Tápai Péter: Elegem lett!

„Elegem lett abból, hogy elképzeléseimet csak lassan vagy egyáltalán nem tudtam megvalósítani” – ecsetelte lemondásának okait Tápai Péter. Az IKV vezérigazgatója portálunknak nyilatkozott azokról a dolgokról is, melyeken szerinte változtatni kellene a város ingatlanvagyonának hosszú távú megőrzése érdekében.

Ahogy megírtuk

, a tavaly decemberben az IKV Zrt. élére kinevezett

Tápai Péter

levélben kérte a szegedi városi közgyűlést, hogy közös megegyezéssel 2011. december 31-ével szüntesse meg a határozott idejű munkaviszonyát. „Mi egy olyan programmal készültünk, ami Szeged városának az ingatlanvagyonában egy olyan változást tud hozni, ami hosszú távú fejlődést jelentene. Ezt egy nagyon jó csapattal elindítottunk. Az elmúlt néhány hónapban viszont mégiscsak bebizonyosodott, hogy mindenféle erőfeszítés ellenére tulajdonképpen a cél a városvezetés részéről az, hogy itt most ne legyenek sikeres cégvezetők” – értékelte az elmúlt időszak történéseit Tápai.

Az IKV vezetője szerint hátráltatták munkáját

Az IKV vezérigazgatója a legutóbbi közgyűlést hozta fel példaként, amikor is a testület tagjai egyhangúlag elfogadták a nem lakáscélú helyiségekre vonatkozó rendelet módosítását. „Ezt gyakorlatilag nyár elején kezdtük el átdolgozni, hiszen a gazdasági környezet olyan, hogy indokolt egy picit modernebb, a mai viszonyoknak jobban megfelelő szabályozás kialakítása” – magyarázta. A rendeletek és törvények egy része elavult, nem igazodnak a jelenlegi gazdasági környezethez, változott az elvárás a lakók és a város részéről egyaránt. „A rendeletet gyakorlatilag 6 hónapig próbáltuk egyeztetni a várossal. Folyamatosan azt éreztük, megpróbálják ezt hátráltatni, ám érdekes módon, amikor egy tanácsnok által soron kívül a közgyűlés elé terjesztették, akkor két napon belül meg tudták mondani, hogy mi az, amivel esetleg nem értenek egyet. Erre mi tíz perc alatt tudtunk válaszolni, és be tudtuk bizonyítani, hogy elképzeléseinkkel egyaránt segítünk Szeged városnak, illetve a bérlőknek is.” Az elfogadott rendeletből Tápai példaként a bérleti jogot hozta fel. Korábban az üzleteket ugyanis kizárólag bérleti jog ellenértéke mellett lehetett bérbe adni. Például egy Kárász vagy Kölcsey utcai üzletet 15-20 millió forint körüli bérleti jogért lehetett megszerezni, ami után a vállalkozás további összegeket fordított felújításra, engedélyek beszerzésére, vagyis mire megnyitott az adott üzlet, az akár 40-50 millió forintjába is kerülhetett a vállalkozásnak. „A mai világban melyik vállalkozás tud ennyi pénzt visszatermelni belátható időn belül? Ez képtelenség. Ráadásul rájöhet arra is, hogy amit kitalált, az az adott helyen nem jó. Most a rendelet elfogadása révén azzal tudjuk segíteni a vállalkozásokat, hogy a helyet felkínáljuk, licitálni lehet a bérleti díjara. Így nem marad üres az üzlet, a város így bevételhez jut. Öt év alatt kiderülhet, hogy életképes-e a vállalkozás, és ezután beszélhetünk a bérleti jogról” – részletezte, hogy miért volt szükség új szabályozásra ezen a téren. A leköszönő vezérigazgató az IKV-s lakásokkal kapcsolatos szabályozásban is fontosnak tartana bizonyos változtatásokat. Javasolta például, hogy ahol szükséges, cseréljenek nyílászárókat oly módon, hogy az IKV és a bérlő osztozik a felmerülő költségeken. Ebbe Tápai szerint sok bérlő bele is ment volna, ám a jelenlegi rendelet ezt nem teszi lehetővé.

