A kisgazdaságok felé nyit a kormányzat: 300 milliárd agrár- és vidékfejlesztésre

Magyarország mindig akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága. A vidék jövője Magyarország jövője, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) széles körű társadalmi vita után véglegesítette a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát.

Január közepén

Orbán Viktor

és a tárca vezetői elindították a stratégia végrehajtásának keretprogramját, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés minden területére kiterjedő Darányi Ignác-tervet, amelynek a végrehajtásához szükséges forrást a nemzeti költségvetés és döntően az Európai Unió támogatásai biztosítják 2013 végéig, mintegy 300 milliárd forintból. A Darányi Ignác-terv a nemzeti vidékstratégia végrehajtására szolgáló keretterv, amelynek célja többek között az egészséges élelmiszer előállításának segítése, a piac jó minőségű élelmiszerekkel történő ellátása. A 300 milliárd forintos keretből különböző célokat támogatnak, köztük az élelmiszerek magasabb feldolgozottsági szintjét, az élelmiszer-ipari fejlesztéseket, az őshonos állatfajtákat, növényfajtákat, az erdőtelepítést, a mikrovállalkozásokat, a fiatal gazdaságok indítását, a fiatal gazdákat. A 2 évre terjedő program az európai uniós költségvetéssel van összhangban, és a következő költségvetési ciklusban is folytatódik.

A családi gazdaságok elsőbbséget élveznek

Szakáll Sándor

, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője elmondta, a Darányi Ignác-terv tulajdonképpen egy hosszú távú koncepciót és egy rövidebb távú fejlesztési programot tartalmaz. Ebből az uniós ciklusból hátra van még 2 év, annak az összes agrár- és vidékfejlesztését magában foglalja ez a 300 milliárd forint, ami még nincs lekötve. A tervben elsőbbséget élvez a családi gazdaság, a kisárutermelők piacra jutásának segítése, a vidékfejlesztés, s bekerült a tanyaprogram is. A 300 milliárd időarányosan ugyanannyi, mint amennyit az elmúlt években felhasználtak az agrárium fejlődésére, tulajdonképpen az unió által elfogadott agrár- és vidékfejlesztési koncepciónak a pénzügyi hátterét képezi ez az összeg. Szakáll Sándortól megtudtuk, hamarosan meghirdetnek több pályázatot, elsősorban a kisgazdaságok felé nyit a kormányzat. Mivel nem zárt rendszerű pályázatról van szó, bármely mezőgazdasági termelő pályázhat. Nagy állattartó telepek már valószínűleg nem jelentkezhetnek, mert a számukra meghirdetett program éppen kifutóban van. Kisebb gépek vásárlására lehet majd pályázni, a kertészetfejlesztés is helyet kap, de hogy mekkora összeggel, az még nem dőlt el. Folyamatosan dolgozzák ki a pályázati kiírásokat, és a megpályázandó keret, az összeg nagysága is utólag derül majd ki. A kertészetfejlesztést például nemrég hirdették meg 50 milliós felső támogatási szinttel, tehát kimondottan kisgazdaságok számára. Ahogyan a vidékfejlesztési miniszter is fogalmazott, odafigyeléssel, tervszerű beruházásokkal a vidék megadhat mindent: a nagyvárosi életformával összemérhető kényelmet, tisztes megélhetést, biztonságot, tiszta levegőt, egészséges ivóvizet, jó minőségű, ízletes hazai élelmiszereket, háborítatlan környezetet a kikapcsolódáshoz. A nemzeti önrendelkezés alapja a 21. században egyre inkább a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, az ivóvíz- és energiaellátás biztonságától, a környezetbiztonságtól függ. A bevált európai agrármodellnek és a saját hagyományainknak is megfelelően a Nemzeti Vidékstratégia a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget. Jelentős foglalkoztatás-növelés a családi-gazdasági üzemszerkezet mellett valósulhat meg.

Lesz-e elegendő pénz?

A tanyaprogram 1,5 milliárd forintos kerettel indult, ennek segítségével vissza akarják állítani a tanyasi gazdálkodást. A helyben termelt egészséges élelmiszereket szeretnék közvetlenül a közétkeztetésbe bevinni - a társtárcákkal együttműködve -, ehhez a vágópontok támogatása éppúgy eszköz, mint a gazdapiacok megnyitása egyszerűsített szabályok mellett. A faluházak megújítása is tartalmaz gazdasági funkciót, például az internet-hozzáférést. A különböző hivatali szolgáltató pontok is segítik, hogy a gazdálkodók olyan szolgáltatáshoz jussanak, amelyek a városokban természetesek. Ha országosan is megnyitják a pályázatokat, Szakáll úr szerint nagy valószínűséggel 5-6 ezren biztos jelentkezni fognak, megyénkből legalább 500-an. Egyedüli kérdés, lesz-e elegendő pénz. Legutóbb, amikor a fiatal agrárvállalkozók kezdő támogatását meghirdették, az igazgatóság vezetője úgy tudja, a végén csak a jelentkezők 20 százaléka kapott segítséget. A helyben lakó, kis- és közepes méretű birtokkal rendelkező gazdákat földhaszonbérlethez segíti a kormányzat. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) októberben kezdte el közzétenni a pályázatokat, és eddig 33 ezer hektár állami tulajdonú termőföld haszonbérletét hirdette meg. Egy hónapon belül további 1500 eredményes pályázóval köt szerződést az NFA, átlag 15-20 hektárnyi területekre. A szerződéskötéssel a Kormány Birtokpolitikai Irányelvei válnak valóra. A sikeres haszonbérleti pályáztatás döntő lépés ahhoz, hogy a vidék életében alapvető és gyökeres fordulatot érjen el a tárca. A Darányi Ignác-tervnek fontos eleme még a jogszabályi környezet megújítása, egyszerűsítése, a szemléletformálás, illetve az ügyfélbarát támogatási- és intézményrendszer kialakítása. A vidékstratégiai célok megvalósításához elengedhetetlen a helyi fejlesztéseket, az életképes agrár- és élelmiszer-termelést, a helyi gazdaság és a vidéki közösségek fejlődését gátló szabályok felszámolása.