Garamvölgyi: Nem a sajtót kell deresre húzni! + FOTÓK

A rendőrség által folytatott kommunikáció alkalmatlan arra, hogy befolyásolja az emberek biztonságérzetét – jelentette ki Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője azon a médiafórumon, melyen az is kiderült, hogy milyen bűnüggyel lehet eladni ma egy bulvárlapot, s milyen is a kapcsolata a hírTV-nek a rendőrséggel.

Biztonságérzet és nyilvánosság címmel rendezett médiafórumot az Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter a megyeházán, melynek szakmai vezetője,

Füzesy István

elmondta, azt az új fogalomkört képviselik, amelyet társadalmi biztonságnak neveznek. Ennek a felfogásnak központjában az egyén áll, a lakosság tájékoztatásában pedig fontos szerep jut a médiának, ezért is szervezték meg a szakmai fórumot. „Míg az újság sarkából csöpög a vér, a másik oldalon ott áll a statisztika, hogy kevesebb emberölés történik, mint tíz évvel ezelőtt” – közölte

Német Ferenc

. A hírek továbbítása felgyorsult, amire a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos szervezetének elnöke szerint nincs felkészülve a társadalom kellőképpen.

A magyar rendőrség lojális médiakörnyezetben dolgozhat

„A közbiztonság és a rendőrség kommunikációja semmilyen összefüggésben nincs egymással” – szögezte le

Garamvölgyi László

előadása elején. Egy kutatás során bebizonyosodott, hogy Berlinben, ahol kevesebb rendőrségi hírt közölt a sajtó, rosszabb volt a lakosok biztonságérzete, mint Szentpéterváron, ahol minden információt megosztott a média „Ebből megállapítható, hogy nem a sajtót kell deresre húzni” – jegyezte meg az ORFK szóvivője. A rendőrség az elmúlt nyolc esztendőben öt alkalommal szondázta a lakosság rendőrségről és közbiztonságról alkotott képét, mellyel kapcsolatban Garamvölgyi elmondta, rosszabb a véleménye azoknak, akiknek közvetlen kapcsolata volt a rendőrséggel például egy intézkedés folytán, netán sértettek voltak valamilyen ügyben.

A hazánkban dolgozó 48 ezer rendőr naponta átlagosan 18-20 ezer esetben intézkedik, s a testület társadalmi felelősségvállalása is jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban. „A rendőrség szervezeti kommunikációt folytat, amit alkalmatlan arra, hogy befolyásolja az emberek véleményét, ehhez ugyanis PR kell. A szervezeti kommunikáció arra kárhoztatja a rendőrséget, hogy eseményeket kövessen” – közölte a szóvivő. Hozzátette, míg a hírpiramis tetején a rendőrség állt egykor, a kereskedelmi csatornák 1997-es megjelenése azonban a feje tetejére állította a korábbi rendszert. A média gyorsan feldolgozza az információkat a hírverseny miatt, ám Garamvölgyi az oknyomozó, tényfeltáró újságírást hiányolja a magyar sajtóból. Az ORFK szóvivője összességében azt tapasztalja, a magyar rendőrség lojális médiakörnyezetben dolgozhat. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon három sajtószóvivő dolgozik, akik több mint hatvan sajtómunkatárssal tartják kapcsolatot.

Tuczakov Szilvána

szóvivő elmondta, a nap 24 órájában elérhető valamelyikük. Eltűnt személyek felkutatásában vagy díjkitűzésekkor rendszeresen kérik a média segítségét, illetve a médiakapcsolatokhoz tartozik az is, hogy közlekedési, bűn- és balesetmegelőzési felhívásokat továbbítanak a sajtónak. A sajtó számára a leghálásabb téma természetesen ez utóbbi. A Magyar Távirati Iroda tudósítója,

Kelemen Zoltán Gergely

példaként a Szegedi Rendőrkapitányság által 2009-ben elindított legális graffiti programot említette, ami hazánkban az első ilyen kezdeményezés volt. Az MTI ezen kívül beszámol balesetekről és bűncselekményekről is. Az eseteket végigkövetik, az M43-ason történt 14 halálos áldozatot követelő balesetről tucatnyi tudósítás jelent meg, az utolsó akkor, amikor vádemelési javaslattal lezárták a nyomozást.

Esetenként kénytelen a média (ok)nyomozni

Igaz a médiának nincs nyomozati jogköre, sok esetben mégis rá van kényszerítve az újságíró erre, hiszen sok információt elhallgatnak – erről már

Kisberk Szabolcs

beszélt a fórumon. A hírTV Célpont című műsorának szerkesztő-riportere hangsúlyozta, téves az a sokakban élő elképzelés, hogy az oknyomozó újságírás drága és hosszadalmas munka. Megjegyezte, természetesen valamennyire veszélyes ez a munka, hiszen számtalanszor megfenyegették, s belőttek lakása ablakán is.

A hírTV rendőrséggel való kapcsolatával kapcsolatban elmondta, a 2006-os őszi eseményekig kiegyensúlyozott és jó volt az együttműködésük, akkor azonban ez közismert, hogy megromlott. Kisberk, aki korábban bűnügyi magazinnál is dolgozott, sokszor azt tapasztalta, hogy szűkszavúak a rendőrségi közlemények olyan esetekben, amelyek leginkább érdekelnék a lakosságot. A jó együttműködésre azért is lenne szükség, mert ma Magyarországon minden információ megszerezhető, viszont ha nem kommunikálnak a felek megfelelően, akkor akár olyat is nyilvánosságra hozhatnak, ami később a rendőrségnek okoz fejtörést. A Célpont műsorainak készítése során több alkalommal keresték fel a rendőrséget, s a legtöbbször jól tudtak együtt dolgozni. Az újságíró azonban nehezményezte, hogy esetenként arra voltak kíváncsiak a rendőrök, honnan szerezte be információit, miközben az általa bejelentett eset – melyhez bizonyítékot is szolgáltatott – sokkal fontosabb annál, hogy kitől kapott tájékoztatást, vagy éppen valamilyen iratot.

Tóth Béla Endre

, a Blikk főszerkesztő-helyettese a médiatalálkozón a folyamatosan változó trendekkel kapcsolatban kifejtette, míg régebben egy krimivel el lehetett adni a lapot, ma már a rendőrségi hírek közül csak azokra kíváncsiak az emberek, melyekben bizonytalanság van, illetve azok eladhatók, melyekben sztárok is érintettek.