Az LMP a valódi közmeghallgatás mellett

December 16-án, a közgyűlés napján közmeghallgatást is tart az önkormányzat, melyben az ELI-projektet jelölték meg témaként. Az LMP szerint Szegeden, ahogy a legtöbb városban is csak kötelező feladatként tekintenek erre az eseményre, és szinte sosem tölti be az eredeti funkcióját, ráadásul a törvény szerint nemcsak egy témáról, hanem bármiről kérdezhetnék a polgárok a város delegáltjait.

„A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek” – idézte az önkormányzati törvény 13. paragrafusát

Szentistványi István

, az LMP képviselője. Elmondása szerint, ha a törvényt és annak célját összevetjük a szegedi közmeghallgatások eddigi folyamataival, jól látható, hogy közel sem elégíti ki a város a törvényalkotó szándékát. „Az eddigi példa azt mutatja, hogy mindig egy adott ügyet tematizálva hirdették meg főként év vége felé a közmeghallgatásokat. A polgárok finoman szólva sincsenek tájékoztatva erről a lehetőségről. Nem tudják például, hogy ezeken a közmeghallgatásokon bármilyen közérdekű témában kérdezhetnek, vitázhatnak a választópolgárok, civil szervezetek. A városnak pedig felelnie kell mindenre. A most péntekre meghirdetett téma az ELI-projekt, melyben széles körű a közmegegyezés, itt közel sem várható vita. Sokkal fontosabb lenne a választóknak őket érintő, foglalkoztató, vitalapra okot adó kérdésekről beszélni. Ha tényleg az lenne a cél, hogy minél többen vegyenek részt ezeken a közmeghallgatásokon, akkor az embereket leginkább foglalkoztató, hozzájuk közel álló témát kellene meghirdetni” – mondta el Szentistványi. Kiemelte, hogy a széles körű tájékoztatásra tökéletesen alkalmas lenne a város lapja, a Szegedi Tükör, melynek a fejléce alatt is azt hirdeti, hogy a város közérdekű lapja, de jelenleg sokkal inkább a polgármesteri kabinet PR-lapjaként működik, pedig épp itt lehetne bemutatni azt, hogy mi is valójában a közmeghallgatás, és mikor lesz a soron következő.

Kasza Péter Ferenc

, a jogi és ügyrendi bizottság LMP-s delegáltja sorra vette, hogy az elmúlt négy év alatt milyen témakörben tartottak közmeghallgatásokat, és ott hányan szóltak hozzá a témákhoz. „2007-ben a szegedi közlekedésfejlesztési koncepcióról beszéltek, egy érdeklődő kérdést tettek fel, 2008-ban a városfejlesztési koncepció keretében öten, 2009-ben a városrehabilitációhoz kapcsolódóan ketten, tavaly a partfal ügyében heten kérdeztek. És az ELI kapcsán meghirdetett fórum sem valószínű, hogy péntek délután sok választópolgárnak elérné az ingerküszöbét” – érvelt Kasza Péter, aki ezzel szemben egy pozitív példát is bemutatott. Elmondása szerint Miskolcon széles körű érdeklődésnek örvend a közmeghallgatás, kellőképpen meg is van hirdetve. „Téma nincs megadva, csak az, hogy személyes jogokat nem sértő, kizárólag közérdekű kérdéseket lehet feltenni. Már előre be lehet jelentkezni, 2010-ben 6 írásos beadvány érkezett, előzetesen 5 fő jelezte, hogy hozzá szeretne szólni, a helyszínen pedig 23-an jelezték, hogy felszólalnának. Aki a helyszínen nem kap megfelelő választ, annak 30 napon beül az önkormányzat felelős szerve írásban válaszol. Valami hasonló lenne az optimális közmeghallgatási folyamat Szegeden is” – zárta gondolatait a jogász.