Módosították a médiatörvényt

Az Országgyűlés 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét csütörtökön, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a Ház.

A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait. Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd. A szabályozás szerint egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg. Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre. A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is. A biztos a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket, továbbra is mediátorként közvetít a szolgáltató és az ügyfél kötött. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között. A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A sajtó tekintetében ugyanakkor továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet. A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. A mostani változtatás értelmében e jogkörei megszűnnének, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé. Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők. A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt és tizenhatodik nappal lépnek hatályba.