B. Nagy: Országunk elsőként juthat túl a válságon + VIDEÓ

Európa válságba került, de Magyarország helyzete kezelhető. B. Nagy László, a megyei kormányhivatal vezetője beszélt portálunknak arról, hogyan lehet kiutat találni, mit kell változtatni az országos költségvetésen, és hogy az IMF-fel történő tárgyalás nem feltétlen ördögtől való dolog.

Reális, ám nehezen elérhető célkitűzés, hogy a magyar gazdaság 2012-ben ne csússzon recesszióba – így fogalmazott a miniszterelnök kedden a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén.

Orbán Viktor

ugyanakkor hangsúlyozta: az év végére törvényi szinten készen áll az a konstrukció, az az átszervezés, amelytől azt reméli, hogy Magyarország eléri a kitűzött célokat. 2012-ben be kell járatni az új rendszereket, az ország pedig áttérhet a konszolidációs politikára. A Parlament a következő napokban tárgyalja a 2012-es büdzsé módosítását, miközben már zajlik a

Fellegi Tamás

vezette kormánydelegáció és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja közötti tárgyalássorozat előkészítése. A kialakult gazdasági helyzet elemzésére

B. Nagy László

Csongrád megyei kormánymegbízottat kértük.

Megkérdőjelezhető hitelminősítők

„Közismert, hogy november végén az egyik hitelminősítő egy osztállyal lejjebb sorolta, az országot, ami nem a legjobb befektetési ajánlat. A hitelminősítőknek az a feladatuk, hogy objektíven értékeljék a befektetési eszközöket, így az országokat is, az államkötvényeket beleértve. A 2008-as válság óta azonban ezeknek a hitelminősítőknek a hozzáértése megkérdőjelezhető abból a szempontból, hogy például az amerikai ingatlanválságot – ami az egész pénzügyi válságot kirobbantotta – nem tudták előrejelezni. Európát egyébként ugyanúgy fenyegeti a komplett eurózóna leminősítése” – elemezte a problémát a gazdasági szakember. Elárulta: mindennek az alapja, hogy a fejlett országokban az emberek keveset dolgoznak, és sokat fogyasztanak, ezzel szemben az ázsiai országokban sokat dolgoznak, és keveset fogyasztanak. „A tőke, a produktum, az eredmény, a tőkefelhalmozás Ázsiában képződik, és azokkal a pénzekkel finanszírozzák Amerikát, Európát” – tette hozzá.

A globális válság „L” alakot ölt?

A kormánymegbízott szerint Európa versenyképessége folyamatosan leértékelődik a világpiacon. Közben a különböző országok, az egész EU-s támogatási rendszer rengeteg pénzt fektet abba, hogy a szociális ellátások megfelelő szinten legyenek. Ezek a keretek kezdenek szétfeszülni, nincs, aki finanszírozza azokat. „A hitelminősítők következtetései nem feltétlenül alaptalanok, de abban, hogy mikor, melyik országot hova sorolják, egyéb gazdaságpolitikai, spekulációs szempontok is közrejátszanak” – szögezte le kiemelve, hogy a magyar gazdaság erősen rá van utalva a nyugat-európai, elsősorban a német gazdaságra. „Amikor a 2011-es költségvetés tervezése folyt, a német gazdaság növekedési számai sokkal jobban alakultak, mint most. Az akkori átlagárfolyamokkal, növekedési kilátásokkal lehetett kalkulálni. Most azonban úgy tűnik, a globális válság nem ’V’ betűs lesz, nem is ’W’ betűs, hanem L alakú: leesik a teljesítmény, és hosszú ideig ott marad. Kérdés, hogy az alsó szakasz milyen hosszú lesz” – érzékeltette a kilátásokat a szakember. „A görög, ír, spanyol, portugál, olasz válság oka a fent említett probléma: többet fogyasztottak a termelésnél, miközben a különbségeket külső finanszírozási forrásokból pótolták, hitelekből – ez Görögországnál kifejezetten látványos formát öltött. Ennek a szorított helyzetnek a következtében jött létre az a gondolat, hogy az unióban az euróval fizető országoknak érdemes egységes költségvetési politikát folytatni. Nekik eredendő érdekük, hogy az euró megmentése miatt csatlakozzanak ehhez a vonalhoz. Ez egy szorosabb, egységesebb gazdaságpolitikát jelent, ami egyébként országonként különböző módon sértheti az államok szuverenitását – ami egyébként meglehetősen szubjektív, mert ha valaki eladósodott, akkor csak az eladósodás mértékéhez lehet mérni, hogy mekkora a szuverenitása.”

