Megyei politikusok az átalakításról

Új fejezet kezdődik a megyei önkormányzatok életében, hiszen intézményeik és vagyonuk az államhoz került az adóságállománnyal együtt. Az átalakítást, a jövőbeni feladatokat értékeltettük három megyei önkormányzati képviselővel.

Simicz József: 2011 tragikus esztendő volt

„A 2011-es év tragikus a megyei önkormányzat részéről” – összegzett

Simicz József

. Emlékeztetett, a szocialista frakció tagjai problémának tartották, hogy sorsdöntő kérdésekben sem vették figyelembe az ellenzéknek a véleményét. „Sajnálom, hogy az elmúlt öt évben a bizottsági munka leértékelődött, hiszen volt olyan ülés, ami mindössze három percig tartott. Úgy gondolom, három perc alatt nem lehet érdemi munkát végezni, s ez jellemző volt a közgyűlésre is. Sokszor belénk fojtották a szót, ügyrendi gombot nyomott a Fidesz frakcióvezetője, és lezárták a vitát” – fogalmazott a szocialista politikus. A másik problémának azt tartja, amit az 1990 óta megyei közgyűlési tagként dolgozó Szirbik Imre képviselőtársa is szóvá tett, hogy nem kérdezték meg a közgyűlés véleményét a vagyonátadással kapcsolatban. „Tulajdonképpen egy szó nélkül átadtuk az államnak a vagyont, miközben a megyei önkormányzat sok esetben hitelből, pályázati úton vagy más forrásból biztosította a fejlesztések önrészét, biztosította a megfelelő hitelállományt” – jegyezte meg. Simicz szerint legalább egy fél órás vitát megérdemelt volna ez a téma, hogy elmondhassák a képviselők a véleményüket. A szocialista frakcióvezető-helyettes úgy látja, diktatórikus kormányzás alakult ki hazánkban, s Magyar Anna fideszes megyei elnöknek eleget kellett tennie a miniszterelnök kérésének, alá kellett írnia a vagyonátadásról szóló dokumentumot.

A megye intézményfenntartó szerepét többször kifogásolta a szocialista politikus, szerinte a települési önkormányzatoknak kellett volna átadni azokat, s ha megkapták volna hozzá a forrásokat, akkor ezt a feladatot el tudták volna látni. Simicz hangsúlyozta, a területfejlesztést fontos feladat, ám 2013-ban derülhet csak ki, hogy mekkora súlya marad a megyének, akkor kezdődik az Európai Unió új költségvetési időszaka. „A pénz fogja megszabni a döntéseinket, az pedig nincs. A megyei önkormányzat a maga 290 vagy maximum 300 millió forintos költségvetésével tulajdonképpen egy 1500-2000-res lélekszámú település szintjére degradálódott, politikailag súlytalanná vált. Azt mondom, 2011 december 29-e a megye kivéreztetését jelentette az év utolsó megyei közgyűlésével” – jelentette ki. Simicz József a jövőbeni munkájukkal kapcsolatban elmondta, majd összekulcsolják a kezüket, s nézik egymást, nem lát ugyanis semmilyen koncepciót és elképzelést, a szocialista megyei képviselők ezért sem szavazták meg a költségvetési előterjesztést.

Gémes László: jól gazdálkodott a megye

A 2011-es esztendőt gazdasági szempontból pozitívnak értékeli

Gémes László

, a megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, úgy látja, az év elején meghozott intézkedések meghozták eredményüket. Portálunknak elmondta, tavasszal jelentős átalakításokat hajtottak végre az intézményfenntartás területén. Az ellenzéki képviselők folyamatosan azt kérdezték, milyen eredménye lesz ennek, év végére kiderült, közel 100 millió forintos megtakarítást ért el a megye a területi integráció révén. „Nem szabad elfelejteni, 960 millió forintos forráshiánnyal indultunk, annyit szavazott meg a testület, ebből jóval kevesebb lett, ezért is értékelem pozitívnak a mögöttünk álló évet” – tette hozzá. Gémes László szerint a megye területfejlesztési szerepe az Európai Unió következő költségvetési ciklusában, 2013-tól lesz hangsúlyosabb, hiszen a hazánk számára lehívható források megcsappantak. A fideszes politikus szerint ennek oka, hogy a rendelkezésre álló keret jelentős részét lehívták az előző kormányok idején. „2013-tól viszont új időszak indul, s nagyobb szerepe lesz a megyének, még ha nem is a pénzek elosztásában, de a koncepciók létrehozásában vagy például a településekkel való koordináció terén. Fontos, hogy ne legyenek párhuzamos építkezések, felesleges beruházások” – hangsúlyozta. Polgármesterként azt tartaná jónak, ha a településeken először ötletek és tervek születnének, hogy az adott helyen mire van szükség, s csak azután pályáznának. A korábbi időszakban ez fordítva történt, egyes települések minden kiíráson részt vettek függetlenül attól, hogy az adott fejlesztés az ott élők érdekeit szolgálták-e.

