Heves ötpárti vitaest nemzetiségekről, határon túli magyarokról + FOTÓK
2012. április 20., péntek
A Millenniumi kávéházban ritkán tapasztalt érdeklődés mellett Magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyarok jövője címmel rendezett két és fél órás ötpárti vitaestet a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete. A résztvevők: Kőszegi Zoltán (Fidesz), Kalmár Ferenc (KDNP), Kozma József (MSZP), Szávay István (Jobbik) és Szabó Dániel (LMP).
Hiába szabta meg a moderátor,
Gottesman Dávid
3 percben a felszólalások idejét, szinte senki sem tudta betartani, ezért mindössze néhány kérdést sikerült csak úgy-ahogy felvetni, de korántsem megbeszélni. A vitapartnerek hűségesen felmondták pártjuk álláspontját az adott kérdésben, ennek ellenére a diskurzus csöppet sem volt unalmas, amit elsősorban a gyakori pengeváltások, személy szerinti megszólítások, replikák tettek dinamikussá.
A hazai nemzetiségek helyzete példaértékű
A résztvevők először a magyarországi nemzetiségek helyzetéről fejtették ki véleményüket. Azt szinte mindannyian elismerték, régi adóságot törlesztett a kormány azzal, hogy megszüntette az alkotmányos mulasztás állapotát, és az új törvény elfogadásával lehetővé tette a nemzetiségek parlamenti képviseletét.
Szávay
kiemelte, noha sokan kisebbségellenesnek tartják a Jobbikot, mégis az összes párt közül egyedül ők rendelkeznek kidolgozott nemzetpolitikai programmal. A reciprocitás elvét tartják elfogadhatónak, amit Magyarország megad saját kisebbségeinek, azt követelheti csak viszont a határon túli magyarok számára is. Szerintük elhibázott a cigányságot a nemzetiségek közé sorolni, a határon túli magyaroknak pedig meg kell adni minden támogatást.
Kozma József szerint a kisebbségi sorsnak nem feltétlenül kell együtt járnia a hátrányos megkülönböztetéssel. A többség gyakran hajlamos volt megfeledkezni a kisebbségekről és csak a saját érdekeit szem előtt tartva rendezte be nemzetállamát. Az elmúlt évszázadok során származott is ebből elég sok konfliktus. Az új törvény hátrányaként említette, hogy ezáltal csupán 2-3 legnagyobb számú nemzetiség fog parlamenti mandátumot szerezni, a többiek kiszorulnak a döntéshozatalból. Ugyanerre reflektált Szabó Dávid is, a Parlamentből kiszoruló nemzetiségek csak közvetítők által érvényesíthetik érdekeiket és félő, hogy újra megjelenik az etnobiznisz minden káros hatásával.
Az etnobiznisz veszélyei
A nemzeti kisebbségek helyzetét Kalmár Ferenc teljesen rendezettnek találta, a legnagyobb problémát a romák alacsonyfokú iskolázottságában, a munkaerőpiacról történő kiszorulásában és leszakadásában látja. A megváltozott gazdasági és politikai viszonyok miatt ma már másként kell tekinteni a nemzetiségi kérdésre, mint 20 évvel ezelőtt. Korábban azt mondták, aki Romániában él, az román, aki Szlovákiában, az szlovák, de akkor mi legyen a békéscsabai szlovákokkal, ők nem szlovákok? A képviselő szerint, aki magyarnak vallja magát, az mindenhol magyar, éljen bárhol is a világon. Kőszegi Zoltán a nemzetiségi jogok biztosításáért, hagyományaik megőrzéséért, identitásuk megtartásáért, nyelvük és kultúrájuk ápolásáért szállt síkra, amit az új nemzetiségi törvény messzemenően biztosít is a hazai etnikum számára. Az etnobiznisz elterjedéséről és veszélyéről eltért a vitapartnerek véleménye. Legmarkánsabban talán Szávay fogalmazott, amikor leszögezte, a kisebbségektől elvették a választás tényleges szabadságát, újra csak a kontraszelektált, a Fideszhez lojális káderek fognak bejutni a Parlamentbe, ahogyan most is. Farkas Flórián példáját hozta fel, akiről nem tudni, kit képvisel, hiszen az elmúlt 2 év alatt két hete szólalt fel először a Tisztelt Házban. Az etnobiznisz többnyire akkor jelentkezik, szólt a megállapítás, ha valamilyen anyagi vagy politikai hasznot lehet kicsikarni abból, ha nemzetiséginek vallja magát az, aki tulajdonképpen nem is az. A moderátor kemény kézzel vezette a vitát, hiszen többször is figyelmeztette a vitapartnereket, ne vágjanak egymás szavába, ne személyeskedjenek és a partnerre is legyenek tekintettel. Több mint egy óra telt el, s még mindig nem került szóba a határon túli magyarok ügye, amit Kalmár szóvá is tett.
