Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Ki veszít a nyerőgéppel?

Ki veszít a nyerőgéppel?

2012. január 4., szerda
Ki veszít a nyerőgéppel?
2010 november elsejétől 500 százalékkal emelkedett a játékgépeket érintő adó, 100-ról 500 ezer forintra. A Magyar Szerencsejáték Szövetség akkor azt prognosztizálta, a játékautomaták fele eltűnhet a piacról. A kisebb forgalmú kocsmák munkahelyek megszűnésétől, akár a teljes bezárástól tartanak a bevételkiesés miatt. Szeged kocsmáit körbejárva sokhelyütt csak hűlt helyét találtuk az addig megszokott, villogó masináknak. A Sánta Egér Söröző már hónapokkal korábban megszabadult a játékgéptől, a pultos szerint nem is tervezik a közeljövőben visszaállítani azt. Mint mondta, a magas adó töredékét tudná csak kitermelni egy hónap alatt a szerkezet.

Rolóval fenyegetnek az új jogszabályok?

A Kálvária sugárút sarkán évtizedek óta nyitva lévő Körúti Négylépcsős Sörözőben korábban három játékautomata is üzemelt, mi már csak kettőt láttunk működni. Bánfi Csaba tulajdonos szerint még ha veszteségesen is, de próbálják tartani a jelenlegi helyzetet, a kivárásra játszanak, és meglátják hogy a januártól életbe lépő változásokkal miként tudnak együtt élni. Mint mondta, a vendéglátóipart már a gazdasági válság is jelentősen megviselte, hiszen az embereknek mind kevesebb pénzük maradt a kikapcsolódásra. Emellett a dohányzás kitiltásáról szóló törvénymódosítás, és a játékgépek ötszörösére növelt adója sok kisebb, eldugottabb szórakozóhely alól rántja ki végérvényesen a talajt, ami elbocsátások tömkelegével járhat. „Országos szinten körülbelül 13-14 ezer kocsmában vannak játékautomaták, ezek jelentős hányadának az egyik fő bevételi forrását jelentik ezek a gépek. A hoteleknek, nagyobb kaszinóknak számos engedményt adtak, ők például szivarszobákat is kialakíthatnak, amivel gyakorlatilag kibújtak a zárt légtérben történő dohányzás tilalma alól. A szabályozások leginkább a kisebb kocsmákat sújtják” – mondta Bánfi Csaba. Kiemelte továbbá, hogy a szerencsejátékok közül az automaták a legkorrektebbnek, átlagosan 100 forintból 80 kerül a játékoshoz, ami messze meghaladja a kaparós sorsjegyek, illetve a lottó nyerési esélyeit. Egyetlen megfizethető alternatívája egy központi szerverről működő nyerőgép, melynek forgalmát a hagyományos automatától eltérően webes kapcsolattal folyamatosan figyelemmel követheti az adóhatóság, illetve a szerencsejáték-szövetség. Ilyen gépek esetén a havi félmilliós fix összeg helyett a játékbevétel 33 százalékát kell csak leadózni. Az erről szóló végrehajtási rendelet azonban ez idáig nem érkezett meg, így a tulajdonosok sem tudják pontosan, hogy melyik gyártótól vehetnek, valamint hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni. „Úgy tudom Ausztriában is ilyen gépek működnek, a pontos paramétereket azonban nem lehet tudni. Persze azt nem is említettük, hogy a beszerzésük milliós, engedélyeztetésük több százezres összeg lesz. Sok vendéglátóhely emiatt végleg lehúzhatja a rolót” – tette hozzá Bánfi Csaba.

