szegóra építészeti megoldásait népszerűsítik

Hazánkban egyedüliként Szeged és a Szegóra csatlakozott az unió Fenntartható Energiák Hete programsorozathoz. Ennek keretében szakmai előadásokat tartottak, többek között a Szent-Györgyi Albert Agóra (Szegóra) különleges építészeti megoldásairól.

A megújuló energiákat és az energiahatékony megoldásokat népszerűsítő Fenntartható Energiák Hete (European Union – Sustainable Energy Week, EUSEW) programsorozathoz a Szegórával, mint kiemelten környezettudatos beruházással csatlakozott a szegedi önkormányzat.

Solymos László

közölte, Szeged városa az elmúlt években is számos olyan programot valósított meg, aminek célja az energiahatékonyság növelése volt. Az alpolgármester példaként a panelházak felújítását említette, illetve a kórházat, melyre a középületek közül elsőként napkollektorokat szereltek. „Azért neveztünk erre a rendezvényre, hogy még ismertebbé, elérhetőbbé tegyük új intézményünk, a Szegórával kapcsolatos információkat” – tette hozzá. A Szegóráról

Báger András

építész tervező elmondta, összességében 30 mérnök és építész dolgozott a terveken. „Számunkra is nagyon fontos, hogy egy új közberuházás szemléletformáló legyen, így olyan épületet terveztünk, melynek gépészeti rendszere bemutatható, látogatható lesz” – jelentette ki. A tervezésnél igyekeztek megtartani mindent, amit lehetett, így az IKV irodaházát, illetve az asztalosüzem tornyát is, ami emlékezetet arra, hogy ez egy átalakított ipari terület. Fontos cél volt továbbá, hogy a lehető legkisebb alapterületű legyen az épület, így nagyobb lehet a zöldterület. Ezzel Szegednek egy új közteret is terveztek. A Szegóra fűtéséhez a hőt ötven talajszondából nyerik, míg a hőleadófelületek a mennyezeten lesznek elhelyezve.

Helme Csaba

építész tervező közölte, az épület teljes hűtési- és fűtési rendszerét megújuló energiaforrások biztosítják. Körülbelül 200 négyzetméternyi napkollektor kerül a tetőkre, amivel a használati melegvíz igényt tudják fedezni, illetve ez rásegít a hőszivattyús rendszerre is, ami nagy villamos energia igényű. Mint megtudtuk, egy ilyen gépészeti rendszer gázt egyáltalán nem használ, viszont nagyobb a villamosenergia igénye, mint egy hagyományos rendszeré. Helme Csaba példaként elmondta, hogy a hőveszteség minimalizálása érdekében zömében földszintes tereket terveztek, így például az aula sem lesz nagy belmagasságú, ellentétben több más középülettel. Érdekességként a mediterrán vidéken elterjedt klímatornyot említette, ami képes arra, hogy megmozgassa a levegőt. A tájékoztatón elhangzott, a számítások szerint öt-hat év alatt térül meg az az összeg, amennyivel többe kerül egy ilyen korszerű épületgépészeti rendszer kivitelezése. A Fenntartható Energiák Hete programsorozatra közel 700 európai szervezet regisztrált, Szegeden a témával foglalkozó neves szakemberek tartottak előadásokat.