Kalmár: Most jött el a katolikus egyház ideje + FOTÓK

„Csak akkor javulhat Európa és Magyarország egyre romló demográfiai helyzete, ha visszatérünk keresztény gyökereinkhez, ha egyre többen belátják, hogy a gyermek nem teher, hanem áldás” – véli a politikus.

E gondolatokat

Kalmár Ferenc

országgyűlési képviselő, a KDNP országos alelnöke Strasbourgban mondta el múlt héten az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén, s ismételte el a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által szervezett Katolikus Szabadegyetem rendezvényén a KDNP székházában, ahol a politikus az új vallásügyi törvény megszületéséről tartott előadást.

Zombori István

, az est moderátora adta meg az előadás majd a később kialakult beszélgetés alaptónusát.

Habsburg Ottó

hitvallását idézte –, akinek szegedi látogatásairól könyvet készít –, hogy a 21. század Európája vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ma világosabbá vált, mint valaha, hogy az EU-t – noha sokan tiltakoznak ellene – és Magyarországot is csak keresztény alapon lehet újjászervezni. Rettenetes támadások érik a katolikus egyházat, mert az utolsó bástyája, erős ellenpólusa az egyre erőszakosabban és gátlástalanabbul terjeszkedő liberalizmusnak.

Németországban több a kutya, mint a gyerek

Kalmár Ferenc szerint ha nem lennének bevándorlók, nem tudnák működtetni az európai intézményeket, ugyanis mindenhol drasztikusan csökken, fogy a tősgyökeres lakosok száma. Egyes felmérések szerint 2050-re Németország iszlám ország lesz, a jelenleg 21 milliós Romániának pedig ebben az időben 18 millióra csökken a lakossága, közülük is 5 millió cigány lesz. Ugyanez várható nálunk és Szlovákiában. A fehér ember civilizációjának az alkonyát éljük – fogalmazott Kalmár, aki szerint félő, hogy ez a trend most már megfordíthatatlan. Az európai ember nem hajlandó semmilyen áldozatra, jól akar élni, a pénz lett az istene. Nem véletlen, hogy Németországban több a kutya, mint a gyerek. Több szó esik a transzvesztiták, melegek, leszbikusok és biszexuálisok jogairól, mint a nemzeti kisebbségiekéről. Ez nem hiányosság – oktatta ki Kalmár az egyik svéd képviselőtársát, aki e társadalmi csoportokért agitált Kalmár –, ez skandalum. Az új vallásügyi törvényről szólva a KDNP-s politikus elmondta, többek között azért kellett a régi jogszabályt megváltoztatni, mert könnyen lehetett egyházat alapítani, ebből kifolyólag rengeteg anomália keletkezett. Sokan a vallást gazdasági célokra és haszonszerzésre használták, hiszen a regisztrált egyházak számára vámmentes volt a kegytárgyak behozatala. Ezért kellett megszüntetni a kiskapukat.

14+2

A törvény első változatában az szerepelt – így került a frakciószövetség elé is –, hogy a régivel ellentétben ne a megyei bíróságok, hanem a fővárosi bíróság jegyezze be az egyházakat. A parlamenti vita során a tervezet úgy módosult, a jövőben az Országgyűlés döntse el, ki kapja meg az egyházi státust. Decemberben elfogadták a törvényt, majd az Alkotmánybíróság visszadobta, mert eljárásbeli problémát vélt felfedezni. Az, hogy a Parlament döntsön, a záró vitában került be módosító indítványként, amikor már lényegi módosítások nem tehetők a tervezetre. Ez volt a baj. Gyorsan össze kellett hívni a Parlamentet, mert ha nem fogadják el az új egyházi törvényt, a régi megszűnik, az Országgyűlés pedig a téli szünet után csak a februári ülésszakban tűzheti újra napirendre a témát. A két ünnep között így rohamtempóban összehívták a Tisztelt Házat, és gyakorlatilag minimális változtatásokkal elfogadták a törvényt, amely január 1-jével hatályba is lépett. E szerint Magyarországon 14 egyházat ismernek el, a kimaradtak február végéig benyújthatják a Parlamentnek a kérelmet. Két egyház, a mormon és a metodista valami miatt nem került be, ezért főleg külföldi nyomásra, hogy ez nem vet jó fényt a magyarországi egyházi törvényre, valószínűleg beveszik őket. A metodisták állítólag már jelentkeztek is.

Csitulnak a kedélyek

A képviselőtől megtudtuk, a Hit Gyülekezetének elismerése nem kis vitát váltott ki, a Jobbik nagyon ellenezte, majd a nagyobbik kormánypárt nyomásra mégis bekerült a 14 közé. Kalmár elmondta, most már csitulni látszik Európában a Magyarország ellen indított lejárató kampány. Az unió több törvényt is elkért felülvizsgálatra, közöttük azonban nem volt ott a vallásügyi törvény, ami azt jelzi, megnyugodni látszanak a kedélyek. Az estet és az előadást az a sommás megállapítás zárta, a római katolikus egyháznak tulajdonképpen most jött el az ideje, hiszen 2000 éve hirdeti változatlanul az igét az egész földkerekségen; persze, hogy sokak számára veszélyt jelent. A közönség számos, nem csak a vallási törvénnyel kapcsolatos kérdést intézett az előadóhoz, amiből látszik, az embereket élénken foglalkoztatja a létüket is döntően meghatározó mindennapi politika.