Nyerésre várva

Nehéz megmondani, vajon megállítja-e a játékfüggőket a gépek eltűnése. Megelőzésként talán működhet: ha nincs, lehet, hogy nem szoknak rá… De mit mond a szakember? A játékszenvedély egy viselkedési függőség. A függő ember kényszeresen tér vissza újra és újra a szerencsejátékhoz minden negatív következmény ellenére: sem a nagy pénzveszteség, anyagi csőd, sem a családjával való kapcsolat megszakadása, válás, lakása elvesztése nem tántorítja el a játékgéptől, vagy a rulettasztaltól – magyarázta portálunknak Tóth Szabolcsné Szabó Krisztina pszcihológus, a mórahalmi Szenvedélybetegek Nappali Intézményének részlegvezetője. Természetesen hosszú folyamat vezet a játékfüggőségig. Senki nem függőként kezdi, hanem úgy, hogy egyre gyakrabban és egyre többet játszik. A kezdeti nyeremények arra sarkallják, hogy még többet játsszon, és így még többet nyerjen. Egy idő után azonban kiegyenlítődik a nyerési és vesztési esély, a beteg viszont nem veszi észre, mikor fordul át az arány, hogy többet költ, mint amennyit visszanyer – kezdi nem reálisan látni a nyereséget és a veszteséget, egyre inkább elszakad a valóságtól. Azt képzeli, majd a végén jön egy nagy nyeremény, amivel mindazt visszanyerheti, amit eddig bedobált a gépbe – ez a hamis elképzelés viszi tovább a játékba is – sorolta a részleteket a szakember. Maga a tevékenység, hogy áll a gép előtt, és várja, hogy nyer, vagy veszt, egyfajta izgalmi állapotnövekedést okoz. Eleinte ennek az érzésnek a keresése az, ami a játék gyakoriságát elkezdi növelni, egyre inkább vágyik erre az érzésre, és egyre inkább a játékból meríti azt.

A problémás játékosok

Így kezelik

A játékfüggőség kezelésének kiindulási pontja a betegségbelátás: „igen, függő vagyok, nekem nem szabad pénzbeli fogadásos játékot játszanom.” Ezután olyan viselkedési mintákat mutatnak a szakemberek a pácienseknek, amelyekkel tudják tartani a teljes játékmentességet. Ilyen például a rögzített, szoros napirend, felkeléstől lefekvésig. Rendkívül fontos, hogy megtanulják, hogyan kell kezelniük a pénzt, hiszen a függők nem érzik a pénz értékét. Helyre kell tenni az értékrendjüket, a pénz, a kapcsolatok és a kimondott szó értékét. Tudatosítani kell bennük a cselekedeteik iránti felelősségvállalást. Az izgalomkeresés megmarad, ezért szorgalmazni kell, pótolja a szerencsejátékot mással, legyen olyan tevékenység az életében ami hasonló érzést vált ki belőle, például valamilyen sport, vagy kreatív, érzelmeket megmozgató tevékenység.
A szerencsejáték-függőségről kevés a statisztikai adat, hiszen az érintett emberek közül csak keveseket kezelnek szociális vagy egészségügyi intézményekben, de a függők száma csak egy része az úgynevezett problémás játékosoknak – hívta fel a figyelmet a pszichológus. Ők azok, akik még nem függők, de „jó úton” haladnak afelé, hogy azzá váljanak: már többet költenek a játékra, mint amit a bevételei megengednek – de még abba tudják hagyni. Tóthné Szabó Krisztina elmondta, nehéz megmondani, hogyan alakul a szenvedélybetegek száma a játékgépadó következtében történő „gépfogyás” miatt. Valószínűleg az igazán függőket ez önmagában nem állítja meg, mindig lesznek olyan helyek, ahol hozzájuk lehet jutni. Akik függővé váltak – ha nem kezelik őket –, keresni fogják, hol tudnak játszani, ahol a játék okozta adrenalinszintet elérhetik – így a szakember. A problémás játékosok esetében viszont lehetséges, hogy nem törekszenek olyan nagyon pótolni az alkalmat, tehát nem mennek be mondjuk a faluból a városba csak azért, hogy ott játszhassanak. Keresnek viszont másfajta olyan tevékenységeket, amelyek az adrenalinszint-növekedést előidézik. Lottózó mindenhol van, de kereshetnek egyéb szerencsejátékot is. Az is megtörténhet, hogy másfajta függőségek felé dől a mérleg, így a kémiai szerhasználat, például alkohol fogja kompenzálni a beteget. Persze az is lehet, hogy a lehetőség megszűnésével abbahagyja a delikvens. „Tapasztalataim és tudásom alapján azonban viszonylag biztos vagyok benne, hogy a játékgépek eltűnése nem változtatja meg feltétlenül a játékfüggők számát, persze lehet, hogy átstrukturálja ezeknek az embereknek a játék-, illetve élménykereső magatartását” – összegzett a pszichológus, aki arra is kitért, a számítógépes, online játékok szintén egy újabb lehetőséget kínálnak a függőknek.

Illés Attila - Arany Mihály

Magyar Szerencsejáték Szövetség játékgépek játékgépadó

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo