Deutsch Tamás: Kettős mérce az EU-ban

Hogyan tudta úgy büntetni Magyarországot az EU, hogy lényegében felmentette, és mit keres a kettős mérce egy demokratikus közösségben? – többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Deutsch Tamás, Európai Parlamenti (EP) képviselővel.

Az Európai Bizottság 495 millió eurónyi kohéziós támogatás befagyasztására tett javaslatot a 2013-as keretből február végén, mert indoklásuk szerint a magyar kormány nem tudta garantálni, hogy „költségvetése tartósan és fenntartható módon, az EB által megkövetelt 3 százalékos GDP arányos hiánytartományon belül marad”. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) hetekkel később úgy döntött, hogy az eredetileg tervezett szeptember 13-i időpont helyett már a pénzügyminiszterek június 22-i ülésén visszatér a kérdésre és döntést hozhat a felfüggesztés visszavonásáról, feltéve, hogy a magyar kormány addig elfogadja a szükséges költségvetési kiigazító intézkedéseket. A döntésről, s a háttérben húzódó politikai játszmákról kérdeztük

Deutsch Tamást

, térségünk EP-képviselőjét.

Büntetett is meg nem is az unió

„Sajnos ez a szó legrosszabb értelmében vett igazi politikai döntés volt, e döntések ilyetén módja miatt nem szokták szeretni az átlagemberek a politikát. A bizottság egy jogilag és a tényeket tekintve is megalapozatlan javaslatot terjesztett a pénzügyminiszterek tanácsa elé. És egy nem éppen tetszetős politikai arculattal tulajdonképpen nemet mondott a tanács a bizottságnak. De ezt nem egyenesen tette, félreérthetetlenül, hanem sajnos egy ákombákom nyelvezettel. Az Ecofin a bizottság azon javaslatát, hogy Magyarországgal szemben függessze fel az EU-s források átutalását, mert nem tudja majd teljesíteni a 3 százalékos költségvetési hiánycélt, azzal a kitétellel fogadta el, hogy amint bizonyos lépések történnek az ügyben, már júniusban semmissé válik a korlátozás. És a tanács olyan lépések megtételét jelölte meg, amit a magyar kormány a közelmúlt döntéseivel lényegében már teljesített. Egyszóval úgy döntöttek, hogy felfüggesztették a pénzek folyósítását, de ha országunk bizonyos lépeseket megtesz – melyek nagy részét már meg is tette –, akkor külön döntés nélkül feloldható a korlátozás. Politikailag ez azt jelenti, hogy a bizottság is teljesítette feladatát, a tanács pedig a bizottság javaslatának feltételekhez kötött elfogadásával, lényegében Magyarország javára döntött” – értelmezte a tanács határozatát a képviselő.

Kettős mérce az európai közösségben?

„Presztízsküzdelemmé kezd válni az uniós intézmények különböző tagjai, vezetői, egyes európai frakciók országunk irányába tanúsított magatartása” – elemezte tovább az előzményeket a politikus. „Ami másnál nem probléma, az nálunk igen. Görögországnak elképesztő államháztartási hiány mellett adósságot engedünk el, Magyarország esetében, ahol először van olyan kormány, amely radikálisan csökkentette, 3 százalék alá vitte a költségvetési hiányt, éppen ebben az időszakban megbüntetjük és támogatásokat vonunk meg, miközben Spanyolország esetében az eredetileg bejelentett 4,4 százalékos hiányt az EU fejet hajtva engedi 5,3 százalékosra emelkedni. Tehát még egyszer érdemes kiemelni: a 3 százalékos határ 4,4-ről, 5,3 százalékosra mehetett fel a spanyoloknál, minket ezzel szemben azért büntetnek, mert a költségvetési hiányunk jövőre, az előrejelzések szerint 3,25 százalékos lehet. Ugye, nem csak nekem rajzolódik ki itt a kettős mérce?” – tett fel a kérdést.

Deutsch szerint eddig az volt a jellemző, hogy ezerből kilencszázkilencvenkilencszer fejét lehajtva csöndben maradt az a tagállam, akit citáltak, hogy túlélje ezt a viharos időszakot. „Mi pedig higgadtan azt mondtuk, hogy bocsánat, de ez kettős mérce, itt nekünk van igazunk. Úgy érezzük nem szakmai, hanem politikai okai vannak bizonyos kötelezettségszegési eljárások megindításának, mert a bizottság által felhozott szakmai érvek nem állják meg a helyüket. Talán most először tapasztalja azt az EU, hogy úgy kezd működni, ami egyébként e közösség elvei, értékei között le van írva. Egyenjogú és egyenrangú országok közösségeként, ahol bár az államok méretei, gazdasági teljesítményei lehetnek különbözőek, de nincs alá és fölérendelt viszony – partneri viszony van. A bizottság pedig a szerződések őreként, ha egy tagállam rosszat tesz, akkor azt mondhatja: változtass, viszont a tagállam is mondhatja azt: nem értek egyet a bizottsággal. Meggyőzhetik egymást, ha nem, akkor partnerként elmehetnek az európai bíróságra. De a valóságban eddig nem így működött. Erő alapon dőltek el a dolgok, a kettős mérce alkalmazása általánossá vált, különbség volt nagyok és kicsik, északiak és déliek, gazdagok és szegényebbek, régi és új tagok között. És egyszer csak erre az unió írott és íratlan szabályaival össze nem egyeztethető működési logikára Magyarország bizonyos értelemben elsőként azt mondta, hogy nem fogadja el. Mi az Európai Unió értékeit a valóságban is szeretnénk látni!” – hangsúlyozta.

Külföldi állami cégek érdekei miatt citálják az országot?

Az EP-képviselő szerint ezért nem véletlen, hogy több tagország is kiáll Magyarország mellett. „Az elkövetkező két-három hónapban lehetnek még próbálkozások nyomásgyakorlásra, de egy idő után belátják az unión belül, hogy nem lehet ezen a működési struktúrán tovább haladni. Azt ne felejtsük el, hogy a hétköznapi emberek között elég erős a demokratikus deficit az EU bürokratikus működésével szemben. Olaj a tűzre mindaz, amit Magyarországgal tesznek. Ezek mind az euroszkeptikus erőket mozgósítják” – így Deutsch Tamás. Arra a kérdésre, hogy a sorozatos politikai támadások mögött húzódhatnak-e olyan tagállamok sáncai, akikhez kötődő gazdasági körök érdekeit - mint például a francia állami cégekéi az energiaszektorban, vagy a cafetéria átalakítása - sértheti-e a kormány bizonyos intézkedéseivel, az EP-képviselő így reagált: „Miért lenne helytelen, ha egy francia állami tulajdonban lévő cég gazdasági érdekei mellett a francia kormány kiáll? Igen, vannak bizonyos gazdasági körök védelmében történő lobbik, olyan szereplők mellett, akik érdekeit a magyar kormány bizonyos lépéseivel sértett. És egyfajta nyomást akarnak bírni az országra. És sajnos ebben a lobbiban léteznek övön aluli ütések, igazi, nyilvánosság előtt vállalhatatlan nyomásgyakorlási eszközök is, de sajnos a világ mindig is így működött. De nem baj, ha erről végre nyíltan lehet beszélni. Igen, vannak ilyen törekvések, ezek léteznek.”