Kalmár főszerepet vállalt az ET Parlamenti Közgyűlésében

A héten az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében háromszor is felszólalt Kalmár Ferenc (KDNP) országgyűlési képviselő, akinek Gaudi-Nagy Tamással (Jobbik) közös, a területi autonómiát is érintő módosító indítványa többségi támogatást kapott.

A keddi strasbourgi ülésnapon szerepelt a napirenden az a határozati javaslat, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiinduló pont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában – legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról vagy éppen Koszovóról –, ami veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve.

Mintamódszer lehetne a dél-tiroli modell

Az eredeti határozati javaslat azt szorgalmazta, hogy az ilyen jellegű problémák kezelésére az Európa Tanács (ET) korábbi, kisebbségvédelmi keretegyezményében foglalt – kisebbségvédelmi jogi szempontból általános megítélés szerint meglehetősen erőtlen – előírások alapján törekedjenek. A KDNP-s

Kalmár Ferenc

, valamint a jobbikos

Gaudi-Nagy Tamás

országgyűlési képviselő azonban kellő számú támogatást szerzett ahhoz a módosító indítványhoz, amely túlmegy a keretegyezmény előírásaira való utaláson, és a különböző autonómiaformákat támogató, a területi autonómia gondolatát sem elvető, 2003-ból származó, 1334-es számú ET-határozatra hivatkozik. A vitában egyébként Kalmár Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy Európa keleti felében sokkal több megoldatlan probléma jelentkezik, mint nyugaton. Rendezési mintamódszerként megemlítette a dél-tiroli modellt, az orvosolandó gondok között pedig felhívta a figyelmet a határon túli magyarság nehézségeire. A magyar kereszténydemokrata képviselő a legfőbb jogalkotói feladatot abban jelölte meg, hogy az önrendelkezési jog és a nemzeti szuverenitás összeegyeztetése során "a gyűlölködést elsimítsák, a feszültséget oldják, a türelmetlenséget türelemmé változtassák".

A Lisszaboni Szerződés és a kisebségek

Másnap a szerdai felszólalásában az Európa Tanácsnak a Lisszaboni Szerződés alapelveinek, köztük a kisebbségi jogokra vonatkozóknak az Európai Unión kívüli elfogadtatásában játszott szerepére mutatott rá Kalmár Ferenc. A közgyűlés egyebek között azt a jelentést vitatta meg és fogadta el, amely azt vizsgálja, milyen hatással jár az Európai Unió intézményrendszerét korszerűsítő, közel két éve életbe lépett Lisszaboni Szerződés az Európa Tanács tevékenységére. A magyar képviselő a vitában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy mivel az ET jóval több európai államot csoportosít, mint az EU, a tanács feladatának tekintheti az alapelvek elfogadtatását az unión kívüli államokkal. "Amit az EU csinál, és jó volna egész Európára, azt az Európa Tanácson keresztül kell átvinni azokba az országokba, ahol az uniónak nincs hatásköre" – mondta Kalmár Ferenc. Rámutatott arra is, hogy más a problematikája Kelet-Európának és Nyugat-Európának. A keleti térségből szinte minden felszólalásban szerepel a kisebbségi jogok témája, azok bevezetésének és tiszteletben tartásának fontossága. A képviselő külön méltatta, hogy a Lisszaboni Szerződés bevezette a kisebbségek fogalmát az unió elsődleges jogába. Megemlítette felszólalásában Kalmár Ferenc azt is, hogy Európa keleti felében jelentős kulturális különbségek vannak. Hangoztatta, hogy az ET-nek ezek áthidalása érdekében is dolgoznia kellene. Úgy vélte, az Európa Tanács hozzá tud járulni ahhoz, hogy a még nem EU-tag európai országok az uniós szerződés szellemében készülhessenek fel a csatlakozásra és a gördülékeny integrálódásra. „A Lisszaboni Szerződésnek gazdasági dimenziója is van” – emelte még ki Kalmár Ferenc. Utalt arra, hogy múlt héten Varsóban

Orbán Viktor

miniszterelnök is kifejtette: az európai gazdaságnak szüksége van a keleti bővítésre, különben nem fog tudni fejlődni.

Nyugat-Balkánon a helyzet változatlan?

Kalmár Ferenc csütörtökön sem maradt tétlen. Az ET parlamenti ülésén a képviselő felszólalásában azt fejtegette, hogy a nyugat-balkáni problémák megoldása az Európa Tanácsnak is vizsgája lesz. Kalmár emlékeztetett arra: az ET éppen azért jött létre, hogy összefogja az európai államokat, és a problémás területeknek, helyzeteknek a békés megoldásra lehetőséget adó európai fórumot biztosítson. „A jelenlegi nyugat-balkáni kérdéskör ilyen problémának tekinthető” – hangoztatta, hozzátéve, hogy az ET felelősségére is fel kell hívni a figyelmet. A közgyűlés sürgősséggel tárgyalta a nyugat-balkáni helyzetet, különös tekintettel az Észak-Koszovóban kiújult feszültségre. Kalmár szerint a kialakult helyzetnek a helyi problémák mellett az is oka, hogy a nemzetközi politikai szereplők magatartása nem konszenzusos, hezitáló. A közgyűlésen tárgyalt javaslat egy ET-misszió indítását is javasolja a körzetbe. Kalmár Ferenc szerint ennek elsősorban közvetítői missziónak kell lennie, mert kiemelten fontos, hogy két fél – akár közvetítők útján is, de – tárgyalásokba bocsátkozzon egymással. Fontos szerepe lehet a küldöttségnek abban is, hogy összehangolják a politikai, civil és katonai akciókat. A magyar képviselő úgy vélte, fontos volna végiggondolni az észak-koszovói szerbek autonómiatörekvéseit. Ez ugyanis biztosítani tudná az emberi jogokat az ottani szerb kisebbségnek. Felszólalásában Kalmár Ferenc megemlítette a magyarok számára hátrányos szerbiai kárpótlási törvényt is, amely szerinte szintén feszültséget okoz a régióban.