Málovics az LMP-kongresszusról: Minden párt ellenzéke

Az LMP hétvégi kongresszusán sok döntés komoly vita következményeként született meg, ami természetes, hiszen stratégiai kérdések kerültek napirendre, a párt missziója és a közvéleményben is nagy érdeklődéssel kísért szövetségesi politika. Mindez alapvetően befolyásolja és meghatározza a párt jövőjét. Málovics Györgyöt, az LMP megyei koordinátorát kértük meg, ismertesse, milyen döntések születtek, és értékelje azokat.

Az a jó, amíg egy szervezetben vehemensen vitatkozunk, komolyan vesszük a vitákat, mert ez azt jelenti, komolyan gondoljuk, hogy valami jót tehetünk, és mindannyiunk számára fontos, milyen irányba halad a párt – érvel

Málovics György

. A szegedi politikus szerint alapvetően jó hangulatban telt a kongresszus, s bár a stratégiai vita alatt az is kiderült, vannak nézetkülönbségek, azért nagyon sok mindenben erős egyetértés mutatkozott. Elfogadták az LMP stratégiáját, amely arról szól, milyen társadalmat szeretne a párt, milyen társadalomépítéshez tudna és akarna tevőlegesen hozzájárulni. Ezután következett a szervezet missziójának megvitatása és elfogadása. A versengő javaslatok közül az nyert, amely ökoszociális szervezetként definiálja a pártot, s szándéknyilatkozatként ismerteti az LMP társadalmi szerepét. A zöld küldetést a szervezetnek olyan közegben kell betöltenie, ahol tömegek élnek nyomorban és szakadnak le manapság még inkább. A társadalmi szempontoknak is emiatt hangsúlyos szerepet kell kapniuk. A misszió azt is magában foglalja, hogy kicsit mozdulni kell a parlamenten kívüli politizálás irányába. A felszólalók többsége úgy érezte, a kétharmados többség okán, valamint a mostani házszabály-módosítások miatt végletesen beszűkült az ellenzék parlamenti mozgástere.

A párt szövetségesi politikája

Jávor Benedek

lett az új frakcióvezető, majdnem kétharmaddal támogatta a kongresszus, továbbá döntöttek arról, hogy

Scheiring Gábor

maradjon képviselő. Az elnöki rendszer bevezetését különböző okok miatt a nagy többség elvetette, sokan egyfajta centralizációként élték meg az előterjesztést. A kisebb változtatások mellett voksoltak, amelyek alapvetően azt hivatottak megvalósítani, hogy jobban definiáltak legyenek a feladatkörök, felelősségek a párton belül.

A közvélemény által legnagyobb érdeklődéssel várt pont a szövetségesi politika volt. Málovics György elmondása szerint két döntési pont előtt álltak. Az egyik arról szólt, hogy részt vegyenek-e az ellenzéki kerekasztal munkájában, amire a nagy többség nemet mondott. A kongresszus tagjainak zöme úgy gondolja, ebben – sajnos –, nemcsak demokratikus szereplők vesznek részt, hanem olyanok is, akik ezt arra akarják használni, hogy visszakapaszkodjanak a politikai színpadra – ezek az MSZP, illetve a DK. „Nekünk nagyon kevés közös ügyünk, közös értékünk van ezekkel a szereplőkkel – ez a vitában egyértelműen kiderült –, erről gyakorlatilag egységesen gondolkodnak a kongresszusi delegáltak” — szögezte le Málovics. Az új civil mozgalmakat, a felbukkanó politikai szereplőket, akik nem kompromittálták magukat az elmúlt 22 évben, és az Orbán-rezsim mellett napirenden akarják tartani a hozzá vezető út kritikáját is, továbbra is partnernek tekintik csakúgy, mint a helyi közösségeket és az egyes állampolgárokat. Akik viszont az elmúlt időszakban levitézlettek, korrumpálódtak, azokkal nincs értelme a folyamatos ellenzéki együttműködésnek.

