Kárognak a városlakók, költöznek a varjak

Elüldöznék a városban fészkelő varjakat a zajra panaszkodó pécsiek - írja az Index. Hasonló probléma Szegeden nincs, innen ugyanis már a nyolcvanas években kiűzték a madarakat, csak telelni jár a Tisza partjára néhány példány. A városlakókat a károgás, az ornitológusokat pedig a varjak kiszorítása zavarja.

Láncfűrésszel támad a várost ellepő varjak fészkeire a pécsi önkormányzat - írja

cikkében

az Index. Pécs vezetése a környék lakóinak nyomására rendelte el a városba letelepedett madarak fészkeinek elpusztítását. Ezidáig a közeli erdőségben éltek az állatok, majd a fák kivágása után települtek tömegesen a városba - a zajra panaszkodó lakók miatt azonban innen is távozniuk kell. Az akció a Magyar Madártani Egyesület szerint törvénysértő: a vetési varjú ugyanis védett állat, a természetvédelmi törvény pedig nem teszi lehetővé, hogy eltávolítsák és megsemmisítsék költőhelyét.

Már csak vendégségbe jönnek

Szegeden a varjak fészkelése miatt nem érkezhet panasz, a városban ugyanis már évek óta csak átutazóban fordul elő ez a madár. "Egészen a hetvenes évek végéig igen gyakori volt a vetési varjú Szegeden. Főként a Széchenyi tér és a József Attila sugárút platánfái voltak tele fészkeikkel" - emlékezett vissza

Tokody Béla

, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkára. Mint mondta, a vadászok irtóhadjárata és a tudatos mérgezések következtében az állat a nyolcvanas évek elejétől szinte teljesen eltűnt a környékről. Bár azóta védett fajjá nyilvánították, nagyobb kolóniákkal csak néhány helyen találkozhatunk, leginkább Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében. Eltűnésük az ökológiai egyensúlyt is megbillentette - az egyébként rendkívül intelligens állat fészkét ugyanis több másik madár, például a kék vércse is használja, számuk így a varjakéval együtt lecsökkent.

"Ne tévesszen meg minket az ősszel érkező, több tízezer varjú, ők ugyanis csak vendégségben vannak nálunk: legnagyobb részük Ukrajnából, illetve Nyugat-Szibéria vidékéről érkezik, hogy itt vészelje át a telet" - mondta a szakértő. Szegeden utoljára tíz éve jegyeztek fel nagyobb varjúkolóniát, a madarak akkor a rókusi vasútállomás környékére telepedtek le, tartósan azonban itt sem maradtak. A megyén belül két évvel ezelőttig egyáltalán nem költöttek, jelenleg Kardoskúttól nem messze, a Ficséri pusztán fészkel pár példány. A nagyjából 18-20 ezer példányt számláló hazai populációt egy EU-s pályázat segítségével is próbálják élénkíteni, mely a varjak mellett több madárnak, például az imént említett kék vércsének kíván stabil élőhelyet kialakítani.

Keressük a közös nevezőt

"A letelepítésük nem egyszerű feladat. A vetési varjú ugyanis maga építi a fészkét, mesterségesen elkészített hajlékba nem költözik. Minden madár számára fontos az élettér, egy táplálékban gazdag hely, ahol lucerna, gabonafélék vegyes vetésben is megtalálhatóak. Nem kedvez életkörülményeinek az urbanizáció, és mivel nagy számban fordul elő egy helyen, a zaj és a higiéniás okok miatt az emberek sem szeretik őket" - magyarázta Tokody Béla, hangsúlyozva: a gondot okozó madarak állománya csak ellenőrzött módon, szakemberek bevonásával szabályozható, a vadászat és a mérgezések hatása ugyanis visszafordíthatatlan károkat okozhat a populációban. Példaként a huszadik század elején kihalt

vándorgalambot

hozta fel a szakember, amelyet a vadászok tömegesen lőttek ki. Mint mondta, a feladat nehéz, azonban környezetünk megóvása szempontjából is fontos, hogy megtaláljuk a mindkét félnek elfogadható közös nevezőt.