Az ebadó csak a kóbor kutyák számát szaporítaná?

Rögtön az elején a kedélyek megnyugtatása érdekében leszögezzük, Szegeden nem lesz ebadó. Az állatok védelméről szóló törvény módosítása január elsejétől lépett hatályba. Egyik újdonsága az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésének lehetőségét teremti meg az önkormányzatok számára.

Az önkormányzatnak tehát lehetősége van arra, hogy kivesse ezt az újfajta adónemet, a törvény azonban megszabja, mennyi lehet maximum ez az összeg, alapesetben nem haladhatja meg az évi 6000 forintot. A helyi napilapnak nyilatkozva

Botka László

polgármester kijelentette, Szegeden nem tervezi bevezetni az ebadót. Szerinte, ahol ezzel próbálkoztak, ott nem erősödött a felelős kutyatartás, inkább az utcára dobott ebek száma nőtt. A megye legtöbb településén hasonlóképpen gondolkodnak, nem akarják növelni a lakosság terheit, meg attól is tartanak, hogy az adó hatására az emberek tömegesen válnának meg kedvenc négylábújuktól. A törvénnyel kapcsolatban – ha bevezetik, ha nem - több kételyem is támadt, ezért

Ácsné Gunda Judithoz

, a polgármesteri hivatal általános igazgatási irodájának vezetőjéhez fordultam. Elsősorban az érdekelt, melyik kutya számít veszélyesnek, mert utánuk akár 20 ezer forintos ebadót is kivethet az önkormányzat. A törvény értelmében nem kell adót fizetni az őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő magyar kutyafajtákba tartozó, törzskönyvezett, a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás kutyák, az ivartalanított és a menhelyről befogadott ebek után. Ez világos, de ki mondja meg, fajtiszta-e a kedvenc négylábúm, ha történetesen nincs róla törzskönyv? És az etológus vagy az állatorvos szakvéleményét ki fizeti meg, mert nyilván ő sem dolgozik ingyen? Mi történik akkor, ha kikerülendő az ebadó megfizetését, szélnek eresztem a ház kedvencét, akit befognak, majd néhány nap múlva kiváltom a menhelyről, mintha nagylelkűen örökbe fogadtam volna egy szerencsétlen kutyust?

Fajtisztaságot csak törzskönyvvel igazolhatunk

Helyi rendeletben kell szabályozni, ha az önkormányzat be akarja vezetni az ebrendészeti hozzájárulást, világosít fel Ácsné Gunda Judit. Ez egy lehetőség. Ezen felül az önkormányzatnak kötelezettsége is van, az pedig az ebösszeírás, amit 3 évente kell elvégeznie legalább egyszer. A kutyatulajdonosnak a törvény értelmében kötelessége adatot szolgáltatni, különben nem lenne értelme az összeírásnak. Az őshonos magyar fajták, meg az imént felsoroltak kivételt képeznek az ebadó megfizetése alól, csakúgy, mint az állatmenhelyről örökbe fogadott, ismeretlen tulajdonostól származó kutyák. Az irodavezető szerint a fajtisztaságot törzskönyvvel lehet csak igazolni. A jogszabály ugyanis törzskönyvezett minősítést ír elő. A veszélyességi minősítés hatósági eljárás, fogalmazott. Nem fajtához kötött, hanem az állat viselkedéséhez, sérülés okozásához. Ilyen alapon a legveszélytelenebb piciny öleb is veszélyes lehet, ha egyszer már valakit megharapott, vagy sérülést okozott a számára. Seres Zoltánnak, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnökének véleménye szerint az ebrendészeti hozzájárulást azért szavazta meg a Parlament, hogy legyen pénz az ebek ivartalanítására, az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek és alapítványok támogatására, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására. A 6000 forint csak egy piciny része annak az összegnek, amennyibe egy kutya felelős tartása belekerül. A lakosság által termelt túlszaporulatot valahogyan kezelni kell, hiszen nagyon sokan csak játékszernek tekintik az állatokat. Az ünnepekre vesznek egy kutyát, majd amikor megunják, kicsapják az utcára. Csak az vállaljon állatot, véli Seres, aki valóban szereti őket, és képes gondoskodni róluk. Az egyesület is jelezte a hatóságok felé, hogy nem a legszerencsésebb megoldás a törzskönyvhöz kötni az őshonos magyar fajtáknak nyújtó adómentességet, mert ez plusz költségeket jelenthet a gazda számára.

Kétmillió kutya országa