Közélet

Akik missziónak tekintik a koraszülöttmentést + FOTÓK

Akik missziónak tekintik a koraszülöttmentést + FOTÓK

2012. május 9., szerda
Akik missziónak tekintik a koraszülöttmentést + FOTÓK

Húszéves a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványa, amely négy megyéből menti az újszülötteket.

A Közéleti Kávéház legutóbbi estjén

Szalay István

segítségével

Pintér Sándor

gyermekgyógyász professzor, a kuratórium elnöke,

Kószó Péter

, Hódmezővásárhely alpolgármestere, az alapítvány megálmodója és létrehozója, valamint

Bálint Péter

, a kuratórium alelnöke felidézte az indulás éveit, a két évtized nehéz, küzdelmes időszakát, áldozatos munkájuk emlékezetesebb mozzanatait. Az élet első perceiben, óráiban történő mentés döntően meghatározza az újszülött, koraszülött életben maradását és a későbbi évek életminőségét. Már a szállítás során megkezdett életmentő beavatkozások jelentős mértékben javítják az újszülöttek, koraszülöttek életkilátásait. Évente átlagosan 1200 újszülöttet ment az alapítvány, a folyamatos 24 órás elérhetőség nélkül ezeknek a csecsemőknek jelentősen csökken az esélyük az életben maradáshoz és az egészséges élethez. Amíg országgyűlési képviselő volt és rendelkezett némi hatalommal, Kószó nem akarta úgy otthagyni a politikát, hogy ne alkosson valami maradandót. Gyakorló gyermekgyógyász létére közvetlenül is megtapasztalta, hiába jó az ellátás a gyerekklinikákon, ha a késve odaérkező koraszülötteken már nemigen tudnak segíteni. Így jött létre Budapest után másodikként az országban a koraszülöttek mentésével foglalkozó szegedi alapítvány Kószó 200 ezer forintos képviselői tiszteletdíjából, majd később a szerencsejáték alapba befolyt pénzek átcsoportosításából biztosították a működéséhez szükséges eszközöket. Pintér doktortól megtudtuk, hogy az elmúlt 20 évben több mint 20 ezer mentés történt, nagyon sok újszülött az alapítvány mozgó intenzív osztályának köszönheti az életét.

A kalapozás sem derogál nekik

Amíg nem volt koraszülöttmentés, 300-350 csecsemő halt meg évente, vagy szenvedett életre szóló, maradandó károsodást. A professzor kiszámolta, a társadalomnak 2,2 millióba kerül a súlyosan sérült gyerekek ellátása, akiknek az átlag életkoruk 30 év körül van. Milliárdokat költünk erre célra, miközben jóval kevesebből is megoldható lenne egy országos hálózat kiépítésével a koraszülöttmentés megszervezése, melynek segítségével minden csecsemő ugyanazokkal az életben maradási esélyekkel rendelkezne. Hihetetlenül nagy a tét. Az újszülöttmentést missziónak tekintő szakemberek, ha szükséges, a kalapozástól sem riadnak vissza, hiszen – ahogy fogalmaznak – a rászoruló gyerekeket nem érdekli, van-e pénz a kasszában. Morális kötelességüknek érzik előteremteni a működésükhöz szükséges anyagiakat. Munkájukat a gyűjtésben segédkező lelkes, fiatal aktivisták támogatják. Elhangzott az is, hogy pénzből egyre kevesebb van, többször már a megszűnés veszélye fenyegette az alapítványt, de sohasem adták fel. Tavaly például 10, az idén 5 millió forintos kölcsönt kényszerültek felvenni, mert az állami dotáció jelentősen megcsappant. Az idén 20 millió hiányzik ahhoz, hogy zavartalanul el tudják látni feladatukat, de nem csüggednek, bíznak az 1 százalékban, meg az adományokban, na meg abban, hogy előbb-utóbb a politikai döntéshozók is belátják, milyen fontos, nélkülözhetetlen feladatot lát el a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványa.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.