Közélet

A madarakat és fákat ünnepelték a vadasparkban + FOTÓK

A madarakat és fákat ünnepelték a vadasparkban + FOTÓK

2012. május 20., vasárnap
A madarakat és fákat ünnepelték a vadasparkban + FOTÓK

Barátposzátát és feketerigót is gyűrűztek a vadaspark madárbarát kertjében vasárnap. A madarak és fák napjára megújult kertet végigjárva a látogatók immár azt is megtudhatják, miként tehetik saját környezetüket a madarak és más állatok számára vonzóbbá.

A madarak és fák napját

Chernel István

ornitológus szervezte 1902-ben Magyarországon a világon először, s azóta minden évben egy napot szentelnek e két élőlénycsoportnak. A vadaspark családi programokat szervezett ez alkalomból, mely keretében külön bemutattak egy-egy kiválasztott fajt is. 2012-ben az Országos Erdészeti Egyesület által választott év fája a zselnicemeggy, az év madara pedig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ajánlására az egerészölyv. A vadaspark madárbarát kertjében korábban a különböző típusú madárodúkat lehetett megnézni, s egy-két madáretetőt. Immár arról is tájékozódhatnak a látogatók például, hogy milyen típusú itatót készítsenek saját kertjükbe. „Van süngarázs, darázs élőhely, madárbúvóhelyek. Az odútanodában a gyerekek kipróbálhatják azt is, hogy milyen lehet például kis cinkének lenni, illetve egy sasfészekutánzatba is belemászhatnak a gyerekek” – sorolta az újításokat portálunknak

Lovászi Péter

. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja hozzátette, tapasztalataik szerint néhány gyerek nagyon sokat tud a madarakról, több könyvet is olvasott róluk, ismeri élőhelyüket vagy például kedvenc táplálékukat, ám sokan még egy madárgyűrűzést sem néznek meg. „Rettentően elvárosiasodtak az emberek, nem érdeklődnek a környezetükben élő állatok és növények iránt sajnos” – számolt be tapasztalatairól.

Ott jártunkkor egy barátposzátát és egy feketerigót gyűrűzött épp Lovászi Péter. Előbbi madárka a gyerekek simogatását kissé idegesen tűrte, s amint a gyűrűzés és az ehhez tartozó mérések és dokumentáció után szabadon engedték, pillanatok alatt eltűnt a szemünk elől. A szintén hálóval befogott fiatal feketerigó is hangot adott nemtetszésének, s próbált szabadulni Lovászi Péter kezei közül, míg ő elmagyarázta az érdeklődőknek, honnan is tudható, hogy milyen korú a madár. Mint elmondta, csak a hímek feketék, a tojók barnák maradnak, a fiatalok pedig pöttyösek, így könnyedén megállapítható, hogy egy fiókát sikerült befognia. A madár farktolla viszont már teljesen fekete volt, ami azt mutatja, hogy egy hím példányról van szó. Körülbelül száz éve gyűrűzik a madarakat, mely a kutatóknak sok hasznos információt szolgáltat. Vannak madarak, melyeket csak fióka korukban lehet meggyűrűzni, ilyen például a gólya vagy a nagy ragadozó madarak. A technika fejlődése is segíti a kutatók munkáját, hiszen léteznek már olyan chipek, melyek pontosan meghatározzák a madár helyét, sőt akár a külső környezetről is szolgáltatnak adatokat. Ez a modern technológia viszont rendkívül költséges. A hagyományos madárgyűrűzésnél az a cél, hogy minél több kistestű madarat megjelöljenek, így újbóli befogásukkor kiderül, milyen messzire is repültek a gyűrűzés helyétől. Lovászi Péter a gyűrűzést egy harapófogóra hasonlító eszközzel végezte, amit kifejezetten erre a célra alakítottak ki, méghozzá Szegeden.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.