Közélet

Kis Norbert Szegeden: Az egyetemek finanszírozása nemzetstratégiai kérdés + FOTÓK

Kis Norbert Szegeden: Az egyetemek finanszírozása nemzetstratégiai kérdés + FOTÓK

2012. március 12., hétfő
Kis Norbert Szegeden: Az egyetemek finanszírozása nemzetstratégiai kérdés + FOTÓK

Határozott nemzetstratégia mentén finanszírozhatják a jövőben a felsőoktatási intézményeket, amire ezenfelül szeretnének költeni az egyetemek, az az autonómiájuk köréhez tartozik majd – többek között erről is szólt Szegeden Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. A szakemberrel Stágel Bence parlamenti képviselő, az IKSZ elnöke beszélgetett.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Oktatáspolitikai Jamboree Szeged elnevezésű hétvégi programjának vendége volt az oktatásért felelős helyettes államtitkár,

Kis Norbert

, aki az elmúlt húsz évvel kapcsolatban kifejtette, hogy egyfelől sikertörténetként lehet értékelni a felsőoktatásban történt változásokat, hiszen mindenképpen pozitívum hogy megközelítette a 400 ezret a felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma. A lényegi kérdés azonban az, hogy milyen mellékhatásokat okozott ez a hallgatói növekedés. „8300 programot kínál ma a felsőoktatás, ami 20 ezer oktatóra oszlik el, így egy programra 3 oktató jut, tehát az oktatói létszám nem követte a hallgatóit optimálisan. A Magyar Rektori Konferencia szerint azonban komoly betegségei vannak a rendszernek. Az új felsőoktatási törvény alapstruktúrát próbál adni a megoldások felé, amihez viszont hatékony ágazatpolitikát kell hozzárendelni” – magyarázta a tennivalókat a helyettes államtitkár.

A nemzetstratégia után jöhet az autonómia

„A problémák analizálásában zseniálisak vagyunk. Még nem kezdődtek el a változások a felsőoktatásban, de máris óriási visszhangot, és sok negatív felhangot kapott a folyamat, de igazi konfliktus nem volt a témában, inkább kommunikációs zavarok, amit a média felerősített” – tette hozzá kiemelve, arról kell beszélni, milyen változás várható az államilag finanszírozott létszám csökkentésével kapcsolatban. Például arról, hogy a jövőben a hallgatói létszám mennyiben határozza meg a felsőoktatás finanszírozását. „Ugyanis a fent említett ágazatpolitikának az egyik lényegi eleme, hogy jövő évtől már új finanszírozási rendszere lesz a területnek, addigra már egy leegyeztetett rendszernek kell készen állnia” – hangsúlyozta. Az autonómia kontra finanszírozás felvetésre a helyettes államtitkár úgy felelt, hogy ő autonómiapárti, de most az a feladat, hogy pontosan körbe kell határolni, mi legyen az a követelményrendszer intézményekre lebontva, amit az állam elvár, kvázi megrendel az adott egyetemtől a finanszírozás fejében, és mi az, amit neki önállóan kell megoldania. „27 állami felsőoktatási intézmény van, ez a vezérnaszád. Ide úgymond házhoz megy a fenntartó, az állam. Nemzetstratégiai kérdés, hogy világosan meghatározzuk, melyik intézménytől mit akarunk a támogatásért cserébe. Ki kell jelölni, hogy az adott egyetemtől a kutatás és az oktatás szintjén melyek azok a prioritások, amiket támogatunk. Az erőforrásainkat átgondoltan osztjuk meg a felsőoktatás területén. Ami ezenfelül marad, az mind az autonómia területéhez tartozik. Tehát lehet szívügye egy egyetemnek bizonyos tudományos terület, ha az nem tartozik a finanszírozott ágazatok közé az intézményen belül, akkor neki kell rá megteremtenie a forrást, akár pályázati úton, akár a vállalkozói szféra bevonásával vagy fizetős hallgatói rendszerben. Meg kell érteni, hogy nem tudunk mindenhol mindent egyformán finanszírozni. Ezért kell meghatározni minden egységben a minőségi területeket, ahol a fejlődést érhetünk el, és arra kell fókuszálni. És ami ebből kiesik, nem nemzetstratégiai elvárás, ott kezdődik az autonómia” – festette le a várható változásokat Kis Norbert.

Mennyiségi elosztás helyett minőségi elosztás

A helyettes államtitkárhoz az IKSZ rendezvényén kérdések is érkeztek, melyek érintették többek között a felsőoktatási jelentkezésekben tapasztalható létszámcsökkenést. Elhangzott, hogy enne az egyik oka lehet az államilag finanszírozott helyek csökkenése is. A helyettes államtitkár kiemelte azonban, hogy az arány még mindig nagyon jó, bőven az európai átlaghoz tartozunk az idei számokkal. A demográfiai trend azonban lassan érződik az érettségizettek számának alakulásánál, s ez szerinte inkább hatással van a felsőoktatásba jelentkezők arányának csökkenésére. Idén négyezerrel kevesebben érettségiznek, öt év múlva 20 százalékkal eshet vissza az érettségizők száma. Egy kérdés kapcsán a finanszírozásra visszatérve Kis Norbert megemlítette, hogy ha most egymás mellé rakunk nagyjából egyforma nagyságú intézményeket, a finanszírozásuk ugyanaz lesz, függetlenül az oktatás minőségétől. Elmondása szerint ez a tendencia nem folytatható. „Ahová több pénz kellene, mert van fejlődési pálya, oda többet kellene csoportosítani, de nem tudunk, mert a gyengébbnek is oda kell adni ezt az összeget” – emelte ki. Elhangzott, igaz ugyan, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) dolga az egyetemeken a különböző szakirányok indításának jóváhagyása, de a szervezet olyan jogosítványt kapott, ami nem feltétlen tartozik hozzá. Elsősorban gazdasági kérdés egy-egy szak, szakirány indítása, ezért kellene a jövőre nézve felállítani egy olyan új szervezetet, ami a gazdasági szükségességet vizsgálhatná.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.