A határon túli magyarok ügye kemény dió
Amikor végre ez a téma is napirendre került, már kellőképpen bemelegedtek a vitapartnerek. Hirtelen szikrázni kezdett a levegő, felpörgött a vita, s azonnal kiderült, ebben a kérdésben tapasztalható a legnagyobb eltérés, nézetkülönbség a pártok között. A kormánypártok képviselői természetesen óriási sikernek könyvelték el a határon túli magyaroknak megadott kettős állampolgárságot, a határok felett végbement nemzetegyesítést, a szavazati jog kiszélesítését, míg az ellenzék ennek veszélyeire, a megosztottság exportálásának végzetes következményeire hívta fel a hallgatóság figyelmét. Kiderült, hogy a Fidesz sem támogatta mindig a kettős állampolgárság intézményét, sőt az első Orbán-kormány kimondottan ellenezte, miképpen a Magyarok Világszövetségének népszavazási kezdeményezését sem karolta fel, inkább akadályozta. Szávay szerint Martonyi még 2009-ben is határozottan elutasította a kettős állampolgárság gondolatát.
Átvertek bennünket a szerbek?
A Fidesz és a KDNP óriási külpolitikai sikerként könyvelte el a szerbiai restitúciós törvény elfogadásának meggátolását, míg a Jobbik képviselője szánalmas, sunyi balkáni átverésről, egyértelmű kudarcról beszélt. Csupán arról van szó, hogy a bizánci és nem európai politizálást folytató szerbek odadobták csontként a magyar diplomáciának az említett törvényt, hadd rágódjon rajta. Később látszólag meghátráltak, visszavonták a törvényt, így Magyarország nem vétózta meg Szerbia előcsatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU-val. Hasonló hibát követett el a kormány 2005-ben, amikor nem támasztott kifogást Románia uniós csatlakozása elé. A jobbikos felvetéssel részben Kőszegi és Kalmár is egyetértett, viszont szerintük az ilyen radikális politizálás jelenleg nélkülözi a politikai érzékenységet és további frontokat nyit, ami a mostani kormány számára nem éppen elfogadható. A kormánypártok képviselői szerint a magyar kormánynak csak határon túli magyar pártokat kell támogatnia etnikai alapon, mert a Híd-Most-típusú politikai tömörülés tulajdonképpen a magyarok asszimilációját segíti elő. A jobbikos vendég egyenesen mételynek nevezte az említett szlovákiai pártot, amelyet karanténba kéne zárni, mert az együttélés általuk történő erőltetése tulajdonképpen lehetetlenné teszi a valódi érdekképviseletet.
Kit támogasson a magyar kormány?
Kozma és a közönség jó néhány tagja ezzel messzemenően nem értett egyet, sőt a szocialista politikus egyenesen veszélyesnek találta a határon túli magyar pártok belügyeibe való beavatkozást, mert az többszörösen megbosszulhatja magát. Nekik elsősorban a többségi nemzet képviselőivel kell megállapodniuk, mert a kisebbségi jogokat csak úgy tudják érvényesíteni, kiharcolni az autonómiát, ha a többségi nemzet is támogatja őket ebben. Több kérdés hangzott el a közönség soraiból. Voltak egészen szélsőséges, már-már gyűlöletkeltő vélemények, megfogalmazások a kommunistákra vonatkozóan (akik nem emberek, csak annak látszanak, és be kellene tiltani utódjukat, az MSZP-t) provokatív kérdésfelvetés, hogyan gondolta Szávay, amikor állítólag azt nyilatkozta, hogy a zsidókat nem látjuk szívesen, mert ők gyarmatosítják Magyarországot, továbbá az etnobiznisz is az ő tevékenységükhöz fűződik. A jobbikos képviselő tagadta, hogy ilyeneket mondott volna, de a kérdező hölgy hajthatatlan maradt. Ha a szomszédos vendéglőben nem kezdődött volna meg az élő koncert, a vitaest valószínűleg 9-kor sem ér véget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
