A lex Biszku csak a kezdet

A Magyar Nemzet szerint nemcsak az 1956-os forradalom utáni megtorlások politikai megrendelői és az akkori igazságszolgáltatás szereplői aggódhatnak a felelősségre vonás miatt, mert a lex Biszku után újabb tervezet készül, amely már jóval szélesebb kört érintene.

Mivel az új alaptörvény is egyértelművé teszi, hogy az 1944. március 19. és 1990. május 2. közötti időszak legsúlyosabb, a nemzetközi jog alapján is büntethető cselekedetei kapcsán nem tekinti lezártnak az igazságtételt, ezért valóban nem a lex Biszku lesz az egyetlen megoldás - mondta

Gulyás Gergely

fideszes képviselő a lapnak arra a kérdésére, készül-e még jogszabály a kommunista bűnök elkövetőinek felelősségre vonása érdekében. A honatya a konkrét intézkedésekről nem kívánt nyilatkozni, a lap azonban kormányzati forrásból úgy tudja, az újabb tervezet készítői a politikai alapú, köztörvényes bűncselekmények elévülésének felülvizsgálatával teremtenék meg az alapját annak, hogy az érintett időszak legalsó szintjein is megtörténhessen a felelősségre vonás. A lap emlékeztet, hogy 1991-ben már volt egy hasonló próbálkozás: a Zétényi-Takács féle javaslat az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okokból megtorlatlanul maradt egyes bűnök esetében lehetőséget adott volna arra, hogy az elévülés újrakezdődjék, ám a parlament által elfogadott törvényt

Göncz Árpád

akkori köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé küldte, amely alaptörvény-ellenesnek találta azt.