Közélet

Lombhullatók - ősz a néphagyományban + FOTÓK

Lombhullatók - ősz a néphagyományban + FOTÓK

2011. november 3., csütörtök
Lombhullatók - ősz a néphagyományban + FOTÓK

Őszbe borult a táj, hullanak a fákról a gesztenyék: a mai gyerekeknek ez az évszak az iskola kezdetét, míg a felnőtteknek a változékony időjárást jelenti. Néphagyományunk azonban igen gazdag ősszel kapcsolatos hiedelmekben, szokásokban.

Sárgásbarna lombkoronába öltöztek a fák, lehulló leveleik díszes szőnyegként lepik el az utcákat. A nappalok egyre csak rövidülnek, míg a hőmérő higanyszála napról napra ereszkedik a fagypont irányába, hogy mi a szeszélyes időjárásnak köszönhetően sose tudjunk megfelelő módon felöltözni. Újra itt az ősz, a természet pedig az állatvilággal együtt felkészül a hideg, sanyarú időszakra. Szeptember (Szent Mihály hava), október (Mindenszentek hava) és november (Szent András hava), vagyis az ősz három hónapja számos néphagyományt hordozott magával. Ezek nagy része a hideg téli hónapokra való felkészüléshez, betakarításhoz köthetőek, de sok köztük a nyárbúcsúztató ünnepség is.

Költő és költöző madarak

A természetben élő, illetve vele együtt élő ember a ciklikusan ismétlődő környezeti elemek köré alakította ünnepeit, szokásait. Sok eseményt kötnek egy adott naptári időszakhoz, melyet egy keresztény mártírról, bibliai szentről neveznek el. Ilyen szeptember 8. is, melyet Kisboldogasszony napjának hív a néphagyomány - a fecskék ez időtájt kezdenek gyülekezni a villanydrótokon, háztetőkön, hogy felkészüljenek hosszú útjukra a napfényes dél irányába. Rajtuk kívül több vándorló madárfaj is ekkor hagyja itt ezt a fagyba boruló földrészt:

a fokozottan védett szalakóták

állományát az ornitológusok több éves munkával tudták csak megmenteni az eltűnéstől, ma már közel ezer fajtársuk indul meg a távoli Afrika felé.

Ez a pár hét a hiedelem szerint a tyúkültetés időszaka is: úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) közötti időszak alatt tojt tojások egészségesebbek, a tyúkok pedig ilyenkor minden tojást kiköltenek. A pásztorok egyik legnagyobb ünnepe is ehhez az időszakhoz köthető. Október 26-át, vagyis Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert ilyenkor a juhászok meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálatukat. Régen híresek voltak a dömötöri juhászbálok: minden faluban volt dömötörözés, melyet bográcsban készített birkapaprikással tettek színesebbé.

Az elfeledett kukoricacsuhé baba

Az ősz a gyermekek számára is sok játékkal, közös, színes tevékenységekkel szolgál, ezek legtöbbje azonban már kiment a köztudatból, vidéken is csak kevés helyen őrzik hagyományukat. A kukoricahántolást közösen végezték az asszonyok és a gyermekek, eközben dalokkal, történetekkel szórakoztatták egymást. Csuhéjából bábokat és gyerekjátékokat készítettek, gyékényből, fűzfavesszőből pedig kosarat fontak. Párolás és csavarás után a fűzfavesszőből tartós, erős kötelet, gúzst is készítettek - a jól elkészített gúzs még a kenderkötélnél is erősebb és e helyett is használták. Levelükkel együtt a fák terméseiket is elhullajtják, ősszel szedik a gesztenyét, és a diót is. A szüretek napja nincsen meghatározott dátumhoz igazítva - A diószüret legkorábban akkor kezdhető, ha a kopáncs alatt a dió héja barnulni kezd. Ez a diókopáncs repedésének kezdete előtt 1-4 héttel áll be. A diókopáncs repedésének kezdetekor betakarított termés bele a legszebb világos cserszínű. Ezt friss diónak is hívják, és mivel nem teljesen érett, és így kiszárítani sem lehet, nem áll el sokáig. A gesztenyét egész ősszel szedhetjük - tűzön megpirítva a szelídgesztenye közkedvelt, ízletes csemege. November a szentek és mártírok hónapja: ekkor ünnepeljük Szent Márton (november 11.), Szent Erzsébet (november 19.), Szent Katalin (november 25.) és Szent András (november 30.) napját is. Ezen napokhoz számos környezeti, időjárási megfigyelést is párosított a néphagyomány: például mindenszentek napján, ha hó hull, márciusig nem olvad el, ha Márton napján hull a hó, akkor hosszú tél lesz, vagy a halottak napján eltett káposzta nem áll el. Márton napján viszont liba kell, hogy az asztalra kerüljön, a mondás ugyanis úgy tartja: Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.