A közigazgatás racionalizálása

B. Nagy László szerint természetes, hogy ebben a helyzetben Magyarország kilátásai is változtak, költségvetési kiigazításra van szükség (100-200 milliárd forint nagyságrendben), igazodva a jóval visszafogottabb nyugat-európai gazdasági teljesítményhez. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt lépéseket kell tennie a kormányzatnak. A 2012-es költségvetést egyébként soha nem látott tartalékkal tervezték. A büdzsé eredetileg 1,5%-os növekedéssel számolt, most a globális helyzet miatt legfeljebb 0,5% a reális. Ezt az egy százalék hiányt elő kell teremteni valamilyen módon. „A 14 ezer 323 milliárdos mérlegfőösszeg, az 576 milliárdos hiány fő számai nagymértékben nem fognak változni, inkább belső átcsoportosítással kell most a kiadásokat csökkenteni. Az állam elsősorban tud magán spórolni. Ehhez kapcsolódik

az államigazgatási-közigazgatási rendszer átalakítása

is” – vázolta a lehetőségeket. Hozzátette: a 300 forint körüli vagy feletti euróárfolyam (mellyel 2012-re átlagban számolni kell) a gazdaságban az exportőröknek kedvez. A magyar gazdaság teljesítőképessége exportszinten nőni fog.

A szociálisan érzéketlen IMF

Mi várható az IMF-fel folytatandó tárgyalásoktól? – tettük fel a kérdést a kormánymegbízottnak. Úgy felelt: az IMF-nek az a dolga, hogy tagországainak eme alapba befizetett pénzét gazdaságosan kezelje. A befektetőknek azért jó az IMF megjelenése, mert ad egyfajta biztosítékot; az igénybe vevő országoknak pedig azért nem feltétlenül kedvez, mert az IMF bizonyos elvárásokat támaszt, intézkedéseket kér, amelyeknek az erőssége attól függ, hogy mekkora baj. A magyar kormány legfontosabb intézkedései azonban szerencsére eddig is az IMF által követett gazdaságpolitikai irányokba estek. „Mindenki azt hitte, hogy 2011-re túljutott a válságon, de nem így történt. Ezért ismét fel kellett venni a kapcsolatot az IMF-fel. Ha lehet, akkor annyit kell elérni, hogy egy garanciabiztosítással támasszuk meg a magyar államkötvény-keresletet. Látni kell: nem vagyunk akkora bajban, mint két évvel ezelőtt, november végén kétmilliárd eurót törlesztett az állam az IMF-EU-hitelből, de kell egy biztonsági háló, egy háttér, hogy ne kelljen kamatfelárat fizetni, hogy finanszírozzuk az állampapírjainkat. Az IMF egyébként úgy viselkedik, mint egy gondos alapkezelő pénzintézet. Az államok által összehozott összegre hozamot szeretne termelni, nem pedig veszteséget. Mit kérhet tőlünk? Neki az a jó, ha minél nagyobb a haszon, a biztonság. Az IMF-nek nincs szociális érzékenysége. Célja, hogy ne fogyasszanak sokat, ne legyen sok szociális kiadás. Nem azt fogja mondani, hogy adóztassuk meg a bankokat, hanem a lakosság szociális ellátásain kell spórolni. Mégis nyugodtan jelenthetem ki: nem állunk rosszul. Mi már meghoztuk azokat az intézkedéseket, amiket a szomszédos államoknak még csak most kell beépíteniük gazdaságpolitikájukba. Magyarország a régióban elsőként fog kilábalni a globális válságból” – szögezte le B. Nagy László.

Tekintse meg a Telin TV B. Nagy Lászlóval készített interjúját!

http://www.youtube.com/watch?v=wLq2L7zAae0