Közélet

„A kutya mindenit”, avagy megadok-e mindent a kutyámnak? + FOTÓK

„A kutya mindenit”, avagy megadok-e mindent a kutyámnak? + FOTÓK

2012. január 21., szombat
„A kutya mindenit”, avagy megadok-e mindent a kutyámnak? + FOTÓK

A kutyád árulja el a boldogság titkát; nincs rossz kutya, csak felkészületlen gazdi – vallja Mayer Yvette, akit nyugodtan nevezhetnének kutyapszichológusnak, ha létezne ilyen képzés Magyarországon.

„Ez nem idomítás. Problémákat oldok meg” – magyarázza a részleteket

Yvette

. Olyan viselkedészavarokkal fordulnak hozzá például, hogy túl sokat ugat vagy ugrál az eb, ő pedig igyekszik helyreállítani a kutyák lelki egyensúlyát. Jelenleg a Tappancs Állatvédő Alapítványnál is szocializálja a kutyusokat.

Kutyabarát

Mayer Yvette rengeteg megfigyelésből szerezte a kutyákkal való bánás képességét. „Kilencévesen bátyámmal kiterveltük, hogy nekünk kell egy németjuhász. Az egyetemig nemigazán voltak barátaim, mert volt egy kutyám: vele sétáltam, fagyiztam, tanultam… Ez idő alatt mindent meg tudtam figyelni, amit csinál” – meséli a „kutyatudós”. Majd ismerősei elkezdték kérni a tanácsát, hogy mit tegyenek, ha a kutya kezelhetetlen. Volt néhány ötlete, és bevált. Egyre jobban érdekelte a téma, utánaolvasott, majd összefutott a kóbor Palacsintával az utcán – nemcsak hű társra, hanem a terápiában nélkülözhetetlen segítségre is lelt a kutyában. „Mindenki azt mondja, hogy velem másként viselkednek a kutyák” – mondja Yvette. Hozzáteszi, mindenkinek vannak energiái, mondhatni „elektromos kisugárzásai”, amiket megéreznek a kutyák – ez elárulja, milyen a lelkiállapotunk és milyen emberek vagyunk. Épp ezért Yvette azt tanácsolja, mikor kutyát választunk, nézzük meg az energiaszintjét! Ha temperamentumos, sportos emberek vagyunk, legyen olyan az eb is! Ha lustább, tévénézős fajták, akkor azt a kutyát válasszuk ki az alomból, amelyik nem verekszik a többivel, hanem csendes megfigyelő.

Kutyatörvény

Yvette abban sem hisz, hogy fajtától függ a kutya viselkedése, sokkal inkább a körülmények határozzák meg azt. A televízióból ismert Cesar Milan kutyapszichológiával foglalkozó szakembernek például éppen azért van pitbullja, hogy megmutassa az embereknek, hogy egy harci kutyából is lehet öleb, meg egy tökéletesen kiegyensúlyozott kutya is. Az tény, hogy a túltenyésztés miatt a fajtiszta kutyáknál inkább találkozhatunk olyan szellemi és fizikai betegségekkel, amik korábban nem voltak. Ilyen például a németjuhászoknál gyakorta megfigyelhető diszplázia, a csipőcsontkopás.

Yvette nem hisz abban, hogy egy kutyának csak egy falkavezére lehet. Egy csecsemőt is kezelhet falkavezérként a kedvencünk – attól válunk azzá, hogy megadunk neki három dolgot, amire szüksége van, és egyben három dolgot mi is megkapunk, aminek a gazdinak szüksége van. Első a testmozgás – ez a legfontosabb egy kutya életében, a feles energia levezetése. Ha felgyülemlenek, jönnek a panaszok. Ebben benne van az is, hogy okítani kell a kutyust, hogy használja az agyát. A második dolog a fegyelem – ami nem egyenlő azzal, hogy jól elverjük az állatot, ha elfutott a macska után, hanem azt jelenti, hogy vannak szabályrendszerek, amiket be kell tartatnunk. A harmadik a szeretet. Ez sem azt jelenti, hogy babusgatni és túletetni kellene kedvencünket. Olyan játékokat játsszunk vele, amitől fejlődnek a képességei, adjunk neki vitaminokat stb. Amit pedig a gazdi kap: tisztelet, bizalom, hűség. „Palacsintát az ölembe vehetem és hintáztathatom, tudja, hogy bármit megtehetek vele, mert én nem ártanék neki. Ha eliramodik a cica után, megengedem neki, hogy fusson, de ha szólok neki, első szóra visszajön, mert bízik bennem” – demonstrálja Yvette az elmondottakat saját példáin.

A kutya baja

Harapott már meg kutya? – kényes kérdés a szakemberhez. Yvette elmondja, vannak olyan esetei, mikor a gazdi szerint agresszív a kutya, és az állat nála is el akarja érni, hogy féljen tőle. Azonban Yvette-nek megvannak a fogásai arra, hogy ha kapni akar a kutya, hogy tegye úgy a kezét, hogy ne érje mély harapás. Egyébként kapta már meg kutya, de harapás még nem volt. Ma már mindenről papír kell, a kutyanevelésről nem. „Maximum elolvasunk egy könyvet, de kíváncsi lennék, hányan teszik ezt meg, még mielőtt kutyát vállalnak. Sokan inkább tévhitekben élnek, mint például, hogy a szobatisztaságra úgy kell megtanítani a kutyát, hogy belenyomjuk az orrát a saját piszkába” – érvel Yvette. Azt is hozzáteszi: a kutya megérzi a bizalmatlanságot. A terápia során általában az a feladat, hogy át kell nevelni a gazdit, és helyre kell hozni a kutya lelki állapotát. És ha már tévhitek, Yvette szerint nem kell sajnálni a panelban tartott kedvenceket. Szerinte a panelkutyáknak sokkal jobb dolguk van, mint az udvarban tartott társaiknak. Azt gondoljuk, hogy a kutyus az udvarban bármit csinálhat – de feladatot nem kap. Hát kitalál: jön a postás – megugatja, nő a palánta – kitépkedi, nyílik az ajtó – kiszökik az utcára. A panelban mindig szem előtt van, ha unatkozik, odajön, hogy játsszunk vele. Jól mérhető a mozgási ideje is – azt gondoljuk, az udvaron biztosan állandóan rohangál a kutya. De minek futna egy kutyus önmagában?

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.