Gazdasági válságreceptek – magyar esélyek a felemelkedésre

Az európai gazdaság pengeélen táncol, Magyarországnak a 2008-ban kirobbant válság miatt viszont jót tett, hogy még nem tagja az eurózónának – minderről Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke beszélt portálunknak.

A kormány két intézkedéssel is próbál segíteni az árfolyam-ingadozás miatt eladósodott devizahiteleseknek, az egyik a végtörlesztés, ahol rögzített árfolyamon egy összegben kifizethetik az adósok a lakáshitelükből fennmaradó részt, a másik pedig az árfolyamgát, melynek segítségével a devizahitelesek öt évre rögzített árfolyamon fizetik vissza a törlesztőrészletüket.

Gyuris Dániel

a SZEGEma.hu-nak elmondta, hogy a végtörlesztés ügye egyértelműen lezárt egy fejezetet a bank és a lakosság viszonyában. Az árfolyamgátas megoldás pedig ötéves kiszámítható, stabil időszakot jelent majd, és új bizalmat adhat a devizában eladósodott ügyfeleknek. „De ez az új bizalmi, nyugodt állapot igaz mindkét félre, hiszen az elmúlt időszakot a nagy árfolyam-ingadozások miatt egyfajta félelem jellemezte, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor az adós nem tud fizetni, a bank nem jut pénzhez. A kamatból származó árfolyam-ingadozás többletét a bank és az állam elosztva magár vállalta, ezzel egy olyan kedvezményes devizahitelezéshez is juthat a lakásfedezettel rendelkező lakosság, ami nem mellékes, és hosszú távon lehet gazdaságélénkítő hatása” – tette hozzá a pénzügyi szakember.

Rendezni kell a hitelviszonyokat

Gyuris Dániel arra a kérdésre, mikor érezheti meg az átlagember a gazdaság javulását, úgy felelt, hogy összetett gazdasági áttéteteken keresztül jut el a reálkereset szintjére a javulás, a fogyasztás növekedése és a felvett hitelek visszafizetésének könnyebbsége. „Az európai beágyazottságunkat is tekintve 2012 végére, 2013 közepére juthatunk el oda, hogy a gazdasági élénkülés a reálkeresetekben is megjelenhet” – hangsúlyozta. A Magyar Bankszövetség alelnöke az önkormányzati eladósodottsággal kapcsolatban azt mondta, hogy minden város estében más a helyzet, hiszen van olyan önkormányzat, amely már kétszer csődbe ment, de olyan is, melynek jelentős a betétállománya. Az adott hitelező bankkal folytatott tárgyalásoktól függ, milyen keretek között mozoghatnak az önkormányzatok, kapnak-e könnyítéseket például hitelátütemezés, devizacsere formájában. „A vállalati hitelezés, ami a magyar gazdaság emelkedésének egyik pillére, összetett kérdés. Egyelőre vita van arról, hogy 2012-t plusz vagy mínusz előjellel zárja a GDP, de az biztos, hogy 2011-ben 5 százalékos volt a hitelszűkülés a versenyszférában. Magyarországnak jelenetős az exportbővülése, 17 százalékos volt a tavalyi, így a kivitellel foglalkozó társaságok, vállalatok esetében nincs baj a hitelezéssel, de amint egy vállalkozás messzebb van ezektől a nyerő ágazatoktól, minél inkább egy szűkülő belső kereslettel találja magát szemben, annál nehezebb a hitelhez jutása. Érdekes, hogy az agráriumban is növekszik a hitelezés, e terület is a húzóágazatok felé tart” – magyarázta a problémát Gyuris Dániel.

Európai kiutak a válságból

A 2008-ban kirobbant válságból egész Európának kell közösen kilábalnia. Megtudtuk, most az országunk helyzetét javítja, hogy az eurózónán kívül van, így nagyobb a mozgástér. „Két útja lehet a szakma szerint a talpra állásnak. Az egyik, a pénzügyi szektor által jobban támogatott egy közös eurókötvény kibocsátása. A nagy nemzetközi befektetési alapok szerintünk biztos, hogy finanszírozták volna az értékpapírt. A másik, amibe végül az EU belevágott, az uniós szerződés kiegészítése, egy erős gazdasági, monetáris, kormányzati magatartásszabályozás, amit minden országnak követnie kell. Ezzel csak az a probléma, hogy minden ország szuverén, és nem tudhatjuk, hogy hatékonyan be tudja-e az európai közösség tartatni követeléseket. A szkeptikus hozzáállást alátámasztja a görög kérdés, hiszen az EU úgy engedte csatlakozni a görögöket anno az eurózónához, hogy a megkövetelt számok, mutatók egyike sem volt igaz, nem ütötte meg gazdaságuk a szerződésben leírt szintet. A görögöket az EU menti meg a szakadékba csúszástól, azért azt érdemes megjegyezni, hogy még mindig 280 ezer forint az ottani minimálbér, és vannak 13. és 14. havi juttatások is. Összességében a közeljövőben ki fog derülni, hogy ez az út kivezet-e a válságból, vagy összedől az európai gazdaság” – vázolta kontinensünk helyzetét a Magyar Bankszövetség alelnöke hozzátéve, hogy Magyarország eladósodottságban a felső harmadba tartozik Európában, de Anglia is jóval előttünk van, Dániában az eladódottság a magyarhoz képest pedig ötszörös.