Bontásra ítélték Rókus egyik szégyenfoltját + FOTÓK, VIDEÓ
2012. január 23., hétfő
Már nem újítható fel a lepusztult IKV-s bérház
Roma családok olyannyira lepusztítottak egy Hunyadi téri nyolclakásos IKV-s épületet, hogy bontásra ítélték. A bérleti joggal rendelkező, rendesen fizető lakók hiába jelentettek be minden rongálást, nem történt semmi. Az egyik család két kisgyermekkel éjjel menekült el a házból, miután vasrúddal beverték bejárati ajtajuk ablakát.
„Nincs biztonságérzetünk abban a házban, drogosok, alkoholisták laknak ott, ráadásul lopnak. Többéves szemét van fölhalmozva két üresen álló lakásban, patkányok mászkálnak mindenfelé” – mondja
Katonáné Rózsa Mária
, aki 2008 decemberében menekült el lakásából. Bérleti jogot vásárolt a nyugodt utcában lévő épületben még a kilencvenes években, mert megtetszett neki a környék, s maga a lakás is. Most annak örül, hogy végre lebontják a házat, s talán így végre rendeződhet helyzete. Az esetet jól ismeri
Kalmár Ferenc
, a városrész Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője is. Portálunknak elmondta, a romos házak ügyében
Bartha László
polgármestersége alatt nagyot tudtak előre lépni, akkor három év alatt tizennégyet bontottak le, az elmúlt nyolc évben azonban mindössze kettőt. „
Botka László
polgármester úr félve nyúlt ehhez a témához, hiszen többnyire roma kisebbséghez tartozók laknak ezekben a házakban. Ezért történhetett az meg, hogy nyolc esztendő alatt mindössze két ilyen házat bontottak le” – magyarázta Kalmár. Hozzátette, elvileg kirakható az IKV-s házból az, aki nem fizet és ráadásul rongál is, ám a gyakorlat mást mutat.
Tehetetlenek a bérlők
Az áramlopás bejelentése után hagyta el két kisgyermekével rókusi lakását Katonáné. Elmesélte, hogy a folyosó vaskorlátja mentén összekötözgetett drótokon lopta az egyik szomszédja az áramot. Ezt többször jelezte az áramszolgáltatónak és a rendőrségnek, sőt egy alkalommal maguk szedték le a drótokat. „Éjszaka verték ránk a külső bejárati ajtó ablakát vasrúddal, nem mertünk a gyerekekkel ott maradni” – idézte fel az eseményeket. Lakása tragikus állapotban van, betört ablakok, s minden helyiségben emberi ürülék – így állt bosszút a cigány család a feljelentés miatt. Mária ezt követően fél évig anyósánál lakott Hódmezővásárhelyen, és most is rokonoknál él. Az IKV-val már megegyeztek, arra vár, hogy az önkormányzat is döntsön ügyében. A havi bérleti díjat azóta is rendszeresen fizeti, tavaly ez 11 ezer forint volt. Azt tartja felháborítónak, amit szomszédja, Deák Árpád is, hogy az általuk fizetett díj a szemétszállítás mellett a közös helyiségek világítását is tartalmazza, miközben az áramszolgáltató az áramlopások miatt már két éve kikapcsolta azt. Árpád azóta zseblámpával közlekedik esténként, hiszen az irdatlan mennyiségű szemét és emberi ürülék miatt érdemes, hogy az ember a lába elé nézzen. Deák Árpád három és fél millió forintért vásárolta meg a hetven négyzetméteres lakás bérleti jogát, s mintegy másfél milliót költött felújításra. Amikor hat éve a Hunyadi térre költözött, még szép virágos udvar, rend és tisztaság fogadta az utcáról betérőt. Elmondása szerint a helyzet folyamatosan romlott, most a földszinti két lakásban hat hajléktalan húzza meg magát a bokáig érő szemétben, s az udvar is leginkább szeméttelepre hasonlít. A melléképület tetejét tavalyelőtt bontották le a házban élő cigányok, mert nem volt tüzelőjük, majd magát az épületet is, hogy a téglákat értékesítsék. Ezt az esetet is – akárcsak a többi rongálást – hiába jelentette, nem történt semmi. Két hónapja már a postás sem visz ki levelet az épületbe, így Árpád elesett egy svédországi munkától. A posta nem tájékoztatta őt arról, hogy nem hajlandóak kézbesíteni erre a címre, hanem egyszerűen a leveleket visszaküldik a feladónak. Hangsúlyozta, nem a hajléktalanok hordják az udvarra a szemetet, nem ők lopnak, az iszonyatos pusztítás a házban lakó két roma család műve.
A Hunyadi téri épület sorsa megpecsételődött
Statikai szakvéleményt készíttetett az IKV a városüzemeltetési iroda kérésére az épületről, mellyel kapcsolatban Kalmár Ferenc elmondta, a ház nem újítható fel gazdaságosan, vagyis bontásra ítéltetett. Az IKV elkezdett tárgyalni azokkal a lakókkal, akiknek jogos bérleti szerződésük van vagy éppen tulajdonosok. Következő lépésként a vagyonkezelői bizottság elé kerül a szakvélemény, melynek tagjai az IKV javaslata alapján eldöntik, hogy ki milyen lakásba kerüljön. Deák Árpád azt szorgalmazta először, hogy tegyék rendbe a házat. Ám mivel ez nem történt meg, cserelakást szeretne kapni. Kapott már felajánlást az IKV-tól, de a 47 négyzetméteres lepusztult lakást nem fogadta el. A ház bontása Kalmár szerint úgy fog zajlani, mint a többi 16 romos rókusi háznak az esetében. Emlékeztetett arra, hogy az ezredforduló előtt nem lehetett eladni sem lakásokat. „Rókus városrész fejlődése azután kezdődhetett el, miután tíz háznak ment neki a buldózer egy napon” – jegyezte meg. Az IKV lehetőségeit helyi rendeletek, illetve a lakástörvény határolja be. Amennyiben bíróság elé kerül egy ügy, akkor hosszadalmas eljárásra lehet számítani, mely során sok esetben nem merik megnevezni azt a személyt, aki a kártételeket okozta. Kalmár Ferenctől megtudtuk, ahol valakit kitettek egy lakásból, ott az IKV leszereli az ajtót és az ablakokat, hogy ne költözzenek be illegális lakásfoglalók. A Hunyadi téri társasházon kívül is akad még problémás ház, az önkormányzati képviselő példaként egy Párizsi körúti házat említett, ahol az udvari lakások vannak rendkívül rossz állapotban, illetve a Hétvezér utca 54-et, ahol körülbelül negyven család él. Ez utóbbi házhoz szinte naponta ki kell mennie a rendőrségnek. Nézze meg a Hír TV riportját is az ügyről! http://www.youtube.com/watch?v=5cx8sCOYlKQ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.