Martonyi: Sértés megkérdőjelezni a magyar demokráciát

Sértés megkérdőjelezni a magyarországi demokráciát - mondta Martonyi János külügyminiszter az O Globo című brazil lapnak, elsősorban azzal magyarázva a magyarországi demokráciával szembeni kétségeket, hogy megsértett gazdasági érdekek alakultak át politikai tiltakozássá.

A külügyminiszter pénteken befejeződő brazíliai látogatása alkalmából adott interjút az újságnak. A lap azon felvetésére, hogy az Európai Bizottság megkérdőjelezte a magyarországi "demokrácia minőségét",

Martonyi János

elmondta: Magyarország parlamentáris demokrácia az összes fékkel és ellensúllyal. Felvetődött néhány legitimációs kérdés az Európai Parlamentben, de ezeket rivális politikai pártok fogalmazták meg. "Ez a politikai játék része Európában, hogy megkérdőjelezik a politikai ellenfelek demokratikus elkötelezettségét. Néha ez túllép egy mértéket és egyfajta sértéssé válik. Ekkor szükségessé válik ennek visszautasítása. Mi ezt tesszük" - hangoztatta. Martonyi János szerint főleg gazdasági okokból kérdőjelezik meg a magyarországi demokrácia minőségét. "Bevezettünk egy magas adót a bankrendszerben, amit nem jól fogadtak - micsoda meglepetés! - a bankok. Ma már az EU 11-12 tagállama teszi ugyanezt. Ugyancsak bevezettünk különadókat az energia és a telekommunikáció területén. A bankokat is megadóztattuk, de volt némi feszültség főleg a külföldi tulajdonú bankokkal. A megsértett gazdasági érdekek alakultak át politikai tiltakozássá" - mondta. A külügyminiszter szerint a másik ok az Európában az állítólagos ideológiák között folyó harc. A magyar alaptörvény bevezető részében van egy hivatkozás a kereszténységre. Martonyi többek között hangsúlyozta: Magyarország nem létezne a kereszténység nélkül. "Ha több mint ezer évvel ezelőtt a magyar vezetés nem dönt a kereszténység felvételéről és nem kér koronát a pápától, akkor az én országom valószínűleg eltűnt volna. Abban az időben az (állam)alapítás része volt az állam és az egyház. (...) Ez a mi identitásunk" - fejtegette. Martonyi János a kétoldalú kapcsolatokról elmondta, a magyar kormány nagyobb kereskedelmi forgalmat akar, és lényegesen több brazil beruházást szeretne látni Magyarországon. Szeretné, ha több brazil diák tanulna Magyarországon, több turista érkezne és erősödne a tudományos együttműködés. Ugyancsak szeretné látni Brazília hangsúlyosabb jelenlétét Közép-Európában, Magyarország szomszédainál.