Temesváron tárgyalt a Csongrád megyei kormánymegbízott + FOTÓK

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei csoportja meghívására Temesvárra látogatott B. Nagy László, Csongrád megye kormánymegbízottja, ahol részt vett és előadást tartott az Erdély gazdaságfejlesztését szolgáló Mikó Imre-terv vitairatának bemutatóján a Kós Károly Közösségi Központban, előtte pedig ugyanitt tájékozódott a helyi civil szervezetek munkájáról.

Programja során találkozott Temes megye elöljáróival,

Mircea Bacala

megyei prefektussal,

Marossy Zoltán

alprefektussal és

Constantin Ostaficiuc

megyei tanácselnökkel, majd felkereste a helyi Demokrácia Központot, ahol

Toró T. Tiborral

, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével és

Kása Zsolttal

, a központ elnökével, valamint az intézmény munkatársaival véleményt cserélt a helyi magyarságot érintő legfontosabb kérdésekről. A Csongrád megyei kormányhivatal vezetőjének ez a második külföldi útja: júniusban egész napos észak-bácskai látogatáson vett részt, hasonló céllal, hogy elmélyítse a meglévő, illetve kiépítse az új külkapcsolatokat, felgyorsítsa, lehetőség szerint generálja a határ menti együttműködés különböző formáit, annál is inkább, mert ez idáig a két, illetve Szerbiával együtt 3 szomszédos ország messze nem használta ki az EU nyújtotta pályázati lehetőségeket. A határ menti együttműködések keretében önkormányzatokat, állami intézményeket, nonprofit, civil szervezeteket, egyetemeket, helyi közigazgatási szervezeteket, kereskedelmi kamarákat egyaránt érint a Magyarország-Szerbia, illetve Magyarország-Románia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, amely rendkívül széles együttműködési területet ölel fel.

Euró-milliók állnak a pályázók rendelkezésére

Egyaránt lehet pályázni közös infrastruktúra-fejlesztésre, eszközbeszerzésre, ugyanakkor lehetőség van határon átnyúló közlekedésfejlesztésre, kommunikációs, üzleti, turisztikai és természetvédelmi együttműködést elősegítő projektek benyújtására. Az évek óta futó és 95-100 százalékos támogatási arányú tervezési, támogatási időszak 2013-ban lejár, vagyis kár veszni hagyni a közösen lehívható pénzeket. Soha vissza nem térő lehetőségről van szó, hiszen a fel nem használt forrásokat az EU visszavonja. Több mint 51 millió euró vissza nem térítendő közösségi forrás áll rendelkezésre. A projektek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával valósulhatnak meg. A prefektúrán a kormánymegbízott találkozott a megyei előjárókkal, és ismertette velük a Magyarországon zajló közigazgatási, politikai és gazdasági átalakulás eddigi eredményeit, tapasztalatait. Újra kell értelmezni a határon átnyúló kapcsolatrendszert és tartalommal feltölteni, fogalmazott B. Nagy - ezért is jött Temesvárra -, hogy a rendelkezésre álló jelentős EU-s forrásokhoz megpróbáljanak közösen hozzájutni, hiszen 2013-ig nem sok idő van hátra. A közös sajtótájékoztatón Marossy Zoltán alprefektus a két ország közötti különbözőségekre hívta fel a figyelmet. Mindkét ország kormánya keresi a válságból kivezető utat, Magyarország a központosításban látja a megoldást, Románia pedig a decentralizációban. Abban a tárgyaló felek is megegyeztek, nincs közös recept, amely mindenki számára egyforma megoldást kínálna. Újságírói kérdésre válaszolva, hogy ezek után a kormányhivatal veszi át a megyétől az euro-régiós együttműködést, B. Nagy elmondta, október folyamán nyújtják be az új önkormányzati törvényt, amely január 1-jén lép hatályba és pontosan szabályozza a hatásköröket. Mai tudásunk szerint, fogalmazott a kormánymegbízott, mindkét szervezetnek lesznek nemzetközi feladatai, kapcsolatrendszere. Mivel a kormányhivatal nem egész 1 évvel ezelőtt alakult, így szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerrel sem rendelkezhet. A kormányhivatal az állam Csongrád megyei lába kell legyen, ezért rendkívül fontos számunkra a határon átnyúló kapcsolatok megerősítése - elsősorban Erdély és a Vajdaság irányában - hangsúlyozta a kormánymegbízott. Hogy melyik projekt hova kerül, az az év végéig el fog dőlni. A kapcsolatok elhidegüléséért mindkét város vezetése hibás A temesvári Demokrácia Központban - Románia-szerte 30 ilyen létezik - tett látogatása során a házigazdák tájékoztatták B. Nagyot az ott folyó munkáról. Toró T. Tibor a magyarországi választási törvény felől érdeklődött és a határon túliak szavazati jogállásáról. Pontosan hogyan zajlik majd a szavazás, azt B. Nagy sem tudta megmondani, az viszont valószínűnek látszik, hogy a határon túliak csak pártlistákra adhatják le voksukat. Hogy miként, postai úton, elektronikusan vagy a külképviseleteken, az ugyancsak nem dőlt még el. A túlburjánzó, önmagát reprodukálni képes magyar bürokráciáról a kormánymegbízott elmondta, habsburgos feszesség és kurucos mentalitás jellemzi, ezért visszanyesése, leépítése a kormány kiemelt feladatai között szerepel. Toró arra panaszkodott, hogy a temesváriak is hibásak abban, hogy ez idáig nem jött létre szorosabb kapcsolat a két város között. A helybeliek inkább nyugatabbra kacsingatnak, Szeged túl közel van, ezért kiesik a látószögükből, a magyarországi partnerek meg inkább Erdély felé orientálódnak. A nemzeti tanács alelnöke a közösségszervezés nehézségeit is ecsetelte: a 350 ezres városban elvész a szétszórtan élő alig 25 ezer fős magyarság, a román nyelvű karokra beiratkozó magyar fiatalokat, a jövő nemzedék elitjét pedig egyre nehezebb megszólítani, összetartani. Ez általában gondot jelent szinte minden romániai nagyvárosban. Általános jelenség nem is annyira az elvándorlás, mint az asszimiláció, a magyarság felszívódik a román tengerben.

