Véget érhet a kálvária: Kálvária lehet a névtelen terület

Szeged egy nevenincs területét a jövőben Kálváriának hívhatjuk, feltéve ha a közgyűlési többség támogatja Gyimesi László indítványát. Egy egyesület már tavaly óta azon munkálkodik, hogy végre külön névvel illessék az adott részt, ám ezt a képviselőknek is meg kell szavazniuk.

Szegednek legalább 22 olyan területe van, mely konkrét elnevezéssel bír, sőt még a lakóparkokat is külön névvel illetik. Ahogy

Gyimesi László

(Fidesz-KDNP) önálló képviselői

indítványában leírja,

egy területet azonban nem fednek le a városrész nevek, ez a Párizsi körút – Londoni körút – Kálvária sugárút – Vasút pálya és Kossuth Lajos sugárút által határolt rész. Korábban az ott található ipari üzemek után nevezték el egyes részeit, illetve a szomszédos városrészek határait kitolva igyekeztek nevesíteni bizonyos részeit. A tanácsnok az Élhető Szegedért Egyesület indítványát is ismerteti, mely szerint az említett területet Kálváriának nevezzék el, a lakók körében végzett felmérés során ugyanis ezt támogatta a többség. Az egyesület még lakossági

fórumot is szervezett

e témakörben. „Nekünk is szükségünk lenne egy méltó névre, amellyel azonosulni tudnánk, és amelyhez kötődnénk” – fogalmazott

Szigeti Szilvia

, az egyesület elnöke a fórumon, ahol elhangzott, más elnevezésekre is érkeztek javaslatok: Csemegi, Rókusi, Móravárosi, Árkád, illetve Kálvária városrészként neveznék el a területet a környéken élők. Az Általános Igazgatási Iroda véleményezésre összehívta a Tanácsadó Testületet ez ügyben, melyen a körzet szocialista képviselője,

Ménesi Imre

ismertette a további névjavaslatokat is. Bakay, Huszár, Izabella, Teréz, Terézia – ezek az elnevezések szerepeltek még a lakossági ötletek között. A Tanácsadó Testület az érintett városrész elnevezéseként a Kálváriát javasolta. A hatályos jogszabályok szerint még a Földrajzinév-bizottságnak is állást kell foglalnia a kérdésben, várhatóan márciusi soros ülésükön foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A városi főépítész helytörténeti dokumentumokra hivatkozva azt közölte, hogy a terület Rókushoz tartozik.

Sz. Fehér Éva

az 1970-ben megjelent Szeged utcanevei című könyvet hozta fel példaként, továbbá kitért arra is, hogy az Élhető Szegedért Egyesület indítványában szereplő terület más városrészek súlyponti részeit is magában foglalja. „Az új elnevezés 'megkérdőjelezi' a helyi és a szegedi lakosság által is használt Rókusi templom, Rókusi kórház (I-es kórház) helymegjelöléseket és tájékozódási pontokat” – olvasható a főépítészi véleményben. A városfejlesztési és külügyi tanácsnok erre reagálva portálunknak elmondta, Sz. Fehér Éva a Tanácsadó Testületet ülésén támogatta a Kálvária elnevezést, ráadásul nem is említette azon ellenérveit, amit a közgyűlési előterjesztéshez csatolt véleményként. „E szerint a logika szerint a Dugonics tér Móravároshoz tartozik. Ha valakit megkérdeznénk, aki azon a környéken lakik, hogy Szeged mely városrészében él, nem hiszem, hogy bárki azt mondaná, hogy móravárosi” – reagált Gyimesi a főépítész által leírtakra. Hozzátette, a rókusi templomot is csak a köznyelv nevezi így, valójában Szent Rókus templom a neve, vagyis az sem városrészt jelöl. A tanácsnok szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy épp a Kossuth Lajos sugárútig vagy a Bakayig tart az a terület, aminek a nevére javaslatot nyújtott be. „A lakosság kérelme alapján állítottam össze képviselői indítványomat” – hangsúlyozta. Gyimesi László megjegyezte, azt is elképzelhetően tartja, hogy módosítsák azt a részt, melyet elneveznek, ahogy fogalmazott: „a közgyűlés bölcsességén múlik ez”.