Meg kell óvni Szeged ingatlanvagyonát

„A hosszú távú cél, hogy Szeged városának a törzsvagyonát képező, közel 50 milliárd forintot érő ingatlanok hosszú távon megmaradjanak, és erre a város később is számíthasson” - hangsúlyozta. Tápai Péter úgy látja, a cégnél dolgozók megértették, hogy milyen hihetetlen érték fölött őrködnek. Éppen ezért bizonyos általa kezdeményezett dolgok nem kerülnek veszélybe. „Nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen emberekkel tudtam együtt dolgozni. Megértették, miről van szó, ezért úgy gondolom, ezt a szellemiséget továbbviszik” – fogalmazott. Fontos feladatnak tartja például, hogy a házak teljes körű felmérése megtörténjen. Mint elmondta, hogyha nem lennének az évtizedes tapasztalattal rendelkező dolgozók nem lennének, akkor nem tudnák, hogy mi az az ingatlanvagyon és milyen állapotban van, amit kezelnek. Többször javasolta, hogy a város tulajdonában lévő értékesítésre felajánlott ingatlanokat átmenetileg hasznosítsák. Ha értékesíteni akarnak egy épületet, akkor azt átadják az IKV-nak, hogy tartsa karban. Ennek a költségét az IKV Zrt. viseli, majd amikor eladják, akkor a várossal elszámolnak. Ehelyett tartaná logikusabbnak Tápai azt, hogy az eladásig adják oda hasznosításra az adott ingatlant, hiszen így a cégnek nem kellene a karbantartásra költenie, ráadásul bevétele is lenne a városnak. Tápai Péter azt sem érti, hogy a városi tulajdonú ingatlanokat miért nem egyetlen cég kezeli. „Nincs egy összefogó kép arról, hogy Szeged városnak az összes vagyonát nyomon lehessen követni.” Ez szerinte erőforrás pazarlás is, hiszen ugyanazon tevékenységre három-négy helyen is foglalkoztatnak embert.

Csúsztatott a városvezetés?

„Ha a számok mást mutatnak, mint amit kommunikálnak, akkor nem tudok másra gondolni, minthogy valaki nem monda igazat, vagy megpróbál félrevinni.

Solymos László

alpolgármester például a városi cégek üzemi eredményét hozta bizonyítékként. Ebben van egy fals információ. Ő azt állította, hogy tavaly az előző vezetés alatt a bemutatott cégeknél 450 millió forint körüli üzemi eredmény mutatkozott, míg idei évben 170 millió forint körüli összeg” – mondott példát Tápai. Az IKV azt kérte, ne kelljen leadnia háromnegyed éves beszámolóját a közgyűlés elé, hiszen a felügyelőbizottságunk határozatképtelenné vált a munkavállalójuk távozása miatt. Ezt azóta természetesen pótolták. „Abban a beszámolónkban 570 millió forintos rendkívüli üzemi eredmény szerepel. Ha ezeket összeadjuk, akkor látható, hogy lényegesen magasabb a városi cégek üzemi eredménye, mint amennyi volt 2010-ben” – tájékoztatott. Tápai szerint ez esetben a városvezetés megpróbálta olyan számokkal és tényekkel alátámasztani a mondanivalóját, ami arra enged következtetni, hogy nem működnek tökéletesen a városi cégek. „Tökéletes sohasem lesz, hiszen nem lehet szétválasztani a városi érdekeket és a válság által elvárt feladatokat az elvárt üzletmenettől” – érvelt a vezérigazgató.

A vezetői pályázat ötlete időhúzás

Tápai Péter nem érti, miért akarják utódját pályázat útján megválasztani. Korábban sem volt pályázat, ezért PR fogásnak tartja ezt az ötletet. A városi cégek élére mindig a többség nevezett ki vezetőt. Szerinte nem lehet gazdasági alapon szemlélni a városi cégeket, hiszen olyan feladatokat is ellátnak, melyeknek gazdasági indokuk nincs. „H fogják elvárni egy pályázat útján idejövő embertől, hogy a tanultakat elfelejtve teljesen más szemlélettel álljon neki a munkának?” – tette fel a kérdést. Ezen felül puszta időhúzásnak tartja a pályázatot, és szerinte az sem garantált, hogy a pályázat útján megválasztott vezető személyét nem kezdik ki. „Azt látom, saját dolgozóink is izgulnak, ami nem jó. Szükség lenne egy olyan konszenzusra, amit nem hajlandók elfogadni, bár sokszor hangoztatják, polgármester úr is többször elmondta, de az én esetemben is tetten érhető, hogy a tettek teljesen mást mutattak, mint a szavak” – jegyezte meg. Tápai Péter portálunknak elmondta, továbbra is a városért szeretne tenni. „Azon leszek, hogy Szeged egy sikeres, és reményeim szerint jobboldali vezetésű város lesz. Ebben az új szituációban még több erőt fogok gyűjteni azért, hogy még többet tehessek Szegedért” – fogalmazott. Hozzátette, munkája hasonló lesz, mint az IKV-nál, de csak januárban fog részletesen beszámolni arról, hogy mivel fog foglalkozni.