Az állam nem lehet nemzeti szempontból semleges

A nemzeti szempontból semleges állam illuzórikus elképzelés - hangoztatta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az emberi jogok világnapja alkalmából a nemzetiségi jogokról rendezett konferencián pénteken Budapesten.

Paczolay Péter

szerint a közjogi viszonyokon alapuló politikai nemzetet és a közös nyelvi kulturális identitáson alapuló kulturális nemzetet sokan szembeállítják egymással, holott azok sokkal inkább kiegészítik és feltételezik egymást. Az állam hivatalos neve, szimbólumai, nyelve, de még a nemzeti kisebbségek elismerése is csak a kulturális nemzet fogalmának a segítségével lehetséges. Az Ab elnöke emlékeztetett arra, hogy a 2002-es, a határon túli magyarok helyzetén javító kedvezmény- vagy státustörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Velencei Bizottsága úgy vélekedett, bár elsődlegesen a kisebbségek lakóhelyén területileg illetékes államok feladata a kisebbségek védelme, kedvező az a tendencia, hogy ezt a feladatot az anyaországok is felvállalják. A Velencei Bizottság pozitív jogalkotási folyamatnak minősítette azt, hogy lehetővé teszik az anyaországi országos választásokon való részvételt a határon kívül élők számára. Paczolay Péter kifejtette: a nemzetiségi, kisebbségi jogoknak a fenti, államszervezeti jellegű megalapozás mellett van egy alapjogi vonulata is, amelybe beletartozik a valódi alkotmányjogi panasz intézményének január 1-jei bevezetése. Az Ab e hatáskörében eljárva bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, s ezzel egyúttal elősegíti, hogy az alkotmány a mindennapi joggyakorlatban is élő normává váljon - tette hozzá.

Balog Zoltán

, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára előadásában kifejtette: ma is tartja azt az 1989-ben megfogalmazott álláspontját, mely szerint a nemzeti jogvédők határon túli magyarok jogaiért folytatott küzdelmét az hitelesíti, hogy mit tesznek a hazai kisebbségekért, és megfordítva, a liberális jogvédők hazai kisebbségek jogaiért folytatott harcát az hitelesíti, amit a határon túl, kisebbségi sorban élő magyarokért tesznek. A politikus kitért arra, hogy a 2006-os őszi események során elkövetett emberi jogi jogsértések egy táborba tömörítették az eltérő politikai felfogású, de közös emberi jogi minimumot valló nemzeti és liberális jogvédőket. "Bevallom, kormánykörökből sokkal nehezebb védeni az emberi jogokat" - jegyezte meg Balog Zoltán. A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel Alapítvány által szervezett konferencia az ENSZ égisze alatt 1948. december 10-én aláírt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára hívja fel a figyelmet.