A közösségi közlekedésnek nincs alternatívája + FOTÓK

Szinte valamennyi vállalat, cég – amely közösségi közlekedéssel foglalkozik –, vezetője, képviselője jelen volt a Csongrád Megyei Iparkamara üléstermében rendezett XIII. Nemzetközi Közlekedési Konferencián, ahol két napig a hazai közösségi közlekedési szolgáltatások átalakításáról folyik az eszmecsere.

Nemesi Pál

, az iparkamara elnöke köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, majd a konferencia hozadékát hangsúlyozta. Az, hogy elkészült az M5-ös és az M43-as, az sok tekintetben éppen ennek, vagy az ehhez hasonló konferenciáknak az eredményeként, hozzájárulásaként könyvelhető el, szögezte le az elnök. Mind Európában, mind Magyarországon egyre nagyobb figyelmet kapnak a közösségi közlekedési rendszerek, egyre nagyobb hangsúllyal számolnak vele a piaci szereplők, kormányzatok és önkormányzatok, sőt egyesek már az ágazat 21. századi reneszánszáról beszélnek.

Társadalmi szokásainkon mielőbb változtatni kell

Erről már

Juhász Gyula

(Fidesz-KDNP), a szegedi városüzemeltetési bizottság elnöke számolt be, majd leszögezte, számos problémát kell még megoldani ahhoz, hogy a közösségi közlekedés megfeleljen az egyre szigorodó követelményeknek és társadalmi elvárásoknak. Szükség van a jogszabályi környezet, a finanszírozási rendszer átfogó reformjára, a technikai, technológiai feltételek korszerűsítésére és még számos feladat megoldására. A jól felépített, folyamatosan korszerűsített, ésszerű költségmegosztásban finanszírozott, jó szabályozási környezettel támogatott közösségi közlekedési rendszerek közelebb vihetik az átlagos magyar állampolgárt álmai megvalósulásához, hogy egyszerűen, kényelmesen, olcsón, biztonságosan és nem utolsó sorban gyorsan el tudjon jutni a kívánt helyre.

Napjainkban egyre komolyabb, egyre kiemelkedőbb jelentőséget kap az ember alkotta civilizációs környezet és az Isten alkotta természetes környezet harmóniájának, szimbiózisának megteremtése, hangsúlyozta Juhász úr. A természeti erőforrások korlátokat nem ismerő kiaknázása, bolygónk energiaegyensúlyának megbontása, a megzabolázatlan károsanyag-kibocsátás, a természetes környezet lerombolása végső soron a technológiára és a fogyasztásra épülő civilizációnk összeomlását eredményezheti, figyelmeztetett a képviselő. Társadalmi szokásainkon mielőbb változtatni kell, az idő sürget. Juhász meggyőződése, hogy olyan közösségi rendszerek, amelyek fajlagosan kevesebb energia felhasználásával, kevesebb károsanyag-kibocsátással, kisebb környezetkárosítás mellett, a megújuló energiaforrások lehetőségeinek kihasználásával juttatják el az utasokat a kívánt helyszínre, közelebb visznek mindannyiunkat ehhez a fölöttébb kívánatos célhoz.

Közösségi Közlekedési Holding alakul

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára nyitó előadásában a kormányzati célkitűzéseket és törekvéseket ismertette. Jelenleg a kormány előtt van a személyi szállítás törvénytervezete, amely egységes keretként foglalja össze a területen alkalmazandó jogszabályokat. Ebben foglalkoznak az egységes menetrenddel, tarifával, viteldíjakkal, kedvezményekkel. A kormány elképzelése, hogy a Közösségi Közlekedési Holding keretein belül egy cégcsoportba összefogja a buszos és a vasúti közlekedést. Az átalakítások során a kötött pályás közlekedés prioritást kap majd, hiszen az uniós közlekedési szabályok is ezt írják elő. A helyi közlekedésben, ahol lehetséges a villamos, ott annak a prioritása kell, hogy érvényesüljön. A MÁV kapcsán az államtitkár kiemelte: amit el kell érni, az a járműpark cseréje és felújítása, mely éveket vehet igénybe. Ehhez akár uniós támogatásokra is számíthatunk majd, de a régi IC- kocsik és a mozdonypark felújításában is gondolkodni lehet. A kedvezményrendszer átalakítása munkacsoport szinten már zajlik. Itt az alapvető célcsoportok, az öregségi nyugdíjasok, a mozgáskorlátozottak, a diákok, a hat éven aluli gyerekek kedvezménye valószínűleg változatlan marad.

Elkerülhetetlen a MÁV modernizációja

Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a MÁV csoport jövőbeni működésének alapjairól beszélt. Ismertette az európai trendeket a vasúti személyszállításban, vázolta a szabályozási kereteket, majd leszögezte, hogy 35 évesnél idősebb járműparkkal, sajnos, nem versenyezhetünk. Hiányzik a kiszámítható finanszírozás, a megnövekedett mobilitási igényeknek, a szolgáltatásokat érintő magasabb elvárásoknak, az egyre szigorodó uniós szabályoknak pedig ilyen formában nagyon nehezen vagy sehogyan sem tudnak eleget tenni. Szarvas is a kooperációban látja a megoldást, egy holding társaság létrehozásában, amelyben a szolgáltatók összefognak és közösen lépnek fel az utas érdekében. Jelenleg ahhoz, hogy eljussunk az ország egyik végéből a másikba, legalább 3 szolgáltatót kell váltanunk. A MÁV-nak gondot okoz az is, hogy nem tud mit kezdeni az 123 ezer ingatlanával. Ezek fenntartása nem kis feladat, kötelezettség. A mintegy 260-270 állomásépület állaga is elég siralmas állapotban van, sürgős tatarozásra, felújításra szorulnak, de erre sincs pénz. A Volán társaságokkal kialakított kapcsolatot is újra kell értékelni, a jövő év első felében felálló új holding struktúrát pedig össze kellene hangolni a helyi személyszállítást végző vállalatok tevékenységével, a határok megállapításával. A modernizáció és a fejlesztés a legfontosabb, ha ez elmarad, a MÁV átállhat a kubai modellre, ahol a turisták nem kis megrökönyödéssel szemlélik a városokban száguldozó 50-60 éves, szétesni készülő, agyonbuherált gépjármű-matuzsálemeket.

Az Európai Unió ajánlásai

Az Európai Unió közösségi közlekedésének gyakorlatáról és szabályairól, az új uniós közlekedéspolitika kapcsolódó elveiről már Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságának főigazgató-helyettese tartott előadást. Megtudtuk, hogy 2008-ban az EU-ban mintegy 60 milliárdan vették igénybe a közösségi közlekedés szolgáltatásait. A felmérések szerint 2030-ra a személyszállítás várhatóan 34 százalékkal fog növekedni, 2050-re pedig 51 százalékkal. A közlekedési szektor által kibocsátott CO₂-ot 2030-ig 20 százalékkal lejjebb kell vinni, 2050-re viszont már 60 százalékkal, ha azt akarjuk, hogy a klímaváltozás következtében a felmelegedés kevesebb legyen 2 fok C-nál. Ma 84 millió hordó olajat termelnek ki naponta, mivel fogyóban vannak a készletek, számítani kell arra, hogy 40 év múlva az olajárak megháromszorozódnak. A közúti balesetek 69 százaléka városokban történik és közel 30 ezer ember hal meg az utakon. A közlekedési szektor közvetve 10 millió embernek ad munkát, közvetlenül pedig 1 millió 200 ezernek biztosít állandó megélhetést. Az EU célul tűzte ki, hogy a közúti balesetek számát 2050-ig közel O-ra redukálja. Számos más érdekes adat, információ is elhangzott még, amelyekből egyértelműen kiderült, ha lépést akarunk tartani a Nyugattal, ezeket az ajánlásokat nekünk is komolyan kell vennünk, mert – ahogy azt többen is hangsúlyozták – a közösségi közlekedésnek nincs alternatívája. A konferencia péntek délután fejeződik be.