Japán Rózsa Sándor-kutatót is díjaztak a szegedi ünnepi közgyűlésen + FOTÓK

A városháza előtt ünnepi közgyűlésen adták át a díszpolgári címet Dobozy Attilának, kiosztották a Pro Urbe díjakat és a Szegedért emlékérmeket, egy japán Rózsa Sándor-kutatót is elismerést kapott, miközben a polgármester Szeged szabadságának az elvesztéséről vizionált szónoklatában.

A díszközgyűlés

József Attila

Levegőt című versével kezdődött, amit

Fekete Gizi

, a Szegedi Nemzeti Színház színésze szavalt el. A díjak és a művészi műsorok után derült ki, nem véletlen, hogy e nagyszerű költeményt választották a közgyűlés kezdő hangjának a szervezők, ugyanis a polgármester szónoklatának zárásaként politikai rímekkel csatlakozott József Attila soraihoz.

Lóháton érkező szabadság

Botka László beszédének első részében az 1719-ben született 26 pergamenlapból álló királyi okiratból idézett, amelyben III. Károly szabad királyi város rangot adott Szegednek. Felidézte, hogy ebben az állt, van Szegednek törvénye, szabadsága, belátása és lelkiismerete, s ezek fogják szabad elhatározásában korlátozni a várost, semmi szükség a királyi kamara gyámkodására. „1719. május 27-én Szeged szabad királyi város lett. Ekkor a lehetőség lóháton érkezett. 1990-ben a szabadságról törvény született, úgy hívták: önkormányzatiság. Ha van a városnak törvénye, szabadsága, belátása és lelkiismerete, akkor ebben sokszorozódik meg a tehetség. Így válhatott a város példaértékű, európai régióközponttá, így építhettünk két autópályát, újíthattuk fel panelházainkat, iskoláinkat, ezért épül és fejlődik a szegedi egészségügy, s növekszik a lakosság: jelenleg 6 ezerrel vagyunk már többen” – mondta el beszédében a polgármester, majd a kitüntetések előtt kiemelte, hogy a város nem pusztán kövek, utak összessége, hanem egy közösség. „A szegediek közt pedig nem a világnézet, szokás, vallási hovatartozás, pártállás tesz különbséget, hanem a munka, szorgalom, a minőség és a tehetség” – így a politikus.

Díszpolgári cím, Pro Urbe díj és Szegedért emlékérem

Szeged díszpolgári címét Dobozy Attila bőrgyógyászprofesszor, akadémikus vehette, aki köszöntő beszédében a városnak először azért mondott köszönetet, mert szüleit befogadta Trianon után, másodszor pedig azért, hogy otthont adott Szeged a kolozsvári egyetemnek is. „Szeged bőkezűen adományozott épületeket, területet, tanári lakásokat az egyetemnek, ennek a bőkezűségnek köszönhető, hogy ma európai hírű felsőoktatási intézményünk van” – mondta a professzor.

Az ünnepi műsorban közreműködtek a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Vaszy Viktor Kórus, a Szeged Táncegyüttes, a MÁV Hazánk Kórusa, az Erkel Ferenc Vegyeskar és a Szegedi Harsona Együttes, valamint Fekete Gizi, László Boldizsár és Kelemen Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház művészei.

A díszpolgári cím után Pro Urbe díjjal tüntették ki Galambos Gábort, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánját a tanárképzésben végzet áldozatos munkájáért és Lázár Györgyöt, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanárát. Szegedért emlékérmet vehetett át Karikó Teréz Liszt-díjas operaénekes, Margitáné Z. Nagy Rozália mestercukrász, Székely Lőrincné, a Szent Gellért Plébánia Nyugdíjas Szervezet vezetője, Szénási Róbert karosszérialakatos, valamint posztumusz Szegedért emlékérem elismerésben részesült Körtvélyessy Péter, a Szegedi Vízilabda Egylet elnöke, aki a szegedi férfi vízipólócsapat, a Szeged Beton sikereinek a biztos alapjait helyezte le. Szeged Nemzetközi kapcsolataiért emlékérem elismerést kapott a szőregi származású Csiszár Katalin, a biológiai tudományok doktora, aki a honolului egyetemen dolgozik, és évtizedek óta segíti a magyar diákok amerikai tanulmányait. Ugyanebben az elismerésben részesült Minamizuka Shingo professzor, Rózsa Sándor-kutató, aki Japánban könyvet írt híres betyárunkról, és hosszú éveken át kutatott a témában az egyetemi könyvtárban és levéltárban.

József Attila és az aktuálpolitika

A díjak kiosztása után Botka László szónoklatának befejező akkordjaként aggodalmát fejezte ki, és József Attila sorai után rendezte a sajátját. „A kitüntetettjeink mutatják meg Szeged erejét, de sajnos van okunk az aggodalomra. Aggódunk, mert hisszük, hogy a szabadságban születnek meg az értékek, mert hisszük, hogy a tehetség sokszínű, de az alkotó energia nem tűri a korlátokat, aggódunk, mert a szabadság helyett a két éve választott új hatalom, rendet ígért. József Attilát idézve: ’Én nem ilyennek képzeltem a rendet” és ’Ki tiltja meg, hogy elmondjam…’. A 22 éve visszaszerzett szabadságunkat elvették, autonómiánkat szűkítik, iskoláinkat elveszik, anyagi forrásainkat elapasztják. Ez a kormány nem hiszi, hogy képesek vagyunk feladatainkat magunk végezni. Én József Attilával együtt hiszem, és 10 év polgármesterségem tapasztalatával vallom, hogy a rendet a szabadság szüli. Az a rend nem kell, mely félelemre épül, mely a maga védelmében mindenhová bástyákat épít, elveszi a gondolkodást, az alkotó tehetséget. De Szeged nem hagyja magát, van Szegednek törvénye, szabadsága, belátása, lelkiismerete” – hangsúlyozta, s végül hozzátette, hogy talán soha nem volt a megosztott, magyar nemzetünknek akkora szüksége a példamutató Szegedre, ahogy most. „A 2012-es Szeged Napja a szabadság ünnepének üzenete a sokszínű magyar szabadság városának szívévből” – így a polgármester.