Nincs reális esélye a halálbüntetés visszaállításának

Nincs reális esélye a halálbüntetés visszaállításának a nemzetközi trend szerint annak ellenére, hogy sokan szeretnék újra bevezetni - mondták az Amnesty International emberi jogok világnapján tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői szombaton Budapesten.

Bócz Endre

volt főügyész a Jogunk van hozzá című rendezvényen közölte: volt olyan felmérés, amely kimutatta, hogy minden elmaradt kivégzés hét további gyilkosságot indukált, ezt azonban sokan cáfolták. A társadalom a legtöbb országban úgy élte meg a halálbüntetés eltörlését, hogy "csökkent a védettsége" - jegyezte meg. Mint mondta, "azt nem lehet állítani, hogy nincs többlet-visszatartóereje a halálbüntetésnek". Példaként hozta fel, hogy amikor Norvégia német megszállásakor a nácik a norvég ellenállási mozgalmat halálos ítéletekkel torolták meg, drasztikusan csökkent az ellenállás, amikor pedig a norvégok rájöttek, hogy nem hajtják végre az ítéleteket, újra sokan csatlakoztak a mozgalomhoz. Bócz Endre kitért arra, a társadalomban erős az a hit, hogy egy-egy kivégzés hírére a bűncselekményt éppen tervező ember elgondolkodik, elkövesse-e. Véleménye szerint a szabadságvesztés "elég rémes ahhoz, hogy elijeszthessen másokat, és az elkövető elvileg megjavulhat".

Nagy László Tibor,

az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság törölte el a halálbüntetést, 1974-ben ugyanakkor csak a megkérdezettek három százaléka utasította vissza. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélteknek kizárólag a köztársasági elnök adhat kegyelmet, de erre még nem volt példa, és "nem is tudom elképzelni, hogy ezt vállalja" - fogalmazott. Elmondta, egy 231 életfogytiglanra ítélt körében végzett felmérés szerint 73 százalékuk úgy válaszolt, hogy nem elrettentőbb a halálbüntetés, mint az életfogytiglan, de amikor úgy szólt a kérdés, hogy milyen ítéletet szabnának ki a legsúlyosabb bűncselekmény elkövetőire, akkor legtöbben a halálbüntetést választották. Úgy vélekedett: azért sem lenne jó visszaállítani a halálbüntetést, mert akkor a móri ügy eredeti elítéltjét,

Kaiser Edét

kivégezték volna, holott abban a bűntettben nem ő volt az elkövető. DNS-vizsgálatok alapján sok esetben kiderült, hogy az Egyesült Államokban számosan lettek ártatlanul kivégzés áldozatává - világította meg. Mint közölte, az 1964 óta vizsgált adatok szerint 200 körül van évente a "befejezett gyilkosságok" száma, a halálbüntetés eltörlése utáni időszakban pedig volt olyan év, amikor ez a szám jóval kevesebb, tavaly például 131 volt. Tehát nem feltétlenül hozható közvetlen összefüggésbe a gyilkosságok száma és a halálbüntetés megléte - összegezte. Átol Dorottya, az Amnesty International kampánykoordinátora egyebek mellett arról beszélt, hogy sok ázsiai országban, így Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban, Indiában és Japánban létezik halálbüntetés, amelyet az Egyesült Államokban még mindig sokan támogatnak, noha számuk csökken. Európában egyedül Fehéroroszországban van halálbüntetés, ott a szervezetük 250 ezer ember által aláírt petícióval szeretett volna tiltakozni az elnöknél, ő viszont nem vette át a dokumentumot - tette hozzá. Utalt arra, hogy az Egyesült Államokban kétezer olyan ember van börtönben, akit fiatal korukban elkövetett bűncselekmény miatt ítéltek tényleges életfogytiglanra, ami "emberjogi szempontból felháborító". Az ENSZ közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét.