ÁGOTA-konferencia Szegeden: középpontban a gyermek + FOTÓK
2012. május 10., csütörtök
Gyermekvédelmi lakásalappal kívánja segíteni a kormány a gondozásból kikerülő fiatalokat – jelentette ki Soltész Miklós államtitkár a II. ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Konferencián a szegedi dómban. A rendezvény középpontjában ezúttal is a gyermekek álltak, illetve a társadalmi felelősségvállalás kérdése.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó ÁGOTA® Alapítvány immáron másodjára rendezett országos szakmai találkozót állami, egyházi és civil szereplők számára a szegedi dómban. A konferencia elején elismeréseket adtak át azoknak, akik munkájukkal sokat tettek a gyermekvédelem területén. „Valamennyien érzékelhetjük, egy politikai és lelki rendszerváltáson vagyunk túl, s ez a rendezvények beleillenek abba a programba, amit az új Alaptörvény is tartalmaz a felelősségvállalásról, hogy nemcsak a társadalomnak, hanem az egyénnek is vannak kötelezettségei” – fogalmazott
B. Nagy László
kormánymegbízott a konferencián. Hozzátette, a kormányzat hosszú távú elképzelése, hogy a korábban kizárólag állami feladatokat – ilyen például a gyermekvédelem is – a civil szférával és az egyházak részvételével, lelkileg más megközelítéssel végezze. B. Nagy hangsúlyozta, fontos, hogy az elesettek támogatása nem csupán anyagi támogatást jelentsen. „Az ÁGOTA együttműködése az egyházmegyével példaértékű, az ilyen kezdeményezéseket fejleszteni kell! Mi mindent meg fogunk azért tenni, hogy ez így működjön, még akkor is, ha ez olykor esetlegesen a jogszabályok határai felé sodor bennünket” – jegyezte meg a kormánymegbízott.
Gyermekvédelmi lakásalapot hoz létre a kormány
„Ahol nincs tekintély és engedelmesség, ott nincs természetfeletti” – idézte egy 1800-as években élt püspök szavait Soltész Miklós. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a családok tekintélyrombolására hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte. Az alap, vagyis a család megerősítése elengedhetetlen az államtitkár szerint, amihez hozzátartozik anyagi helyzetük megerősítése is. Soltész a jelenlegi gyermekvédelmi rendszer egyik hibájaként a források szétosztását nevezte, ugyanis nem feltétlen azokra a területekre jut több pénz, ahol több gyermeket kell állami gondozásba venni. Ezért is nevezte fontos feladatnak az összehangolást, mint elmondta, nem a szakemberek egymásra mutogatására van szükség. Soltész Miklós elsődleges célnak nevezte, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyerekek ne gyermekvédelmi intézménybe kerüljenek, hanem befogadó szülőkhöz. Ezt tartalmazni fogja a most készülő törvény is. A gyermekotthonokban dolgozók a korábbinál sokkal hangsúlyosabb feladatot is kapnak, a gyerekek önfenntartó képességét is fejleszteniük kell. Erre azért van szükség, mert a tapasztalatok szerint az ellátásból 18 évesen kikerülő fiatalok hamar felélik megtakarított pénzüket. A kormány gyermekvédelmi lakásalapot hoz létre, a következő tíz évben összesen 4000, egy vagy másfél szobás lakást vásárolnak. Ezekre pályázhatnak a fiatalok, és 30 éves korukig lakhatnak a gondozásból kikerültek. Az államtitkár közölte, rezsit fizetniük kell, ám lakbér nem lesz, annak összegét egy lakásalapba fizetnék, vagyis későbbi életük elindításához félre tudják majd tenni. Hozzátette, az ingatlanok állagmegőrzése érdekében szigorú házmesteri rendszer is kapcsolódik majd a programhoz. Beszámolt arról is, hogy a jövő egy bankkal kötött megállapodást jelentenek be hivatalosan, melynek lényege, hogy az adott pénzintézetnél a jövőben egységesen fogják kezelni a gyámi betéteket. „Az elmúlt másfél évben elkészített egyeztetések révén egy olyan koncepció készült el, melynek középpontjában immár a gyermek áll” – jelentette ki Dudás Zoltán. A Nefmi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály főosztályvezetője kijelentette, minden gyermekben meg kell találni az értéket, a méltóságát, s azt kell finomítani, kibontakoztatni. A kormányzat céljaival kapcsolatban elmondta, a nevelőszülők számára valamiféle foglalkoztatotti jogviszony kidolgozását végzik, ami a szolgálati időbe is beleszámítana. A kollégiumi rendszerhez hasonlító ifjúsági otthonok létesítése is felmerült már az egyeztetések során, ami a gyerekeket abban segítené, hogy jobban felkészüljenek az öngondoskodásra. „Ott kell lenni a gyerek mögött védőhálóval, de egyben hagyni kell, hogy menjen. Ezzel a hozzáállással az ő emberi értékét, a méltóságát tudjuk kiteljesíteni” – jegyezte meg a főosztályvezető.
