Schmitt: Mindent meg kell tenni a magyar-lengyel barátság megőrzéséért + FOTÓK

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a magyar-lengyel barátság megmaradjon, ezért a fiatalok felé is át kell örökíteni az eddigi kapcsolatokat.

Az államfő lengyel partnerével,

Bronislaw Komorowskival

pénteken Ópusztaszeren ünnepelte a magyar-lengyel barátság napját. Az ünnepségen azt mondta, a magyarokat és a lengyeleket igen sok kapcsolat köti össze, hosszú utat megtéve együtt léptek be az Európai Unióba és a NATO-ba, illetve alakították szűkebb környezetük együttműködését, a visegrádi négyek csoportját. A két országot összekötő kapcsolatokra utalva felidézte, Európa öt legrégebbi alapítású egyeteme között van magyar és lengyel is. A két nemzet történelmében a menekülni, bujdosni kényszerültek mindig számíthattak befogadásra a másik országban - fogalmazott. Az államfő emellett emlékeztetett az 1848-1849-es szabadságharcban fontos szerepet betöltött

Bem Józsefre

, az 1920-as magyar lőszerszállítmányra és az 1956-os lengyel vér-, kötszer- és gyógyszeradományra is. A köztársasági elnök elmondta, a hagyomány szerint annak idején Szer mezején gyűltek össze a nemzet jövőjéért felelősséget érzők, ami a mai magyar parlamentarizmus előzményének tekinthető. Bronislaw Komorowski hangsúlyozta: a magyar-lengyel barátság átvészelve a nehéz időszakokat évszázadok óta tart, ezért a jövőben is tartós maradhat. A két ország "bátran, büszkén" haladhat célja, a közös, európai élet felé - fogalmazott. Mint mondta, abban az időben, amikor a magyarok megkezdték államuk építését, a Kárpátokon túl, északon a polánok is megindították országuk építését.

A lengyel államfő kiemelte, fejet kell hajtani a több mint ezeréves magyar, a közel ezeréves lengyel múlt és mindazok előtt, akik hozzájárultak a két nemzet közötti kapcsolatok fejlődéséhez. A magyar-lengyel barátság napját tavaly a lengyelországi Poznanban ünnepelték, a város alpolgármestere, Dariusz Jaworski vándorzászlót adott át Magyar Annának, Csongrád megye elnökének és Zakar Péter alelnöknek. Magyar Anna az eseményen arról beszélt, a magyaroknak Lengyelország "a legtisztább nemzet Európában", mindig is fontos viszonyítási pont volt. A két nemzetet összeköti a közös sors és a történelem - hangoztatta, hozzáfűzve: minden nemzedéknek át kell adniuk a másik nép tiszteletét. Michal Luty, a magyar-lengyel barátság napjának a jövő évben helyszínéül szolgáló lengyelországi Katowice alpolgármestere azt mondta, a magyarok segítséget nyújtottak a II. világháborúban a lengyeleknek, pedig maguk is nehéz helyzetben voltak. Ennek emlékére jövőre táblát lepleznek le a városban - közölte. Az eseményen a magyar-lengyel kapcsolatok elmélyítésére tett erőfeszítéséért Schmitt Pál Tadeusz Kaczornak, Magyarország tiszteletbeli főkonzuljának a magyar érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta, Csúcs Lászlónénak, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökének pedig a magyar érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adta át. Bronislaw Komorowski a lengyel érdemkereszt arany fokozata kitüntetést adományozta Csáki Bélának, a Darfü Nonprofit Kft. önkormányzati kapcsolattartójának. Ópusztaszeren az államfők megtekintették a lengyel Anilana és a magyar Cuháré Táncműhely néptánc előadását, a Kassai Lovasíjász Iskola bemutatóját és a Feszty-körképet, amelyet 1991 és 1995 között lengyel szakemberek segítségével restauráltak. A köztársasági elnökök egy-egy tölgyfát is ültettek, ezeket az ópusztaszeri általános iskolás diákok vették át jelképesen gondozásra. Ezt követően az államfők magyar és lengyel diákokkal találkoztak a Szegedi Tudományegyetemen, ahol Bronislaw Komorowski átvette a Senator Honoris Causa (a szenátus tiszteletbeli tagja) kitüntető címet. Délután a szegedi dómban a Kiss-Rigó László megyés püspök által bemutatandó magyar-lengyel szentmisén, majd egy koncerten vettek részt, később pedig megtekintették a városban közlekedő lengyel gyártmányú, új PESA villamos szerelvényt.

A Demokratikus Koalíció zavarta meg a megemlékezést

A két államfő emellett koszorút helyezett el a katyni áldozatok emlékére emelt keresztnél a Dóm téren. 1940. március 5-én a szovjet csapatok lengyel katonatiszteket, rendőröket és civil hadifoglyokat végeztek ki a Szmolenszk melletti katyni erdőben. Az áldozatok száma megközelítette a 22 ezret. A két államfő koszorúzását a katyni emlékkeresztnél a Demokratikus Koalíció aktivistái próbálták megzavarni. A rendőrség és a Terrorelhárítási Központ munkatársai körbeállták a tucatnyi aktivistát és igazoltatták őket. A tüntetők Schmitt Pál arcképét ábrázoló transzparenseket és a lefelé fordított "lájk jelet" emeltek a magasba. A köztársasági elnök fotóján "Nem" és "Dr?" feliratok voltak olvashatók. Szabó Bálint, a párt szegedi szóvivője elmondta, egy szimbolikus díszdoktori oklevelet szerettek volna átadni a magyar államfőnek, "A világban a doktori cím elhíresüléséért, leértékelődésért tett áldozatos és tevékeny munkájáért" szöveggel. Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, a rendőrök a rendezvény biztonságának garantálása érdekében igazoltatták a tüntetőket. A demonstrálók az intézkedés ellen nem éltek panasszal. Programja további részében Schmitt Pál és Bronislaw Komorowski magyar-lengyel szentmisén vett részt a szegedi dómban, majd meghallgatták az ünnepi koncertet. A magyar-lengyel barátság napját 2006. március 24-én kezdeményezték, azon a napon, amikor Győrben felavatták a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét. Az ünnepségen jelen volt Lech Kaczynski akkori lengyel és Sólyom László magyar államfő. A magyar és a lengyel parlament 2007-ben március 23-át kölcsönösen a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította. Azóta ezt a napot évente megünneplik, felváltva a két országban.