A Fidesz szerint a házszabály miatt nem lehet DK-frakció

A Fidesz szerint a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti frakciójának megalakulására nemcsak az Országgyűlésről szóló új törvény, hanem a jelenlegi házszabály alapján sem lenne lehetőség.

Gulyás Gergely

, a kormánypárt képviselője keddi sajtótájékoztatóján a hatályos házszabályt idézve kifejtette, parlamenti frakciót legalább tíz képviselő alakíthat, egy másik passzus szerint pedig a kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s az így függetlenné vált politikus a kilépését vagy kizárását követő fél év elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat. "Ezt a jogot biztosítja az MSZP-ből kilépett képviselők számára a jelenlegi házszabály, nem pedig új frakció alakításának jogát" - mondta Gulyás Gergely. A Fidesz és a KDNP a napokban terjesztette a Ház elé az Országgyűlésről szóló törvény javaslatát, amely szerint frakciót alakítani csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselők jogosultak. Az indítvány egyúttal tízről tizenkettőre emelné az ehhez szükséges képviselők számát ebben a ciklusban. Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó új összeférhetetlenségi szabályok tervével kapcsolatban Gulyás Gergely - aki az indítvány egyik előterjesztője - úgy fogalmazott: "úgy gondoljuk, hogy 18 év után a második komoly, húsbavágó, önmérsékletet érintő kérdés a jelenlegi kormánytöbbség részéről, amikor a parlamenti létszám elfelezését követően (...) teljes körű közjogi összeférhetetlenséget állít vissza". A képviselői javadalmazás kérdéséről szólva a fideszes politikus azt mondta, indítványuk fizetéscsökkenést tartalmaz. Példaként - reagálva a szocialisták korábbi közlésére - ismertette az MSZP-frakció képviselőinek fizetését, és arról tájékoztatott, hogy az ellenzéki képviselőcsoportban a jövedelemátlag havi bruttó 934 ezer forint. Ehhez képest a Fidesz-KDNP által javasolt bruttó 750 ezer forint - bizonyos juttatásokkal - nem tekinthető emelésnek - tette hozzá. A tervezett parlamenti fegyelmi jogi szabályokról a képviselő közölte: az európai gyakorlathoz képest kifejezetten mértéktartó szabályozásra tettek javaslatot. Az elképzelések szerint 2013. január 1-jén létrejövő Országgyűlési Őrségről szólva azt mondta: a jövő évtől is ugyanazok fogják ellátni a Parlament és a házelnök védelmét, akik eddig. A változtatásra azért van szükség, mert ma a házelnöknek nincs utasítási joga a - rendőrség részét képező - Köztársasági Őrezred tagjainak - magyarázta, hozzátéve, hogy a rendőrség szervezetén kívül, de a belügyminiszter szakmai felügyelete alatt jön majd létre az Országgyűlési Őrség. A sajtótájékoztatón az újságírók a Schmitt-jelentésről is faggatták Gulyás Gergelyt, aki azonban válaszában jelezte: reggel óta az országgyűlési törvényjavaslat általános vitáján vett részt a parlament plenáris ülésén, ezért az értesülése a témáról is csak annak köszönhető, hogy az LMP-s

Karácsony Gergely

az ülésteremben megmutatta neki a laptopján az egyik ezzel foglalkozó cikk címét. Közölte, először szeretné részletesen megismerni a jelentést, amelynek tartalmáról jelenleg nincsenek információi. A tényfeltáró bizottság kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem doktori eljárása

Schmitt Pál

kisdoktorijának értékelésekor. A testület ugyanakkor megállapította: az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.