Hamarosan indul a Wekerle-terv

Hamarosan a kormány elé kerül a kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei fejlesztését támogató Wekerle-terv, melynek célja a hazai kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a Kárpát-medence gazdasági összefonódásának élénkítése - tudtuk meg Szatmáry Kristóf államtitkártól.

Az EU által támogatott Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program projektjei teljes mértékben illeszkednek ahhoz a koncepcióhoz, amely a magyar gazdaság fejlesztési irányait tekintve az egyik legfontosabb célként a hazai kis- és középvállalkozások támogatását jelölte meg a Kárpát-medencében. Hamarosan a kormány elé kerül a kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei fejlesztését támogató Wekerle-terv. Az ötlet tavaly májusban Mórról indult útjára, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network közép-dunántúli regionális irodája, a Fejér Megyei Hírlap és a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér megyei szervezete által rendezett Kárpát-medencei gazdasági fórumán jelentette be

Matolcsy György

nemzetgazdasági miniszter. Már a határon túl is komoly műhelymunka folyik, fontos azonban, hogy a helyi magyar közösségek meg tudják határozni saját fejlesztési elképzeléseiket, hogy az együttműködésnek és a magyar vállalkozások helyzetbe hozásának aránya megfelelő legyen. Az eurozóna déli, délnyugati sávja elveszítette azt a lendületet, amely sokáig jellemezte, az Unió új motorja az újonnan csatlakozott keleti tagállamok által alkotott sáv lehet, amelynek középpontjában Magyarország, a Kárpát-medence van. E területen már most óriási a verseny, a fő kérdés nem az, mik lesznek a húzóágazatok, hanem az, ki lesz e folyamat integrátora.

Kárpát-medencei összefogás

A Wekerle-terv célkitűzése a kis- és középvállalkozások pozícióinak erősítése, célterülete a Kárpát-medence, kivéve Ausztriát, amely a térségétől teljesen eltérő utat jár be. A dokumentum az Európai Unió következő, 2014. és 2020. közti programozási időszakában születendő döntések iránytűje lesz, addig azonban konszenzusra kell jutni a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési elképzelésekben. Egyesek szerint a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok mellett a mezőgazdaság és a zöldenergia is kiemelt figyelmet érdemelne, mindehhez azonban stabil jogi környezetre is szükség lesz.

Szatmáry Kristófot

, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát a terv készültségi szintjéről és a prioritásokról faggattuk. Elmondta, a terv nemsoká a parlament élé fog kerülni. A magyar kormányzat a környező országokban élő magyar közösségek által elkészített fejlesztési tervekben gondolkodik, amelyek összeadódnának és együttesen alkotnák a Wekerle-tervet. Erdélyben már elkészült a nemzeti tanács által felvállalt Mikó Imre-terv. „Ugyanígy szeretnénk ösztönözni a többieket, a kárpátaljai, felvidéki, délvidéki, horvátországi magyarokat is, hogy dolgozzák ki saját gazdasági programjukat” - erősítette meg Szatmáry Kristóf.

A Wekerle-terv 3 pillére

A Széchenyi-tervvel kiegészülve lenne tulajdonképpen a határon túli közösségek programjának summája a Wekerle-terv. Az elemzések szerint - s ezt az élet is meg tudja erősíteni - egy magyar vállalkozó, aki nem kizárólag a belföldi piacon működik, ahhoz, hogy egy szinttel továbblépjen, a határ menti együttműködésre kell összpontosítania. Ha ez működik, utána jöhetnek a nyugat-európai piacok. Fontos, szinte megkerülhetetlen lépcsőfok ez, véli az államtitkár, hogy először itt, a szomszédban próbáljon szerencsét a magyar kis-és középvállalkozó, itt keressen és találjon együttműködő gazdasági partnereket, cégeket. A kormányzat számára ezért is fontos, hogy minden olyan projektet támogasson, amely ebben segíti a vállalkozókat. Az államtitkár példaértékűnek nevezte a minap útjára indított Innolnfo projektet, amely egyfajta előfutára is lehet a Wekerle-tervnek, s melynek a szegedi Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara volt a főpályázója, partnere pedig a vajdasági Kishegyes Község Önkormányzata. A 146 481 euró összértékű projekt egy információs portál és egy vállalkozói információs központ, inkubátorház létrehozásáról szól magyar és szerb vállalatok számára, hogy hatékonyabban elősegítse a határ menti régióban a KKV-k megalakulását, működését és együttműködését. A háromnyelvű honlap létrehozása az egyik legfontosabb lépése lehet a gazdasági kapcsolatok megteremtésének, az inkubátorház pedig éppen az alakuló vállalkozások számára jelenthet komoly szakmai, jogi, logisztikai segítséget. Az államtitkár elmondása szerint a Wekerle-tervben még nincsenek konkrét források, lévén még teljes egészében el sem készült, és el sem fogadták. Azt azonban már lehet tudni, hogy a keretében megvalósuló projektek alapvetően 3 pilléren nyugszanak majd: egyrészt magukban foglalják a magyarországi nemzeti forrásokat, a határon átnyúló forrásokat, valamint az adott nemzeti kormányok uniós eszközeit. A mostani, 7 éves uniós pályázati rendszer kifutóban van, azért kell elkészülnie a Wekerle-tervnek, hogy 2020-ig be tudják építeni azokat a később pályázható elképzeléseket, amiket Brüsszelben kell jóváhagyatnia a magyar kormánynak, véli az államtitkár.