Gémes László szerint az unió a következő költségvetési ciklusban sem változtat jelenlegi finanszírozási struktúráján. A fideszes politikus úgy véli, a területfejlesztés területén is ez várható, s talán munkahelyteremtésre több forrás jut majd, hiszen uniós szinten is fontos a válságból való kilábalás. A megye intézményfenntartó szerepét fontosnak nevezte Gémes, ám megjegyezte, vegyes volt ez a rendszer. A mostani integrációt pozitívnak tartja, hiszen az önkormányzatok anyagi helyzetétől is függött, mennyit tudtak intézményeikre fordítani, ami jelentős különbségekhez vezetett. „Egy magyar állampolgárnak mindegy, hogy az ország nyugati, északi vagy keleti részén él, ugyanazt a szolgáltatást kell megkapnia. Az integráció ezeket a különbségeket csökkentheti vagy szüntetheti meg” – érvelt. A megye által fenntartott intézmények vezetőivel közvetlen kapcsolatuk volt a képviselőknek, így amennyiben egy intézményvezetőnek volt valamilyen problémája vagy kérése, akkor fordulhatott a megyei képviselőhöz közvetlenül. Gémes László úgy látja, ez a közvetlenség a polgári frakció tagjai részéről megmarad attól függetlenül, hogy nem a megye a fenntartó.

Toroczkai László: megszűnt a megyei önkormányzatiság

„Számomra egy óriási csalódás a 2011-es esztendő. Örültem, hogy megyei képviselő lehetek, azt hittem, rengeteget dolgozhatok majd a megyéért, illetve valamiféle demokratikus kontrollja leszünk a kormányzásnak” – nyilatkozta portálunknak

Toroczkai László

. A jobbikos megyei képviselő hangsúlyozta,

Szent István

óta a régi vármegyerendszer az egyik legfontosabb demokratikus kontrollja volt a hatalomnak, és a Deák Ferenc-féle passzív ellenállás emelte ezt egy egészen magas szintre. Amikor

Vona Gáborral

, a Jobbik elnökével mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője tárgyalt, ragaszkodott ahhoz, hogy itt a megyeházán tevékenykedhessen. „Csak az lehet jó hazafi, aki egyben lokálpatrióta is, és fontos számára szűkebb pátriája, másrészt azt gondoltam, hogy innen a megyéből tudunk igazán kontrollt, nyomást gyakorolni a kormányzatra. Ehhez képest ez az év arról szólt, hogy leépítették ezt a demokratikus kontrollt, s leépítették az ezeréves megyerendszert” – jelentette ki. Toroczkai úgy látja, bábtestület lesz a megyei képviselők alkotta közgyűlés, s még azt sem tudják pontosan, hogy mi lesz a jövőbeni feladatuk.

Az elmúlt év tanulságaként a jobbikos politikus elmondta, a hatalom nem tartotta fontosnak a megyei önkormányzatiságot, ezt bizonyítja, hogy rendkívüli közgyűlések során döntöttek létfontosságú kérdésekről. „A rendkívüli közgyűlések előtt nincsenek bizonyos határidők, nem kell nyolc nappal hamarabb elküldeni az anyagokat, elegendő volt az utolsó pillanatban megkapnunk a több száz oldalas vagyonátadásokról szóló anyagokat, s így rendesen felkészülni sem lehetett” – tette hozzá. A jobbikos képviselők bizottsági ülésekre sem jártak az utóbbi időben, mert Toroczkai szerint előre eldöntött helyzetekkel találkoztak. „Semmiképp nem beszélhettünk önkormányzatiságról 2010 ősze óta. 2012 január elsejétől pedig immár nem csak de facto, hanem de jure is megszűnik a megyei önkormányzatiság” – hangsúlyozta. A 2011-es esztendőt gyászosnak tartották a jobbikos megyei képviselők, éppen ezért az utolsó, december 29-ei közgyűlési ülés előtt

Tóth Péter

képviselőtársával Toroczkai

levette a megye zászlaját

a megyeháza épületéről, s helyére gyászlobogót tűztek. „Maga a kormányzat sem gondolja úgy, hogy a megyék szükségtelenek, éppen ezért hozták létre a kormányhivatalokat, s semmi más nem fog történni, minthogy kézi vezérlésű lesz a megye, ami a centralizált kormányzati hatalomnak a meghosszabbított keze. Majd gyakorlatban derül ki, hogy mi lesz a pontos feladatunk” – jelentette ki Toroczkai László.