Petykó: Az ELI a régió gazdaságélénkítője lehet

A pályázati források kifizetésének üteme felgyorsult az elmúlt másfél évben – nyilatkozta portálunknak Petykó Zoltán. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét az ELI-ről is kérdeztük, illetve Szeged polgármesterének azon kijelentéséről, miszerint az NFÜ visszatart pénzeket.

- Melyek az NFÜ prioritásai a következő időszakra nézve?

- A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi-terv megvalósításán dolgozik. Ennek centrumába a kis- és középvállalkozások fejlesztését helyezte a kormány, hiszen ezek adják a vállalkozások döntő részét hazánkban, és külföldön is jellemzően. Csak az az ország tud erős lenni, amelyik fejleszti a kis- és középvállalkozásait. Közvetlen úton ez úgy történik, hogy szélesítettük azt a pályázati kört, amelyen ezek a vállalkozások indulni tudnak, emellett a forrásfelhasználások célját is bővítettük, így például most már ingatlanfelhasználásra is van lehetőség meghatározott pályázatoknál. A közvetett út pedig az, hogy megpróbáljuk elérni a nagyvállalkozóknál, hogy minél több kis- és középvállalkozást vegyenek be pályázataikba.

- A pályázati rendszert is átalakította a kormány. Látszanak-e ennek a hatásai?

- Ha megnézzük, hogy 2007 és 2010 júniusa a rendszerben összesen 940 milliárd forintot fizettek ki a kedvezményezettek részére, míg az elmúlt másfél év alatt több 1100 milliárdot. Vagyis a rendszer önmagában eléggé jelentősen gyorsult.

- Több uniós nagyprojekt is zajlik jelenleg Szegeden, ugyanakkor Botka László MSZP-s polgármester a városi közgyűléseken számos alkalommal arról beszélt, hogy az NFÜ visszatart pénzeket, ezért nem haladnak megfelelően a beruházások, illetve keletkeztek lyukak a helyi büdzsében a finanszírozási gondok miatt...

- Ez önmagában nem igaz. Nekünk az a célunk és az a feladatunk, hogy az uniós és hazai forrásokat a lehető leggyorsabban juttassuk el a kedvezményezettekhez. Ezt egyébként egy az uniós és a hazai gyakorlat által kialakított rendszeren keresztül tesszük. Ez gyorsult, ugyanakkor az igaz, hogy nagyon hosszú pályázati szakaszról van szó, hiszen egy projekt hossza átlagosan 435-465 nap a támogatási szerződés megkötésétől, vagyis általánosságban azt mondhatjuk, hogy két év az átlagos pályázatmegvalósítási időszak annak előkészítésétől számítva. Köztudott az is, hogy a pénzek kifizetésének részben a magyar ellenőrző hatóságok, így például az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) vagy az Állami Számvevőszék (ÁSZ), illetve az Európai Unió ellenőrző szervei nagyon szigorú feltételeket és szabályokat adnak. Ezek valóban lassíthatják az eljárásrendeket, ugyanakkor az új kormányzat már egy egységes rendeletben lényegesen lecsökkentette a jogszabályi környezetet és a pályázatok elbírálására, a szerződések megkötésére rendelkezésre álló időt. Összességében minden egyes pontos gyorsult a rendszer, és azon dolgozunk most is, hogy tovább gyorsítsuk.

- Akkor hol a gond?

- Az látszik, hogy Szegeden több problémás pályázat volt és van is. Hosszú sorát tudnám sorolni a 2004-2007-es időszak lezáratlan problémarendszereinek, melyeket szintén próbálunk megoldani. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről beszélünk, e tekintetben teljesen mindegy, hogy erről a városról vagy Debrecenről van szó. A nagy infrastrukturális projektek általában jelentős problémahalmazokkal terheltek, a magyar közbeszerzési rendszernek rengeteg olyan gondja volt, amit szintén az új kormánynak kellett a brüsszeli normák alapján valamilyen szinten kiigazítania, és azt hiszem, itt többször megtörtént ezzel kapcsolatban is egyfajta lazább kezelése a rendszernek. Ezenfelül meg kell vizsgálni a lassan haladó pályázatokat – mint például villamosprojekt – abból a szempontból is, hogy a csúszásokban mennyire játszanak közre objektív vagy épp szubjektív okok.

- Ha Szegednél maradunk, ki kell emelnünk az ELI-t. A lézeres kutatóközpont – melyet a kormány az Új Széchenyi Terv keretében a Nemzeti Programok között támogat – a tervek szerint 2013 és 2015 között épülhet föl.

- Az ELI egy nagyon érdekes kísérlet, hiszen Magyarországon soha nem költöttek ennyit alapkutatásra egy meghatározott projekt keretében: 65 milliárd forintról beszélünk. Ezt úgy fogalmazta meg mind Orbán Viktor miniszterelnök és a fejlesztési miniszter egyaránt, hogy igazából ez akkor éri el a célját, ha Szegedet mint egy gazdaságfejlesztési központot kezeli, és ehhez a projekthez hozzáteszünk további fejlesztéseket, ráépülve erre az alapkutatásra, kiegészítve azt, vagy megkockáztatom, attól teljesen függetlenül. Az ELI – infrastrukturális környezetébe idetelepítve a hazai és külföldi vállalkozásokat – egyfajta gazdaságélénkítője lehet az egész régiónak.

- Az előkészületeknél akadtak csúszások. Sikerült teljesen ledolgozni a hátrányt?

- Először létre kell hozni azt a műszaki-tudományos környezetet, amiben az ezzel foglalkozó kutatók, tudósok meg tudják alkotni azt a szuperlézert, amivel utána a termelésbe beállítva további cégeket lehet idevonzani. Ez egy nagyon összetett és bonyolult feladat, 65 milliárdot nem szoktak rövid idő alatt elkölteni. Az alapkutatásoknál mindig van egy kutatási időszak, ami általában elég hosszú időt vesz igénybe. Ennek az előkészítése zajlik, s ebben a stádiumban voltak csúszások, amiket be kell hozni. Azt gondolom, nem vagyunk távolabb az ELI-től, mint korábban voltunk.