Tekintélyuralmi rendszer vs. szocialista bocsánatkérés

A másik döntési pont volt az ellenzéki kerekasztal mellett, kijelentsék-e most, hogy 2014-ben nem kötnek választási együttműködést a parlament jelenlegi pártjaival. Több javaslat elhangzott, viszont az összes olyat, amely felvetette volna, hogy az LMP így vagy úgy együttműködik, leszavazta a kongresszus. Végül két javaslat közül választottak. Az egyik szerint az LMP önállóan készül a következő parlamenti választásokra, ám az esetleges választási együttműködéssel kapcsolatos döntés még nem időszerű, mert bekövetkezhetnek olyan változások 2014-ig, hogy az LMP minden szándéka ellenére is rákényszerül valamilyen típusú együttműködésre. „Arra gondolunk, például, ha az Orbán-rezsim egy új Fehéroroszországot csinál Magyarországból, ha bevezetnek tényleg valamilyen tekintélyuralmi rendszert, aminek köze nincs a demokráciához, akkor sokak szerint – bár egyszerre vagyunk ellenzéke az Orbán-rezsimnek, illetve az elmúlt 22 évnek – az mégis egy olyan erkölcsi választás elé fog állítani bennünket, hogy nem evidens, akkor mit kell lépnünk. Sokak szerint olyan változásoknak vagyunk szemtanúi, hogy nem tudjuk, 2013-ra ezen álláspontok mentén milyen morális kötelezettségünk lesz, ha az Orbán-rezsim leváltásáról van szó. Vagy bekövetkezhet például – ám amiben szinte senki nem hisz –, hogy az MSZP teljesen megújul, megtisztul, és kilöki magából azokat az embereket, akik részesei voltak – például parlamenti képviselőként – az elmúlt évek botrányos kormányzásának, elnézést kér az egészségügyi privatizációs törekvésekért, a félresikerült nagyberuházási szabályozásért, 2006 őszének erőszakos fellépéseiért és a többi olyan tettéért, amely alapvető demokratikus normákat sértett. Ennek a bekövetkezése azonban valószínűleg a nulla felé konvergál” – pontosít a politikus.

Senkihez nem kötik szekerüket

Abban ugyancsak egységes volt a tagság, hogy az LMP egyszerre az Orbán-kormány és az elmúlt 22 év ellenzéke. Bármelyik választási együttműködésről rendezett szavazás érvényességéhez kétharmados kongresszusi támogatás kellett. Ez nem következett be. Többen támogatták, hogy már most mondják ki, senkivel sem kötnek semmilyen választási szövetséget, de ezen javaslat sem érte el a kétharmadot. Tehát határozat erről nem született. Szocialista politikusok (így

Botka László

szegedi polgármester) véleményére reflektálva, miszerint nincs más út az LMP előtt, mint az együttműködés, Málovics elmondta: érthető, hogy a szocialisták megpróbálják őket magukra húzni, hiszen ez elemi érdekük, de nem feltétlenül érdeke az országnak, így erről a kérdésről azért szeretnének maguk dönteni, reméli, ezt megértik az MSZP-s politikusok. Emellett szeretnék az LMP-t egy döntésképtelen erőnek beállítani. „Szó sincs azonban erről. Vannak demokratikus vitáink, az biztos, hogy ennyire alapvető kérdésekben nem mindig tudunk villámgyorsan olyan határozott végső igazságokkal, kinyilatkoztatásokkal előállni, mint amilyenekkel ők elő tudnak, de számunkra az ilyen nagy mondások önmagukban nem is képviselnek értéket. Az LMP meg szeretné újítani a demokráciát, nem pedig egy újabb politikai szereplő lenni, ahol három ember érdekek mentén eldönti, mi van, és utána mindenki azt a követ fújja” – magyarázza az LMP megyei koordinátora. A kongresszus egyébként meggyőző többséggel választotta meg

Széll Bernadettet

országgyűlési képviselőnek

Kaufer Virág

helyére.