Zsolt Szabó: Orbán elszámol a kommunistákkal

Zsolt Szabó magyar származású politológus arról ír az egyik holland napilapban, hogy Magyarországon új szelek fújnak, a kormány szakítani akar a múlttal.

Az egyik Hollandiában megjelenő napilap, a rotterdami NRC Handelsblad hasábjain is téma ezekben a napokban a Magyarországon, illetve a Magyarországgal kapcsolatban az Európai Unióban kialakult helyzet. Múlt kedden arról írt az újság, hazánkban veszélyben a demokrácia. Erre reagált három nappal később megjelent írásában

Zsolt Szabó

magyar származású politológus, korábbi holland konzervatív parlamenti képviselő. A szöveg fordítását alább olvashatják. A keddi NRC-ben megjelent cikk, melynek címe: „Magyarok, veszélyben a demokrácia”, megállapítja, hogy az országban egyre nő az ellenállás

Orbán Viktor

miniszterelnök egypárti diktatúrájával szemben. Valójában Magyarországon ezen a héten tüntetett komolyabban az ellenzék Orbán miniszterelnök kormánya ellen, amely 2010-ben került hatalomra. A kérdés valójában az, hogy a demonstrálók miért használtak olyan egyszerű jelmondatokat, hogy „Orbán egy diktátor”, figyelembe véve azt, hogy Orbán maga sem tehet arról, hogy a legutóbbi választások idején a magyar választópolgárok segítségével az abszolút többséget szerezte meg a parlamentben. Ez akár áldás is lehetett volna, hiszen 1989 óta a szocialista párttá alakult kommunista párt kezében volt a gyeplő, és ők birtokolták az összes fontos pozíciót. A 2010-ben elért választási sikerét Orbán nagymértékben annak köszönhette, hogy fegyelmezett ellenzéki vezetőként lépett fel 2006-ban, amikor a szocialista miniszterelnök,

Gyurcsány Ferenc

beismerte, tudatosan hazudott Magyarország gazdasági helyzetével kapcsolatosan, hogy megnyerje a választásokat. „Végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet. Hazudtunk reggel, éjjel meg este” – mondta Gyurcsány. 2006-ban a legkeményebb tüntetésekre került sor Budapesten az 1956-os az orosz elnyomás elleni forradalom óta. A demonstráció során Orbán többször is nyugalomra intette a demonstrálókat. Ezáltal sikerült elkerülni a komolyabb erőszakot, vérontást. Az elmúlt választások során a szocialista, a kommunista és a balliberális pártoknak komoly veszteségekkel kellett szembesülniük. Mindazokról a pártokról van szó, amelyek 1994-ben hozzájárultak ahhoz, hogy Horn Gyula miniszterelnökként hatalomra kerüljön, holott a szóban forgó pártok, amelyek a Hollandiában is ismert Konrád György író és más progresszív intellektuelek támogatását is élvezik, tudták, hogy Horn Gyula aktív szerepet játszott az 1956-os forradalom brutális leverésében. Az NRC a „vitás törvények” címszó alatt arról ír, hogy Orbán „a problémás bírókat korai nyugdíjba küldi”. Valójában azokról a 62 év fölötti bírókról van szó, akiket a kommunisták neveztek ki. Sajnos ezt a tényt nem tartalmazza az írás. Az a kérdés, hogy mi itt, Hollandiában elfogadtuk volna-e azt, hogy mindazok a bírók, akiket 1946-ban az NSB nevezett ki, hivatalukban maradjanak. Semmiképpen! Az is jól látható, hogy Orbán kereszténydemokrata koalíciójának a nagy választási siker miatt nincs szüksége a szélsőséges pártok támogatására a parlamentben. Ugyanakkor kiáll mindazoknak a magyaroknak a jogaiért, akik az első világháború óta, tehát több mint 90 éve, akaratuk ellenére és megkérdezetlenül saját országhatárukon kívül rekedtek, és mind a mai napig diszkriminálják őket. A nemzetközi közösség figyelmen kívül hagyja ezt a diszkriminációt, Orbán nem. Igen, új szelek fújnak Magyarországon, úgy, ahogy Hollandiában is, azzal a különbséggel, hogy Orbán egy korrupt rezsimet váltott fel, és végérvényesen le akar számolni a kommunista múlttal, beleértve az igazságszolgáltatást is. Azzal a múlttal, amellyel Konrádnak és a hozzá hasonló íróknak nem volt gondja, és státuszt akartak kölcsönözni neki. Az újságcikkek címei nagymértékben meghatározzák a véleményformálást, de a mögöttük meghúzódó tények legalább annyira értékesek. Főleg abban az esetben, ha a politikai kultúra és a történelem a Magyarországhoz hasonló országokban nagymértékben különbözik a miénktől.