Életbe léptek a tyúkjóléti intézkedések (FRISSÍTVE)

Január elsejétől szigorodtak a jogszabályok a tojótyúkok tartását illetően. A híradások olyan árutojás-termelőket is megszólítottak, akik alaposan meglepődtek a változásokon – mintha nem tudták volna már évekkel korábban, hogy ez be fog következni –, és a ketrecek átalakításával járó pluszköltségek miatt kilátásba helyezték vállalkozásuk felszámolását. Pedig az idevágó EU-s rendelet és az ennek hatására megalkotott hazai végrehajtási rendelet 1999-ból datálódik. Tehát szakmai körökben mindenki számára köztudott volt, hogy idén januártól életbe lép, tulajdonképpen időben felkészülhettek a változásokra.

Állatjóléti szempontból már az 1990-es években számos kritika fogalmazódott meg az akkori tojótyúktartási technológiákkal kapcsolatban. A tojótyúkok védelméről több ajánlás és tanulmány készült, az Európai Bizottság pedig azt a következtetést vonta le, hogy az alkalmazott tojóketrecekben és egyéb tenyésztési rendszerekben tartott tyúkok tartásának állatvédelmi körülményei nem megfelelőek. A jogszabály előírásait 350 tojótyúknál többet tartó létesítményekre és kizárólag árutojást termelő házityúkállományra kell alkalmazni. Esetükben az alábbi tartásmódokat különböztethetjük meg: alternatív tartásmód (szabadtartásos vagy mélyalmos rendszerű ólban tartás), valamint ketreces tartásmód, ezen belül feljavított és fel nem javított ketreces tartásmód. Az új rendelettel kell most áttérni a feljavítottra.

Körömkoptató, tojófészek, önitató

Farle Csabától

, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának igazgató főállatorvosától megtudtuk, hogy a jogszabály a korábbiakhoz képest szigorúbb előírásokat tartalmaz az állatok számára biztosítandó alapterület, padozatlejtés, az ülőrudak hosszúsága és az önitatók száma, illetve más, az állatok élettani-etológiai szükségleteinek kielégítéséhez szükséges termeléstechnológiai tényezők tekintetében. Az uniós jogszabály rendelkezéseit az alternatív és a feljavított ketreces tartásmódok vonatkozásában valamennyi újonnan épült vagy átépített, illetve első alkalommal üzembe helyezett termelési rendszerben 2002. január 1-től már alkalmazni kellett. Az új rendelet többek között a ketrecek méretét, valamint belső kialakítását is szabályozza. Legalább 750 négyzetcentiméter kell legyen az egy tyúkra eső terület, 2000 négyzetcentinél nem lehet kisebb egy ketrec. Kötelező a tojófészek kiépítése, amelynek legalább 20 centiméter magasnak kell lennie, a ketrec magassága minimum 45 centiméter, tyúkonként a 15 centis ülőrúd, körömkoptató ugyancsak követelmény, valamint minden ketrecben legalább két itató elérhetőségét kell biztosítani. Látjuk, igen szigorú jogszabályokkal van dolgunk. A fel nem javított ketreceket csak 2012. január 1-jétől tiltotta meg az unió, tehát úgy is felfoghatjuk, hogy 12 év állt a termelők rendelkezésére az átálláshoz.

A luxusketrecek anyagi többlet terhekkel járnak

A határidő közeledtével a hazai árutojás-termelő gazdaságok felháborodása és tiltakozása is egyre nagyobb méreteket öltött. Fő érvük – mivel a hazai tyúkállomány döntő részét ketrecekben tartják –, hogy az új előírásoknak való megfelelés olyan anyagi többletterhet róna a vállalkozásokra, amely már jelentős részük számára vállalhatatlan annak ellenére, hogy pályázati lehetőségek rendelkezésükre álltak. Véleményük szerint az ágazat visszaszorítása termelők, munkavállalók ezreit tenné munkanélkülivé, illetve az állatbarát technológiák termelési költségtöbblete az árutojás eladási árában is jelentkezne.

