Géprongy és használt pelenka a rászorulóknak

Már évek óta Szeged néhány áruháza mellett használtruha-gyűjtő konténerek találhatók, ahova a polgárok többsége abban a hiszemben dobja be megunt, kinőtt, elhasználódott ruhadarabjait, hogy azt majd a Vöröskereszt begyűjti és eljuttatja a valóban rászorulóknak. Pedig nem, közük nincs hozzá. Más gyűjti be, de mit is?

A közelmúltban nagy országos visszhangot váltott ki az eset, hogy több megyében a ruhagyűjtést a Magyar Vöröskereszt támogatója, a G.L.H. Kft. végezte, amely Magyarország piacvezető használtruha-kereskedése. Azonnal beindult a találgatás, a gyanúsítgatás, hogy az ilyképpen összegyűjtött ruha tulajdonképpen nem is jut el a Vöröskereszthez - onnan pedig a rászorulókhoz -, hanem azt a kft. eladja a piacon. Szegeden kiderült, a Vöröskeresztnek semmi köze nincs a használtruha-gyűjtő konténerekhez, a rajtuk olvasható felirat szerint az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége koordinálja a gyűjtést.

Sasvári Krisztina

, a Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei igazgatója megerősítette, hogy ők nem foglalkoznak ilyen fajta ruhagyűjtéssel. A Vöröskereszt munkatársai, önkéntesei személyesen veszik át az adományokat, kiválogatják a szemetet, és a még használható ruhadarabokat valóban a rászorulóknak juttatják el. Hogy miket hoznak az emberek? Nos, volt már olyan, hogy használt pelenkát is találtak a csomagban a sok kacat mellett. Nekik sem Szegeden, sem a megyében nincs kapcsolatuk a gyűjtést koordináló szövetséggel, azt sem tudják, kik ők.

Üzlet-e a használtruha-gyűjtés?

Egy kis kutakodás után kiderült, hogy 36 civil szervezet részvételével 1997-ben alakult és a Fővárosi Bíróság által bejegyzett, kiemelkedően közhasznú szervezetről van szó, amely az egész ország területén rendelkezik tagszervezetekkel. Jelenlegi több mint 70 civil szervezet tartozik hozzájuk, a szövetség „ernyője" alatt gondozott, képzett, foglalkoztatott értelmi sérültek száma 7000 fő. Célja, hogy szakmai, valamint működését segítő szolgáltató jellegű programjaival támogassa tagszervezetei munkáját. A tagszervezetek korai fejlesztői, teljes ellátást nyújtó speciális lakóotthoni, nappali foglalkoztatói, munkaterápiás foglalkoztatói, sportterápia és kulturális kínálatokat jelentő szolgáltatásai több ezer fő értelmi vagy halmozottan sérült ember életminőségét javítják és segítik, könnyítik meg az érintett családok életét.

Az ÉTA Országos Szövetség olyan ernyőszervezet, amely segítő szolgálataival hatékony országos érdekképviseletre képes. Folyamatosan megvalósítja a fogyatékos embereket gondozó társadalmi szervezetek és alapítványok igényéhez igazodó teljes körű érdekképviseletét, erőforrásainak arányában segíti működésük biztonságát. Az állam intézményeivel és országos hatáskörű szakmai intézményekkel való kapcsolatok kiépítésével és a társadalom integrációs képességének fokozásával, a fogyatékos üggyel összefüggő társadalmi problémák megoldását a szövetség, önálló szakmai programjaival is segíti. A szövetség operatív irányító testülete, a 11 tagú elnöksége, amely szükség szerint, de minimum negyedévente ülésezik. Az elnökség tagjai díjazásban nem részesülnek és munkájukkal kapcsolatban felmerült költségeket sem számolhatnak el. Az ÉTA állami normatív és/vagy egyéb juttatásban nem részesül. Működésének pénzügyi alapja a tagszervezetek tagdíjai és a nyertes pályázati bevételek, melyek egyben meghatározzák a segítségadás határait. A szövetség a szekszárdi székhelyű SZÜMA Kft.-vel együttműködésben 3 megyében végez folyamatos és konténeres ruhagyűjtő tevékenységet és biztosítják azon tagszervezetek ruházati igényeit, amelyek ezt kérték. Így kerültek Szegedre.

Rubovszky Lászlótól

, az ÉTA országos szövetségének ügyvezető igazgatójától megtudtuk, 5 évvel ezelőtt kötötték meg a szerződést a vegyes termékkörű nagykereskedést folytató szekszárdi céggel. A SZÜMA végzi a ruhák begyűjtését, az ÉTA csak a nevét adja a tevékenységhez. Szegeden 8-10 konténerrel rendelkeznek, ezeket folyamatosan ellenőrzik és ürítik. Lakossági bejelentésre hamarabb is kiszállnak. A szövetség 10 forintot kap a használtruha kilogrammjáért, havonta mintegy 150 ezer forintot, ha viszont szüksége van ruhára, a szekszárdiak az átválogatott szállítmányból is juttatnak. Rubovszky úr elmondta, nem nagy üzlet a használtruha-gyűjtés, hiszen a konténerekbe bedobált ruhanemű közel 90 százaléka adománynak alkalmatlan, géprongynak való csupán. Ha összevetjük a Vöröskereszt e téren szerzett tapasztalatait az elmondottakkal, az derül ki, ha a rászorulók, a nincstelenek, a mélyszegénységben élők csupán egyes használtruha-gyűjtő konténerekből és a „jószívű” adakozók levetett gönceiből válogatva öltözködnének, bizony rongyokon kívül mást nemigen tudnának magukra ölteni.