Civil Városi Unió: A városi cégeknél első a stabil üzemeltetés

Az önkormányzat 2011. július 14-én 1,9 milliárd Ft összegben bocsátott ki euróalapú kötvényt 272 Ft-os árfolyamon, melynek visszavásárlása pillanatnyilag 246 millió Ft veszteséget jelentene a városnak. Ki ezért a felelős - kérdezi friss közleményében a Civil Városi Unió?

A Civil Városi Unió szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatában ezúttal a városi cégek működését, gazdálkodását boncolgatja. A közleményt alább olvashatják.

Közgyűlés előtt

A napokban ismét egymásnak feszült Szegeden a két politikai tábor a sajtó hasábjain. Ellentmondó közleményekben támadta, illetve védte az önkormányzati cégek vezetőit

Botka László

polgármester és

Solymos László

alpolgármester (MSZP), valamint több fideszes képviselő. A Civil Városi Unió – továbbra is a teljes nyilvánosság jegyében – megpróbál tiszta képet adni ebben a zűrzavarban, és hiteles tájékoztatást nyújtani a szegedi lakosok számára. Botka László bejelentette, hogy kezdeményezi az SZKT vezetőjének,

Tóth István Tibornak

a felmentését, mondván, hogy az elhúzódó trolibeszerzéssel 250 milliós kárt okozott az euróárfolyam változása. Ezzel kapcsolatban nem árt figyelembe venni az alábbi tényt: az önkormányzat 2011. július 14-én 1,9 milliárd Ft összegben bocsátott ki euróalapú kötvényt 272 Ft-os árfolyamon, melynek visszavásárlása napi árfolyamon történik, ami jelenleg 307 Ft. Ez a tranzakció pillanatnyilag 246 millió Ft veszteséget jelent a városnak. Felmerül a kérdés: ebben az esetben ki volt az előterjesztő, ki a felelős, kezdeményezi-e a polgármester a felmentését, esetleg lemond? Ide tartozik még, hogy a korábbi SZKT vezető által felvett hitelek túlnyomó része svájcifrank-alapú, ám az ezzel okozott árfolyamveszteséget elfelejti említeni a polgármester. Korábbi közleményünkben beszámoltunk a város eladósodottságának mértékéről. Sajnos rossz hírünk van: a költségvetés pozíciója tovább romlott. 2011 márciusa óta újabb 1,34 milliárd Ft összeggel 32,5-ről 33,8 milliárdra emelkedett

Szeged hitel-visszafizetési kötelezettsége

.

Az önkormányzati cégek működését szintén teljesen ellentételesen ítéli meg a két politikai oldal. Az alpolgármester szerint csökkent a cégek üzemi teljesítménye, míg a Fidesz szerint a cégek ellehetetlenítése folyik. Vita alakult ki arról is, vajon tényleg kevesebb önkormányzati támogatással gazdálkodnak-e a társaságok. Az alábbi táblázat 2006-tól mutatja be a cégek hitel-visszafizetési kötelezettségeinek alakulását és az önkormányzati támogatás mértékét 2010. és 2011. években.

Látható, hogy a cégek jelentősen, 233 millióval csökkentett önkormányzati támogatás mellett is mérsékelni tudták a hiteleikkel kapcsolatos kötelezettségeiket, méghozzá nem is kismértékben, mindösszesen 493 millióval, ami a kamatokat is figyelembe véve 671 millió. A támogatás és a hitel együttesen kizárólag a Szabadtéri Kft-nél nőtt. (Ott a régi vezető irányít…) Az SZKT – mint az egyik legtöbbet támadott cég – esetében is beszédesek a számok. 100 millióval kisebb támogatás mellett tudták 269 millióval csökkenteni hitelállományukat. Ez annál is komolyabb teljesítmény, mivel tudnivaló, hogy a

Nagy Sándor

által fémjelzett, kaotikus közlekedési átalakítások és beruházások parkolók sokaságának végleges vagy ideiglenes megszűnését eredményezték, mintegy 51 milliós bevételkiesést okozva az SZKT-nak, csak ebben az évben. (Ide tartozik az is, hogy a korábbi városvezetés a villamos projekt áterőltetése során „elfelejtette” újratárgyalni a Volán és az SZKT közötti, költségmegosztásról szóló, 2014-ig érvényes megállapodást. Így fordulhat elő, hogy – bár az új villamosvonal üzemeltetése jelentős többletfinanszírozást igényel – marad a nagyjából kétharmad - egyharmad támogatási arány a két cég esetében, miközben párhuzamos Volán-járatokat támogat a város, saját cége ellenében.) A Szegedi Vásár és Piac Kft. pozíciója folyamatosan romlik. Ahogyan a cég beszámolójában írják: „a társaság tárgyidőszaki eredménye lényegesen elmarad a tervezettől, mely a bevételek elmaradásával és a költségek növelésével magyarázható”. Hitelállománya (még az NFÜ-től várható 600 millió beérkezése után is) meghaladja a félmilliárd forintot, miközben a kft. tízmilliós nagyságrendű éves veszteséget produkál. Önkormányzati támogatást ugyan nem kap, azonban érdemes lenne összeadni az elmúlt években különböző címeken, például tőkeemelésként a társaságba pumpált pénzeket. Sikerült tehát Nagy Sándornak végeredményként egy egyharmadára csökkentett területű, veszteséges piacot produkálnia… Ami a csökkenő üzemi eredményt illeti (a tavalyi 458-ról 173 millióra csökkent időarányosan), Botka Lászlónak és alpolgármesterének illene tudnia, hogy I-III. negyedéves viszonylatban ezt nem szerencsés külön értékelni, mert az utolsó negyedév több cég esetében jelentős változást hozhat. Illene továbbá azt is figyelembe venni, hogy kevesebb mint egy év alatt közel 500 millióval csökkentették a cégek hitelállományukat, összességében több, mint 200 millióval kisebb támogatás mellett, mint ahogy azt is, hogy ezt a válság közepette érték el, amikor a szolgáltatásokat igénybe vevők vásárló ereje is drasztikusan lecsökkent. Nem ártana tudomásul venni, hogy a városi cégek irányításánál nem lehet elsődleges a piacorientált szemlélet, legalább ilyen fontos egy város életében a minőségi szolgáltatások nyújtása és a stabil üzemeltetés biztosítása.

Civil Városi Unió