Az egyházmegye személyekben és közösségekben gondolkodik
„Az egyházmegye társadalmi feladata a társadalom” – röviden így fogalmazta meg Kiss-Rigó László az egyház e téren végzett munkáját. A megyés püspök az egyházmegye alapító okiratában leírt kötelezettségek közül emelt ki néhányat, ezzel szemléltetve, hogy az egyház akkor leírt társadalmi feladatai máig érvényesek. „Ahol szükség van bizonyos feladatok elvégzésére, ahol igény jelentkezik, ott mi megpróbálunk ezeknek az igénynek eleget tenni a legjobb tudásunk szerint. Vonatkozik ez a közoktatásra, a felsőoktatásra, a gyermek- és ifjúságvédelemre” – hangsúlyozta a megyés püspök. Kiss-Rigó László úgy látja, alapvető különbség van a szemléletben azok között, akik úgymond felajánlanak egy intézményt és az egyházmegye között. „Mi nem intézményekben gondolkodunk, hanem személyekben, közösségekben. A közoktatás területén nekünk egyáltalán nincs olyan szándékunk, hogy egyre több iskolánk legyen, hiszen a meglévők színvonalas ellátása is szinte emberfeletti feladatot jelent. Megpróbálunk helyt állni. Minket nem az adott intézmény érdekel, hanem ha egy adott közösség többsége kifejezi szándékát, hogy az adott közoktatási intézmény keresztény értékrend alapján működjön, és az aktuális fenntartó partnerként együttműködve reagál, akkor mi felelősséget érzünk, és megpróbáljuk ellátni a feladatot” – hangsúlyozta a megyés püspök.
Kothencz: szemléletformálásra van szükség
Kothencz János, Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója, aki az ÁGOTA® Alapítvány vezetője úgy látja, az elmúlt 15 évben az volt a jellemző, hogy a szakmai szempontokat felülírták az anyagiak. Keveredtek a különböző profilú intézmények, ami a gyerekekre nézve is hátrányos volt. Kothencz a profiltisztítás szükségességét hangsúlyozta, és a gyermek érdekeit kell a középpontba helyezni az anyagiak helyett. Feladatnak nevezte továbbá, hogy megszűnjön az ellenségképgyártás a kollégák között. Kothencz kijelentette, minden, ami a gyermekek érdekét szolgálja, fontos. Minden érdek nem lehet politikai konszenzus ára, a gyerek szükséglete az egyetlen állandó. Minden más változik, például a jogszabályok is. Úgy látja, a szemléletformáláson van a hangsúly, s az egyházmegye hatalmas feladatot és felelősséget vállalt. Hozzátette, a gyermek méltóságán van a hangsúly. „Minél több társadalmi szerepvállaló fog össze a gyerekekért, annál valószínűbb, hogy hazaér ebbe a társadalomba.” „A gyermekkel való közvetlen bánásmód minőségében kell változtatni” – szögezte le Kothencz János. Hozzátette, az elmúlt évtizedekben megrögösödött szolgáltatói és felügyeleti típusú attitűdjét kell megváltoztatni módszer specifikus eszközökkel, tudatos érzékenyítéssel át kell transzformálni egy törődő, nevelő attitűddé. „Ennek az emberi és szakmai kihívásnak igyekszünk eleget tenni az új pedagógiai programhálónkkal. Csak az elmúlt évközi időszakban 1170 kollégát képezhettünk kétszáz órás tudatos tanfolyamokon. Ennek szociális területen kreditpontos továbbképzési profilja is létezik, illetve a felsőoktatásban a szociális munkások képzése során két féléves tantárgyként jelen van” – hangsúlyozta az ÁGOTA® Alapítvány vezetője. A Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója leszögezte, az ember mindig magán változtat, így a kollégáknak kell meghozniuk az érdemi döntést. „Fel kell tenniük maguknak azt a kérdést, hogy változok, változtatok-e a hozzáállásomon, vagy továbbra is mutogatok mindenféle más szempontra. Mi azt látjuk, nagyfokú a hajlandóság a kollégákban a változásra. Azt is tapasztaljuk, hogy aki fél attól, hogy mit kell csinálnia a jövőben, vagy olyannyira kiégett már, hogy újra kell értékelnie a hivatását, más döntést is hoznak a kollégák” – mondta el portálunknak.
Az új szakmai program középpontjában a gyermek áll
A kutatásokból az derült ki, hogy a gondozásba kerülő gyermekek 65%-a bizalmatlan az emberekkel. Arra a kérdésre, hogy kihez fordulnának segítségért, 60%-uk azt válaszolta, hogy senkihez. Azt érzik, hogy senkire sem számíthatnak, és az események a fejük fölött történnek, pusztán elszenvedői azoknak. Az igényszintjük gyakran irreális, jövőképük bizonytalan. Az új szakmai program kidolgozását ez indokolta. Pósáné András Katalin, az ÁGOTA® szakmai csoport képviselője elmondta, a gyerekek ilyen szintű sérültsége miatt a korábbi felügyelői hozzáállást fel kell váltani. A gyerekeket ért kudarcokat, sérüléseket már a rendszerbe kerülésükkor elkezdik oldani. A nevelőszülőket is képzik, nem csak a gyerekek gondozóit a KÁSZPEM® módszer alapelvei szerint. A konferencia záró előadásában Domszky András, az NCSSZI Nemzeti Család és- Szociálpolitikai Intézet Módszertani Igazgatóságának vezetője a bizalomról szólt. Teljes mértékben jó nevelő csak az lehet, akinek erre van hivatása. Megjegyezte, a jó nevelő nem biztos, hogy szabálykövető, de ha eltér a szabálytól, akkor azt a körülményekre való tekintettel teszi. Domszky leszögezte, az alkalmas nevelő nem egyszerűen szavaival, hanem saját példájával lép be a rendszerbe. Mindezek a gyerekek sérülései, bizonytalanságuk és elhagyatottság érzésük miatt fontos. A nevelők felelőssége óriási, hiszen folyamatosan meg kell, hogy erősítsék a gyereket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