A hazai és külföldi sajtóban megjelent cikkek alapján az a következtetés vonható le, hogy az európai és a magyar tojásipar nem készült fel a ketrecek kivonására, miközben Európában mind a fogyasztók, mind az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok egyre növekvő mértékben szereznek be állatbarát gazdálkodásból származó termékeket. Az igazgató is megerősíti, hogy a mélyalmos tartás a nyugati országokban már jóval elterjedtebb, mint idehaza, sőt például Németországban, Ausztriában már hosszú évek óta nem lehet ketreces tartástechnológiai rendszerben termelt tojást étkezési tojásként forgalomba hozni.

Hét hónap haladék

Az állat-egészségügyi hatóság az elmúlt hónapokban széles körű adatgyűjtést folytatott, hogy feltérképezze, a fel nem javított rendszerben termelő gazdaságok miként kívánnak megfelelni a január 1-jétől életbe lépő előírásoknak. Az EU több tagállamához hasonlóan nálunk sem tudta minden termelő lecserélni a ketreceket, ezért az EU elfogadta azt az akciótervet, mely az új tartásmódra való átállásra hét hónapos átmeneti időszakot engedélyez. Ennek értelmében Magyarország garanciát vállalt arra, hogy a hagyományos ketreceket 2012. január 1-től már csupán az átállást megkezdő létesítményekben lehet használni legkésőbb július 31-ig, de az ilyen ketrecekben is biztosítani kell tyúkonként legalább 750 négyzetcenti alapterületet. A hagyományos ketrecekből származó tojásokat jól látható módon piros, legalább 5 milliméteres folttal kell megjelölni és elkülönülten kezelni. Felhasználásuk csupán ipari célra történhet az illetékes hatóság által kiadott engedély alapján, biztosítva a nyomon követhetőséget.

Megyénkben öt tojástermelő gazdaságot érint a változás

Farle Csabától a Csongrád megyei helyzet felől is érdeklődünk. Megyénkben az öt érintett tojástermelő gazdaságból egy a termelés befejezése mellett, két gazdaság pedig az állományának széttelepítése, a tojószám 350 alá csökkentése mellett döntött. Egy termelő esetében már tavaly novemberben befejeződött a feljavított ketreces rendszerre történő átállás. A hatóságok a benyújtott intézkedési terv alapján egy termelőnek engedélyezték az átállás időszakában a hagyományos rendszerben történő termelést. Az átmeneti időszakra a termelőnek rendszeres jelentési kötelezettsége van a hatóságok részére a véghezvitt változásokról. Azokat a telepeket, amelyek nem teljesítették a feltételeket, nem is vállalták, hogy végrehajtják a megkövetelt változásokat, be kell zárni. Az igazgató azt is elmondta, amennyiben a hatóság azt tapasztalja, hogy az engedélyezett tartásmódra való átállás nem a várt ütemben zajlik, illetve a hagyományos rendszerben termelt tojások felhasználása nem az előírtak szerit történik, vagy azok nyomon követhetősége nem biztosított, a termelőt rövid határidővel a hiányosságok pótlására szólítják fel, illetve az utóellenőrzés során tapasztalt szabályszegés esetén azonnali hatállyal megtiltják a hagyományos ketrecek használatát. A félreértés elkerülése végett még egyszer elismételjük, a rendelet a 350 tojótyúknál kevesebbel rendelkező termelők számára nem érvényes, nekik tehát ezeket a feltételeket nem kell teljesíteniük.

Frissítve: Sürget az Európai Bizottság

Témánkhoz, cikkünkhöz kapcsolódik az a friss MTI-hír, mely szerint az Európai Bizottság csütörtökön levélben szólított fel tizenhárom uniós tagországot, köztük Magyarországot, hogy tegyen „lépéseket az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására”, konkrétan tiltsa be a hagyományos ketreces tojótyúktartást. A mostani intézkedést követően az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy reagáljanak a kötelezettségszegési eljárás keretében kapott felszólító levélre. Amennyiben a válaszlépések nem kielégítőek, az Európai Bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld az érintett országoknak, amelyben arra szólítja fel őket, hogy újabb két hónapon belül hozzák meg az irányelv előírásainak betartásához szükséges intézkedéseket. Ha az a határidő is kielégítő megoldás nélkül telik el, az ügy akár a luxembourgi Európai Bíróság elé is kerülhet.