Közkegyelemben részesülhetnek az LMP-s tüntetők

Általános vitára alkalmasnak találta hétfőn az alkotmányügyi bizottság azt a Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot, amelynek elfogadásával a parlament közkegyelmet adna mindazoknak, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Országház épületénél tartott demonstrációján való részvétel miatt.

A tárgysorozatba vételt és az általános vitára alkalmasságot csak a kormánypárti bizottsági tagok támogatták, ellene szavaztak a szocialisták és a jobbikos képviselők,

Salamon László

, a testület KDNP-s elnöke pedig tartózkodott. Az MSZP-s

Bárándy Gergely

kijelentette: "politikai utasításra" állítottak elő tüntetőket és országgyűlési képviselőket, a mostani javaslat célja pedig az, hogy megmeneküljenek a felelősség elől azok, akik az utasítást adták. Mint mondta, "saját fülével hallotta" a rendőrök rádióforgalmazását, amely szerint "képviselőket elő lehet állítani, őrizetbe lehet venni, ez az utasítás a legfelsőbb helyről jött".

Vas Imre

fideszes képviselő visszautasította, hogy a rendőrség politikai utasításra cselekedett volna. Szerinte

Bárándy Gergely

a képviselői jogállásról szóló törvényt hallotta, amely szerint tettenérés esetén, személyi szabadságot korlátozó intézkedés hozható, akármilyen bűncselekményről van szó. A jobbikos

Gaudi-Nagy Tamás

úgy vélte, sem szabálysértést sem bűncselekményt nem követtek el, akik a demonstráción részt vettek, ezért a közkegyelemről szóló javaslat jogilag problematikus.

Salamon László

, a testület KDNP-s elnöke saját véleményeként azt fogalmazta meg, hogy "nem a gesztus ellen van", de egy-két tucat ember miatt ő nem alkotna törvényt, hiszen egyéni kérelemre a köztársasági elnök adhat kegyelmet. LMP-s képviselő nem volt jelen a bizottsági ülésen, ugyanakkor korábban azt közölték, hogy az LMP nem kér a közkegyelemből, mert úgy látja, a párt politikusai és aktivistái nem követtek el bűncselekményt, amikor tavaly december 23-án a Parlament bejárataihoz láncolták magukat.