Madarat nem csak tolláról + FOTÓK, VIDEÓ

Megkezdte hagyományos tavaszi gyűrűzését a Magyar Madártani Egyesület Sándorfalva határában. A madarak vonulásának útvonalát, költőhelyüket és a populáció számát vizsgálják ezzel a módszerrel, az adatokat nemzetközi hálózatban osztják meg egymással az ornitológusok.

Foltos és cserregő nádiposzátát, valamint barkóscinegét is foglyul ejtett a Sándorfalva határában kifeszített függönyhálók egyike. A "csapdákat" a Magyar Madártani Egyesület (MME) állította fel Fehér-tavi állomásuk mellett a nádasban, a hálóba keveredett kismadarat pedig egy apró gyűrűvel hamarosan útjukra is engedték. Jelölésükkel szezonális vonulási útvonalaikról, pihenő- és táplálkozó helyeikről, telelőterületeikről árulkodnak az ornitológusoknak, akik a modern kutatási eszközök birtokában sem biztosak bizonyos madarak szokásaiban.

Gyűrűhordozók

"Németországból, Franciaországból és Szerbiából érkező madarakat rendszeresen beazonosítunk, de Líbiából, Görögországból is fogtak magyar gyűrűvel megjelölt állatot" - magyarázta

Kiss Orsolya

ornitológus, miközben egy barkóscinegét szabadított ki a háló fogságából. A madarak egy kis zsákba kerülnek, majd az összegyűjtött példányokat több szempont alapján is megvizsgálják, jegyzőkönyvbe veszik. "A fajtáján és a körülbelüli korán kívül három értéket írunk fel róluk: a felhalmozott zsírréteget, a mellizom fejlettségét és az evezői állapotát. Ezek az adatok a táplálékforrásuk gazdagságáról, a megtett út hosszáról és összességében fizikai állapotukról, kondíciójukról árulkodik" - mondta Kiss Orsolya. Vizsgálatukat követően a madarak egy apró, kóddal és származási hellyel megjelölt gyűrűt kapnak a lábukra. Mivel útjuk során számos határt átlépnek, tanulmányozásukhoz is nemzetközi összefogás szükséges. Európában ezt az együttműködést az 1963-ban, Párizsban, az európai madárgyűrűzési központok által alapított

EURING (European Union for Bird Ringing)

biztosítja. A gyűrűn lévő számkódon kívül az apró "Budapest" felirat igazolja, hogy az állat hazánkat is megjárta.

"Magyarországon igen nagy tradíciója van a gyűrűzésnek, három éve ünnepeltük e kutatási módszer 100 éves évfordulóját" - magyarázta Tokody Béla, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkára. Az évtizedek alatt számos új módszert is kidolgoztak a madarak megfigyelésére: a színes jelölés segítségével távolról is azonosítható az egyed, a lábán lévő gyűrű színe ugyanis előző befogásának helyét mutatja. A modern tudomány vívmányai már jóval pontosabb adatokkal szolgálnak: A madár lábára erősített miniatűr GPS jeladó szinte méterre pontosan megmutatja az állat útvonalát és tartózkodási helyét. Egy szalakótára rakható helyzetjelző ára azonban megközelíti az egymillió forintot, üzemeltetési költsége pedig újabb milliókat emészt fel, így csak kevesen engedhetik meg maguknak. Ennek jóval olcsóbb alternatívája a mobiltelefonos, GSM-alapú helymeghatározás - ez csak az utóbbi időben alkalmazzák, hiszen idáig az afrikai régió gyenge lefedettsége nem tette lehetővé. Létezik még geolokátoros megfigyelés is, ez a nap beesési szögéből következtet a madarak vonulásának irányára, pontossága azonban meg sem közelíti az előzőkét.

Madárlátta élőhely