Kis Norbert Szegeden: Az egyetemek finanszírozása nemzetstratégiai kérdés + FOTÓK
2012. március 12., hétfő
Határozott nemzetstratégia mentén finanszírozhatják a jövőben a felsőoktatási intézményeket, amire ezenfelül szeretnének költeni az egyetemek, az az autonómiájuk köréhez tartozik majd – többek között erről is szólt Szegeden Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. A szakemberrel Stágel Bence parlamenti képviselő, az IKSZ elnöke beszélgetett.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Oktatáspolitikai Jamboree Szeged elnevezésű hétvégi programjának vendége volt az oktatásért felelős helyettes államtitkár,
Kis Norbert
, aki az elmúlt húsz évvel kapcsolatban kifejtette, hogy egyfelől sikertörténetként lehet értékelni a felsőoktatásban történt változásokat, hiszen mindenképpen pozitívum hogy megközelítette a 400 ezret a felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma. A lényegi kérdés azonban az, hogy milyen mellékhatásokat okozott ez a hallgatói növekedés. „8300 programot kínál ma a felsőoktatás, ami 20 ezer oktatóra oszlik el, így egy programra 3 oktató jut, tehát az oktatói létszám nem követte a hallgatóit optimálisan. A Magyar Rektori Konferencia szerint azonban komoly betegségei vannak a rendszernek. Az új felsőoktatási törvény alapstruktúrát próbál adni a megoldások felé, amihez viszont hatékony ágazatpolitikát kell hozzárendelni” – magyarázta a tennivalókat a helyettes államtitkár.
A nemzetstratégia után jöhet az autonómia
„A problémák analizálásában zseniálisak vagyunk. Még nem kezdődtek el a változások a felsőoktatásban, de máris óriási visszhangot, és sok negatív felhangot kapott a folyamat, de igazi konfliktus nem volt a témában, inkább kommunikációs zavarok, amit a média felerősített” – tette hozzá kiemelve, arról kell beszélni, milyen változás várható az államilag finanszírozott létszám csökkentésével kapcsolatban. Például arról, hogy a jövőben a hallgatói létszám mennyiben határozza meg a felsőoktatás finanszírozását. „Ugyanis a fent említett ágazatpolitikának az egyik lényegi eleme, hogy jövő évtől már új finanszírozási rendszere lesz a területnek, addigra már egy leegyeztetett rendszernek kell készen állnia” – hangsúlyozta. Az autonómia kontra finanszírozás felvetésre a helyettes államtitkár úgy felelt, hogy ő autonómiapárti, de most az a feladat, hogy pontosan körbe kell határolni, mi legyen az a követelményrendszer intézményekre lebontva, amit az állam elvár, kvázi megrendel az adott egyetemtől a finanszírozás fejében, és mi az, amit neki önállóan kell megoldania. „27 állami felsőoktatási intézmény van, ez a vezérnaszád. Ide úgymond házhoz megy a fenntartó, az állam. Nemzetstratégiai kérdés, hogy világosan meghatározzuk, melyik intézménytől mit akarunk a támogatásért cserébe. Ki kell jelölni, hogy az adott egyetemtől a kutatás és az oktatás szintjén melyek azok a prioritások, amiket támogatunk. Az erőforrásainkat átgondoltan osztjuk meg a felsőoktatás területén. Ami ezenfelül marad, az mind az autonómia területéhez tartozik. Tehát lehet szívügye egy egyetemnek bizonyos tudományos terület, ha az nem tartozik a finanszírozott ágazatok közé az intézményen belül, akkor neki kell rá megteremtenie a forrást, akár pályázati úton, akár a vállalkozói szféra bevonásával vagy fizetős hallgatói rendszerben. Meg kell érteni, hogy nem tudunk mindenhol mindent egyformán finanszírozni. Ezért kell meghatározni minden egységben a minőségi területeket, ahol a fejlődést érhetünk el, és arra kell fókuszálni. És ami ebből kiesik, nem nemzetstratégiai elvárás, ott kezdődik az autonómia” – festette le a várható változásokat Kis Norbert.
Mennyiségi elosztás helyett minőségi elosztás
A helyettes államtitkárhoz az IKSZ rendezvényén kérdések is érkeztek, melyek érintették többek között a felsőoktatási jelentkezésekben tapasztalható létszámcsökkenést. Elhangzott, hogy enne az egyik oka lehet az államilag finanszírozott helyek csökkenése is. A helyettes államtitkár kiemelte azonban, hogy az arány még mindig nagyon jó, bőven az európai átlaghoz tartozunk az idei számokkal. A demográfiai trend azonban lassan érződik az érettségizettek számának alakulásánál, s ez szerinte inkább hatással van a felsőoktatásba jelentkezők arányának csökkenésére. Idén négyezerrel kevesebben érettségiznek, öt év múlva 20 százalékkal eshet vissza az érettségizők száma. Egy kérdés kapcsán a finanszírozásra visszatérve Kis Norbert megemlítette, hogy ha most egymás mellé rakunk nagyjából egyforma nagyságú intézményeket, a finanszírozásuk ugyanaz lesz, függetlenül az oktatás minőségétől. Elmondása szerint ez a tendencia nem folytatható. „Ahová több pénz kellene, mert van fejlődési pálya, oda többet kellene csoportosítani, de nem tudunk, mert a gyengébbnek is oda kell adni ezt az összeget” – emelte ki. Elhangzott, igaz ugyan, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) dolga az egyetemeken a különböző szakirányok indításának jóváhagyása, de a szervezet olyan jogosítványt kapott, ami nem feltétlen tartozik hozzá. Elsősorban gazdasági kérdés egy-egy szak, szakirány indítása, ezért kellene a jövőre nézve felállítani egy olyan új szervezetet, ami a gazdasági szükségességet vizsgálhatná.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