Nem annyira a pénz, inkább az odafigyelés hiányzik

A Kós Károly Közösségi Központban az újonnan megválasztott Temes Megyei Civil Tanács elnöksége várta a szegedi vendégeket. Erdei Ildikó elnök beszámolt arról, hogy a nagyszámú civil szervezet zöme identitásmegőrző tevékenységet folytat, ezért ott nem annyira az érdeklődési körökre helyeződik a hangsúly, hanem inkább a szegények megsegítésére, a magyar nyelvű oktatás megszervezésére, a nyelv megőrzésére, a magyar fiatalok erkölcsi és vallási tanítására. Legnagyobb problémát az jelent számukra, hogy kevés az élő, eleven kapcsolat az anyaországban működő hasonló szervezetekkel. Nem annyira a pénzt, inkább az érdeklődést, az odafigyelést hiányolják. A magyar gyerekek rohamos fogyása, az elszigetelődés, a szakemberhiány szinte megállíthatatlan, a generáció megerősítésére lenne szükség, hogy a fiatalok is lássák, vallják, érdemes magyarnak maradni. B. Nagy ígéretet tett, megpróbál a civilek segítségére lenni, kapcsolatrendszereket generálni, összehozni az igényeket, hátha akkor pénzt is lehetne szerezni a közös munkához.

A Mikó Imre-terv

Húsz évet kellett várni arra, hogy megszülessen egy ilyen átfogó, mindenre kiterjedő nemzeti stratégia, mint amilyen a most kidolgozott Mikó Imre-terv, a gazdasági összefogás programja, hangsúlyozta Toró. T. Tibor a vitairat ismertetőjében. Elmondta, magyar-magyar kooprodukcióban készült a terv a komoly sikereket felmutató Széchenyi-terv mintájára, természetesen figyelembe véve a helyi sajátosságokat és különbségeket. Matolcsy és Tőkés találkozásából született az ötlet: jó volna kiterjeszteni a határon túlra, az egész Kárpát-medencére a Széchenyi-tervet, ami egybecsengne a határokon átívelő nemzetegyesítés programjával. Tőkés László volt a névadó, a munkába pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére egy évvel ezelőtt bekapcsolódott a teljes romániai magyar értelmiségi elit, az egyetemek, intézmények, tudósok, szakemberek, tudományos intézetek stb. A célratörő, közérthető nyelven megfogalmazott, 44 oldalas vitairat kezdeményezői törekedtek arra, hogy már a koncepcionális szakaszba is bevonják az erdélyi, romániai magyarság gazdasági szakértőinek és az ezzel kapcsolatban álló döntéshozóinak mind teljesebb körét, akik részt vettek a Jövőkép és a Vitairat megfogalmazásában. „A jövőben még szélesebb körben kibontakozó társadalmi vita célja, hogy ebben az erdélyi magyarság jövője és megmaradása szempontjából sorsdöntő kérdésben minden érdekelt elmondhassa véleményét, megfogalmazhassa jobbító szándékú javaslatait.”A programban pontosan szerepel a jövőkép – a „kelet Svájca”, a terv célrendszere, a javasolt prioritások és kitörési pontok, továbbá a lehetséges kiemelt fejlesztések 2012-2014-ig. A nemzeti tanács alelnöke a végén úgy fogalmazott, ha a tervből csak 15-20 százalék valósul meg, az is komoly előrelépést jelent a romániai magyarság számára.